A Krím annektálásáért Oroszországnak drágán meg kell fizetnie – ezt mondogatja a Nyugat hetek óta. A Reuters és a Guardian szerint a Putyin belső köréhez tartozó oligarchák üzleteit már meg is támadta az amerikai kormány.

Bár Oroszország rég nem az a szuperhatalom, ami a Szovjetunió idején volt, a szankciókra Vlagyimir Putyinnak is megvannak a válaszai. Ezekből néhányat említett a Moscow Times.

Európa

Mindenekelőtt ott a Gazprom. Az orosz gáz kulcsfontosságú az ukrán gazdaságnak, ami anélkül összeomlana. De Európa nagy részének – így az Ukrajnán keresztül érkező gáz elzárásával Magyarországnak is – zavart okozna. Amikor Moszkva 2009-ben leállította a gázexportálást Ukrajnába, az jelentős hiányt és gázáremelkedést okozott Európa-szerte. Európa a felhasznált gáz 30 százalékát most is az oroszoktól veszi, több kelet-európai ország pedig majdnem 100 százalékban az orosz gáztól függ. Sok európai gazdaságnak komoly gondjai vannak, egészében az európai gazdaság rosszabbul teljesít az amerikainál, így ha az oroszok elzárják a gázt, Európa könnyen visszasüllyedhet a recesszióba.

Putyin a jelentős orosz etnikumú lakossággal is fokozhatja a feszültséget Kelet-Európában, például Észtországban és Lettországban. A múlt héten, Moszkva amiatt panaszkodott, hogy az, hogy Észtországban az oroszoknak észtül kell beszélniük.

Kelet

Putyin a Közel-Keleten is beavatkozhat. Bezavarhat például az iráni atomprogram körüli P5+1-es tárgyalásokban. Putyin fejlett, S-300-as légvédelmi rakétákat ajánlhat fel Iránnak, vagy segíthet Teheránnak megépíteni egy második atomerőművet.

A szíriai polgárháborúban Oroszország eddig csak óvatosan segítette a kormányt, ám ha Putyin megduplázza Bassár el-Aszád támogatását, minden esély elveszne a tűzszünetre.

Moszkva Afganisztánban is csapást mérhet a Nyugatra, elsősorban Amerikára. Amerika az északi útvonalon, Oroszországon keresztül szállítja az eszközeit ki és be Afganisztánba. Putyin ezt bármikor lezárhatja, megnehezítve az amerikai katonai kivonulást Afganisztánból.