• Szokatlan hangulatú kampányrendezvényt hozott össze az ellenzéki összefogás egyesszámú választókerületének jelöltje, a DK-s Kerék-Bárczy Szabolcs.
• A világhírű genetikust, Czeizel Endrét hívta meg előadni.
• Aktuálpolitikai kérdésekről szinte nem is volt szó, de a kilátások így is elég borúsak voltak.

Félház lehetett a Budavári Művelődési Ház színháztermében kedd délután. Jó, ha ötvenen összegyűltek, hogy részt vegyenek a kormányváltók néven futó ellenzéki tömörülés programján. Pedig a szervezők illusztris vendéggel is készültek, Czeizel Endre személyében. Czeizel szemlátomást jó egészségügyi állapotban érkezett. Nem elhanyagolható kérdés ez, tavaly diagnosztizáltak nála leukémiát, féléves kemoterápiás kezelésen van túl, de mint mondta, ő is már szinte zavarban van, hogy az orvosi előrejelzésekhez képest mennyire jól érzi magát.

Ezután a bejelentés után viszont nem sok jó hírrel tudott szolgálni. Czeizel egy DK-s kampányrendezvényhez képest nagyon szokatlan módon szinte alig beszélt az Orbán-kormányról, viszont egy elég lesújtó képet festett le az ország állapotáról. Amiről viszont nem az elmúlt négy év kormányzása tehet.

Helyzetértékelését saját történetein keresztül vezette fel. Például, hogy csak véletlenül lett genetikus. Nőgyógyásznak készült, de a kandidátus megszerzése után, mivel nem volt párttag, nem kapott lehetőséget. Szerencséjére Hruscsov éppen ekkortájt járt az Egyesült Államokban, ahol rácsodálkozott a genetikában rejlő lehetőségekre, és az addig nyugati ármányként kezelt tudományterület megjelenhetett a keleti blokk országaiban. Czeizel pedig elsők között kezdett el foglalkozni ezzel Magyarországon, a hetvenes években pedig úgy alakult, hogy őt kérték fel, meséljen ezekről a dolgokról a televízióban.

Mint elmondta, döbbenetes élmény volt számára, hogy a médiának mekkora hatalma van. Például abban, hogy a hetvenes években elkezdett nőni a születések száma, szerinte szerepe volt annak is, hogy a médiában beszéltek ilyen témákról.

Ez ma már elképzelhetetlen lenne, hogy akár a köztelevízió, akár egy kereskedelmi tévé 8-10 héten át főműsoridőben tudományos felvilágosító műsort adjon

- mondta el Czeizel, majd hozzátette, hogy persze tudja, hogy akkor még csak összesen két csatorna volt, és nem volt hova kapcsolni egy ilyen műsor elől, de akkor is, mára annyira eluralkodott a pénz és a politika, hogy csak ezekről a dolgokról lehet a médiában beszélni, egészségmegőrzésre nem marad tér.

Pedig nagy szégyen, hogy innen 260 kilométerre, Bécsben hét évvel élnek tovább az emberek, mint mi.

- tette hozzá, majd de Gaulle szavait idézte fel, aki egyszer azt mondta,

hogy egy nemzet önbecsülése az állampolgárainak gyermekvállalásán mérhető le.

Ezzel pedig rá is tértünk a délután fő témájára. Czeizel szerint ahhoz, hogy jelenlegi méretében maradjon meg a magyarság, a családoknak 2,3-2,5 gyermeket kéne vállalniuk. E helyett 1,3 gyerek/család jelenleg az átlag.

És Orbán azt mondja, hogy ilyen jól még sosem éltünk, közben mégis soha ilyen kevés gyermek még nem volt

- engedte el ritka aktuálpolitikai kiszólásainak egyikét. Ráadásul szerinte nem is arról van szó, hogy a magyar fiatalok nem szeretnének családot, a KSH kutatásából az derült ki, hogy a többségük 2-3 gyermeket tervez. Csak miután megszületik az első, és szembesülnek a megjelenő gazdasági problémákkal, akkor döntenek az egy gyerek mellett.

A trendek pedig ijesztőek, a jelenlegi számítások szerint 2030-ra már csak kilencmillióan leszünk, és ebbe beleszámítják a külhoni magyarok bevándorlását is.

Ráadásul egykének lenni igen veszélyeztetett családi szituáció, mivel a testvér nélkül felnövő gyerekek rosszul szocializálódnak, nincs náluk tréning a konfliktuskezelésre, amit a heti pár kötelező veszekedés jelentene.

Ritkán nézem a magyar parlament üléseit, de akkor az az érzésem, hogy azok mind egykék

- nevettette meg a közönségét Czeizel.

Ez nekem nagyon rosszul esik

Majd Kerék-Bárczy ráutaló kérdéseinek hála rátért az elvándorlás kérdésére. A professzor minden évben egy napot egy továbbképzés miatt Londonban tölt. Mindig ugyanott száll meg, megszokta már, hogy magyarok a pincérek. De legutóbb egy porszívózó takarítónő is magyarul köszöntötte. Megtudta tőle, hogy a székesfehérvári kórház főnővére volt. Azért ment ki a fiával Angliába, mert ott hatszor annyit kereshet. Nővérkedés mellett pedig takarít is, mert így három év alatt összejön annyi pénzük, hogy vegyenek egy házat. És amikor Czeizel megkérdezte, hogy minek a ház, hát nem is akarnak visszatérni Magyarországra, a nő azt felelte, hogy

Doktor úr, értse meg, nem érdemes magyarnak lenni.

És azért valahol én is hazafi vagyok, ez nekem nagyon rosszul esett

- mesélte erről az élményéről Czeizel.

Majd átkanyarodott az abortuszok kérdésére, amiről hamar kiderült, hogy igazán ez tudja csak őt felháborítani.

Régi, szocializmusból örökölt probléma volt Magyarországon, hogy kiugróan magas az abortuszok száma. Közben pedig a szakemberek Czeizel szerint látták, hogy például Hollandiában szinte csak akkor végeznek abortuszt, ha orvosi okai vannak. A különbség szerinte könnyen megfogható: a hollandoknál van a középiskolában egy olyan kurzus, amin a családi életre készítik fel a tinédzsereket. Biztonságos szex, fogamzásgátlás, higiénia, ilyesmi témák.

Innen jött az ötlet, hogy egy hasonlót létrehozzanak itthon is. 1995-ben Csehák Judit volt az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke, Czeizel az ő tanácsadója lett. 500 iskolát vontak be a programba, 1100 tanárt képzetek ki, a gyerekek szerették, bár a fiúk nyilván végigröhögték az órákat.

Aztán jött 1998, és az első Orbán-kormány. Czeizel elment az új oktatási miniszterhez, Pokorni Zoltánhoz, akinek nagyon tetszett a program. Úgy nézett ki, hogy minden sínen marad. Majd Czeizel máig nem tudja miért, de az egész kérdést áttették a szociális minisztérium hatáskörébe. Czeizel tehát elment a miniszterhez, Harrach Péterhez.

Ő pedig elkezdett velem üvölteni, hogy mi megrontjuk a fiatalokat, szexről, óvszerről beszélünk nekik

- mesélte Czeizel, aki szerint hiába voltak ott az eredmények, hogy például Angliában egy hasonló program miatt tolódott ki mérhetően a szüzesség elvesztésének időpontja, és hogy hogyan csökkent az abortuszok száma, ez már nem számított.

Ugyanígy söpörték le a jobboldali magzatvédők Czeizel elmondása szerint az eseményutáni tabletta engedélyezését.

Ez egy óriási sérelmem, hogy miért vagyunk ennyire buták

- mondta a genetikus, majd elmesélte, hogy Angliában ilyen program egyedül az egyházi iskolákban nem fut. Ahol kétszer annyi abortuszt is végeznek el, mint amekkora az országos átlag.

Gyilkosság

Pedig Czeizel magát borzasztóan abortuszellenesnek tartja, szerinte is gyilkosság a magzat elvetése. De ha egy társadalom úgy dönt, hogy ezt meg lehet tenni, akkor viszont érthetetlen, hogy miért ne lehetne döntési helyzetbe hozni a nőket. A nyugati országokban ugyanis választhatnak, hogy tablettával vagy pedig műtéti beavatkozással történjen az abortusz. És döntő többségük a tablettát választja. Itthon a műtét van, ami viszont maradandó károkat okozhat a méhben, nem véletlen, hogy itthon kétszer annyi koraszülés fordul elő.

És hiába történt, hogy tavaly már az unió is rászólt Magyarországra a veszélyes és primitív módszer használata miatt, a KDNP és Szócska Miklós államtitkár Czeizel szerint egyszerűen megtiltott minden más megoldást.

Évente 110-120 koraszülött csecsemő Szócska államtitkár úr közreműködésével hal meg. Én ezt nagy disznóságnak tartom, hogy egy nő ne dönthessen úgy, mint Nyugaton

- mondta Czeizel, aki szerint elfogadhatatlan, hogy politikusok mondják meg egy orvosnak, melyik módszert alkalmazhatja, és melyiket nem.

Próbált ő erről vitatkozni jobboldali politikusokkal is, de azt a választ kapta, hogy a magyar nők olyan hülyék, hogy ha lenne ilyen tabletta, akkor nem védekeznének egyáltalán. Hogy ki válaszolta ezt, azt Czeizel nem mondta el, de szerinte hasonló helyzet elképzelhetetlen lenne mondjuk Franciaországban, ahol a nők egyszerűen nem hagynák, hogy ezt tegyék velük.

Rajtunk magyarokon meglátszik az, hogy még soha nem éltünk igazi demokráciában

- mondta Czeizel, aki szerint ezért van az is, hogy a magyar emberek többsége örül annak, ha Orbán Viktor megmondja neki, hogy mit csináljon. Ezt tapasztalta tanácsadási munkái során is. Nyugaton azt tanulta, hogy mindig csak vázolja fel a lehetőségeket, de sose döntsön a páciens helyett. Itthon viszont ezzel sokszor elégedetlenek az emberek.

Czeizel szerint a nagy és nehéz kérdés az, hogy hogyan lehetne elérni azt, ami egy angol vagy dán ember számára természetes, hogy ne szellemi fogyatékosként gondoljon magára, és maga döntsön az életének fontos kérdéseiről.

Másik példának kutatásának legismertebb eredményét, a magzatvédő vitaminokat hozta fel. Ennek szedésével számos születési rendellenesség megelőzhető, mégis, két éve, amikor a WHO genfi konferenciáján felsorolták, hogy melyik országban szedik a leggyakrabban a vitaminokat, Hollandia és Anglia volt az élen, Magyarország pedig az utolsó helyen kullogott.

És ilyenkor lesül a képemről a bőr

- mondta el Czeizel, aki nem tudta megérteni, hogy a politikusok hogyan lehetnek ennyire érzéketlenek. Az Egyesült Államokban ezt a vitamint már belekeverik a lisztbe, de amikor ezt itthon megpróbálta felvetni Kökény Mihálynak, a Horn-kormány miniszterének, Kökény nem volt lelkes. Pénz se nagyon volt rá, másrészt meg Czeizel szerint az is benne volt, hogy nehogy már mi csináljuk ezt Európában először. Czeizel szerint Kökény is csak Kádártól tanulta meg azt, hogy akkor lehetünk sokáig politikusok, ha nem csinálunk semmit.

Utána kerestek rá magánforrást, de akkor meg az volt  minisztérium baja, hogy ezek maszek malomipari cégek, és ha a Fidesz megtudja, hogy a kormány maszek termékeket propagál, akkor mi lesz itt. Nem lett hát semmi. Czeizel azóta s elővette párszor az ötletet, beajánlotta a mostani kormánynak is, de szerinte már az is gondot okozott, hogy egyáltalán tőle jött az ötlet.

És akkor mindezek után tért vissza arra a hét évnyi különbségre, ami a magyar és az osztrák várható átlagéletkor között feszül. Pedig genetikailag semmivel nem vagyunk rosszabb helyzetben, mondta Czeizel.

Egyszerűen csak nem vagyunk méltóak a génjeinkhez.

Önpusztító életmódot folytatunk, sokat iszunk, dohányzunk, nem pihenünk. Közben már az Egyesült Államokban ott tartanak, hogy Obama olyasmit ígér a választóknak, hogy biztosítani fogják, hogy ezer dollárért mindenki megismerhesse a saját genetikai sorsát, azaz hogy milyen betegséghajlamokkal rendelkezik, és mire kell figyelnie. Ebből ott éppen azért lett óriási balhé Czeizel szerint, mert egy ilyen változás jelentősen, 10-20 évvel is megnövelhetné a várható élettartamot, és nem látni, ki tudná a szociális rendszert fenntartani. Mi még ettől azért messze vagyunk, tette hozzá.

Czeizel válaszai után Kerék-Bárczy próbálta még egy kampányrendezvény bevett keretei közé visszavezetni az eseményeket, de sem a nyílt diktatúra lehetőségének felvetése, sem a nézők által felvetett választási csalások sem voltak fele annyira sem lehangolóak, mint amikről a genetikus beszélt.