• Két szakmai szervezet végignézte, mivel járna az, ha a programot benyújtó pártok kerülnének hatalomra Magyarországon.
• Sehol semmi remény.

A Transparency International és a Költségvetési Felelősségi Intézet nekiment a pártok választási programjának, és kiszámolták, hogy ha hatalomra kerülnének, mennyibe is kerülne mindez.

A legkönnyebb dolguk a Fidesszel volt, mivel a Fidesz nem tett közzé programot, Orbán Viktor miniszterelnök nemrég pedig csak annyit lebegtetett be programként, hogy folytatják. Ennek árát azonban nehéz felbecsülni.

• Gazdaság

Az a közös az ellenzéki pártokban, hogy egyszerre ígértek adócsökkentést és kiadásnövelést. Azaz mindhárom program megvalósulása esetén növekedne a költségvetési hiány, a szervezetek számítása szerint a DK és az Együtt-PM programja nyomán 4-6 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány lenne, az LMP programja szerint 7,6, az MSZP tervei szerint pedig 8,4.

A rekorder a Jobbik, programjuk alapján jövőre 12 százalék lenne a deficit. A Jobbik csodaországra szabott programjáról itt írtunk bővebben.

A Fidesz terveiről sajnos nem tudni, mivel nem nyújtottak be választási programot.

• Mindenki nagyobb államot szeretne 

Az elemzés szerint egyik forgatókönyv se pörgetné fel igazán a gazdaságot, mert az ellenzéki programok mind az állam növekvő aktivitását támogatnák, ami kiszorítaná a magángazdaságot. A számítások szerint a kormányváltó szövetség programja alapján 2014-2017 között az alappályánál kicsit gyorsabb, az LMP és a Jobbik programjának megvalósulása esetén pedig az alappályánál lényegesen lassabb gazdasági növekedés jöhetne. Ezért pedig szinte biztos, hogy nőne az államadósság, hiszen a magángazdaság növekedésének hiánya miatt nem lenne mi ellensúlyozza a növekvő hiányt.

Összességében tehát az a kép rajzolódik ki, hogy az ellenzéki pártok 1 százalék GDP-növekedésért 2 százalék adósságráta-emelkedést is hajlandók lennének tolerálni. Ez egyébként tökéletesen ellentmond annak, amit kommunikálnak: nyilatkozataik alapján mindegyik ellenzéki párt – és természetesen a kormánypártok is – a növekedés beindulásától várja az adósságráta csökkenését.

- fogalmaz a jelentés.

A Fidesz terveiről sajnos nem tudni, mivel nem nyújtottak be választási programot.

•  Nagyobb transzparenciát nyomokban sem tartalmaz

Jelenleg nem átlátható a költségvetés, és az elemzés szerint ellenzéki győzelem esetén sem javulna a helyzet. Az LMP nem is foglalkozik a kérdéssel, a DK és az MSZP visszahozná a Költségvetési Tanácsot, a Jobbik és az MSZP átlátható-szakszerű költségvetési tervezést ígér. Az Együtt-PM viszont legalább a költségvetési rendszer hatékonyságát javító intézkedéseket megígért. Ugyanígy ők a fiskális fegyelmet erősítő lépéseket is ígérnek.  A Fidesz terveiről sajnos nem tudni, mivel nem nyújtottak be választási programot.

• Nem várható európai felzárkózás

Ezt sem az alappálya, sem pedig bármelyik ellenzéki program megvalósulása nem ígéri az elemzés szerint. Nem lesz euró, és a jelek szerint továbbra is a térség gyengébben teljesítő országai között leszünk.

 „A pártok megnyilvánulásaiból az látható, hogy nem a kormányzást előkészítő felelős programokon dolgoznak, hanem kizárólag a vélt választói akaratnak kívánnak megfelelni, a választópolgár pedig azt szeretné hallani, hogy az állam gondoskodik róla. Ahol van némi előrelépés, hogy a közpénzek tisztességes felhasználására több figyelem jut”

Ugyanakkor az elemzés a korrupciós helyzet javulására sem számít ellenzéki győzelem esetén. A korrupció már a 2002-2010-es kormányok idejére intézményesült, a jelenlegi kormány pedig a hatalmát korlátozni hivatott fékek és ellensúlyok rendszerét is szétzilálta, a jogalkotást pedig a napi hatalmi érdekek alá rendelte.

 „Mindennek az a következménye, hogy a közpolitika és az állami intézményrendszer átláthatósága ma Magyarországon siralmas”

– mondta el Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.

Valamit azért ebből helyreállítanának az ellenzéki pártok. Mind az ellenzéki összefogás, mind az LMP visszahelyezné jogaiba az Alkotmánybíróságot, ismét a parlamenti ombudsmanra bíznák az információszabadság védelmét. Azt is megígérték, hogy véget érne a személyre szabott, visszamenőleges jogalkotás. A legradikálisabb lépéseket, azaz a 2010 előtti állapot teljes visszaállítását a DK ígérte meg, az LMP pedig a közjogi rendszer részleges korrekcióját ígéri.

Átszabnák a kampányfinanszírozást is, bár ezt korábban minden ellenzékben lévő párt megígérte már. A Kormányváltás szövetség a TI szakmai javaslatai alapján tenne rendet, az LMP a közterületi óriásplakátokhoz és az állami vállalatok hirdetési jogának korlátozáshoz nyúlna, és megszabnák, hogy az állam csak nyilvános közbeszerzéssel vásárolhasson médiafelületet. A Kormányváltás naprakész közbeszerzési adatbázist hozna létre,  az LMP megszüntetné a versenyeztetés nélküli, kiemelt beruházásokat. Mind az Együtt-PM, mind az MSZP kivizsgálná a trafikok és a földbérletek kiosztásának körülményeit.

Az ígéretek szintjén az elszámoltatásban legerősebb a Jobbik, mindenkit felelősségre vonnának a gazdasági és politikai elitből, és betiltanák az offshore-ozást. Korrupció elleni lépéseikről az elemzés szerint nem sok minden derül ki.

A Fidesz terveiről sajnos nem tudni, mivel nem nyújtottak be választási programot.

Gyanús szereplők ígérnek nagyokat

A jelentés szerint hiába a jól hangzó ígéretek, ezek sokszor megkérdőjelezhető hitelességű szereplőktől jönnek. A korábbi baloldali kormányok nem sokat valósítottak meg abból, amit korábban hasonló témában ígértek. "Igaz, nem zilálták szét a fékek és egyensúlyok rendszerét" - teszi hozzá az elemzés.

A TI szerint a Kormányváltás pártjai hatalmon nem léptek fel az átlátható párt- és  kampányfinanszírozásért, a korrupció elleni tevékenységük pedig siralmas volt. Ugyanúgy a saját baráti cégeik felé lejtettek a közbeszerzések, igaz, ezt akkor legalább még nem foglalták törvénybe.

A kampányfinanszírozás jelenlegi, cinikus és igazságtalan rendszere, a 2010 előtti megoldáshoz hasonlóan, továbbra sem képes megszüntetni a kampánykorrupciót. Nem véletlen, hogy a TI mind a Gyurcsány-kormány, mind pedig a jelenlegi kormány alatt kivonult a kormányzat korrupcióellenes munkacsoportjából.

- írja a közlemény. A teljes elemzés, a módszertannal együtt a Mit választunk? oldalán érhető el.

(Címlapkép:  FRANK RUMPENHORST / DPA / AFP)