Amikor Barack Obama elnök a Krím megszállásakor szankciókat hirdetett több orosz magánszemély ellen, az indoklásban el volt rejtve egy név, ami talán még a legértőbb hírolvasóknak sem tűnt fel. Vlagyimir Putyin viszont kiszúrhatta a konkrétan neki címzett üzenetet.

Akkor ugyanis egy bizonyos Genagyij Timcsenko ellen is szankciókat hoztak. Timcsenko egy, az olajipar iránt kevésbé érdeklődőknek semmit mondó nevű cég, a Svájcban bejegyzett Gunvor résztulajdonosa. A Gunvor nem kispályás játékos az olajpiacon, a negyedik legnagyobb kereskedőcég 90 milliárd dolláros éves profittal. A szankciók indoklásakor az amerikai külügyminisztérium azt írta, hogy "Putyinnak vannak befektetései a Gunvorban és minden bizonnyal hozzáférhet a Gunvor vagyonához".

Hogy ez így van-e, nem tudjuk. Az amerikai külügy nem hozta nyilvánosságra az iratokat, ami alapján erre következtet, de az amerikai szabályok szerint csak úgy hozhat szankciót valaki ellen, ha annak jogosságát később bíróságon igazolni tudja. Vagyis valami lehet a kezükben.

Egy biztos: Putyin vagyonáról évek óta mennek a találgatások.

Putyin ezekre nem igazán szokott reagálni. 2008-ban beszélt egyszer arról, hogy a vagyonáról szóló cikkek "szóra sem érdemes pletykák".

"Kiszopták valaki ujjából és ráfirkálták a kis papirkáikra" - mondta a vagyonáról szóló cikkekről. A Kreml hivatalos közlése szerint Putyin 2013-ban mindösszesen 102 ezer dollárt keresett.

De hogy ennél nagyobb lehet a vagyona, azt a kremlinológia okkult tudományát űzők a karján viselt, éves fizetésénél kicsit drágább órákból, a szocsi tengerparton és a szocsi hegyekben épülő villáiból és abból a tényből vezetik le, hogy egy országban, ahol az elmúlt 25 év rablókapitalizmusa száz számra termelte ki a dollármilliárdosokat, a legnagyobb kutyának vagyont is fel kell mutatnia, hogy komolyan vegyék.

Ezért feltételezik, hogy Putyin titkos vagyona a baráti köre cégeiben lehet elrejtve. A Gunvor csak az egyik ilyen cég. A másik a Rosznyefty lehet, amit az oroszországi erősemberek, a szilovikik legerősebbje, Putyin régi KGB-s kollégája és legfőbb bizalmasa, Igor Szecsin vezet. Az amerikai kormányzati források szerint ő szinte biztosan rajta lesz a szankciókkal sújtottak következő listáján Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérével együtt.

Vagyis az amerikaiak Putyin egyre közelebbi munkatársait célozhatják a szankciókkal, aminél kevés egyértelműbb üzenetet küldhetnének.

"Olyan ez, mintha körbe állnának, és hirtelen mindenkire ráhajítanának egy bombát. Ebből rájöhet, hogy egyre közelebb kerülnek hozzá" - jellemezte a taktikát Robert Menendez szenátor, a külkapcsolati bizottság demokrata elnöke.

De hogy mennyi pénzről beszélünk, ha egyáltalán beszélünk bármiről?

Ez igen nehéz kérdés. Putyin vagyonáról leginkább csak pletykák és homályos utalások vannak. A Wikileaksen kiszivárgott amerikai diplomáciai táviratokban is csak ilyenekre hivatkoznak. Az egyikben az amerikai General Electric egyik vezetőjére hivatkoznak, aki azt állította, hogy az orosz államvasútak elnöke, egy bizonyos Jakunyin "jelentős összegeket adott át készpénzben" Putyinnak, akinek szerinte "bőven több, mint tízmilliárd dollárja" lehet.

A CIA 2007-ben készített egy titkos összesítést Putyin vélt vagyonáról. Ezt ugyan azóta se hozták nyilvánosságra, de egy neve elhallgatását kérő tisztviselő, aki olvasta, azt állítja, hogy a Gunvort, a Gazpromot és a Szurgutnyeftyegazt a gyakorlatban Putyin irányítja, vagyis hét éve 40 milliárd dollárra becsülték a pénzt, amivel személyesen rendelkezett.

Nem tűnt korruptnak

Putyin egész életében állami fizetésből élt - a szocializmusban a KGB ügynöke volt, aztán Szentpétervár alpolgármestere, majd az orosz elnöki hivatal vagyongazdálkodási hivatalának helyettes vezetője, az elnöki kabinet helyettes vezetője, majd miniszterelnök, államfő, miniszterelnök és államfő lett, ebben a sorrendben.

Vagyis a fizetéséből biztos nem halmozhatott volna fel tízmilliárd dolláros vagyont.

Oroszországról lévén szó, nem lenne példa nélküli, ha egy politikus korrupcióból gazdagodna meg. De Putyinról éppen ellentétes hírek járják. Még esküdt ellensége, a Londonba menekült oligarcha, Borisz Berezovszkij állította róla, hogy egyszer, amikor meg akarta vesztegetni, Putyin ugyan elintézte, amit kért, de a pénzt nem fogadta el.

De a gyanú így sem kerülte el. Még Szentpétervár alpolgármestere volt, amikor megállapodást kötött több helyi nagyvállalattal. A cégek 92 millió dollár értékben exportengedélyeket kaptak, cserébe ételt kellett volna behozniuk a városba. Az étel sosem érkezett meg.

Az esetet akkor kivizsgálták, a város tényfeltáró bizottsága pedig javasolta is, hogy rúgják ki az "inkompetens" Putyint. A bizottság vezetője, Marina Szalje pedig nyomozást is kezdeményezett Putyin ellen, akit aztán mentora, Anatolij Szobcsak polgármester megvédett.

Mi jöhet most?

Az biztos, hogy személyesen Vlagyimir Putyin ellen nem rendelnek el szankciókat. Egy szuverén állam elnöke ellen ilyet bevezetni már-már hadüzenettel felérő gesztus volna. Így a szankciók következő körében inkább Putyin belső körének kell attól tartania, hogy külföldön tartott vagyonukat befagyaszthatják. (Via The New York Times)