"Ti nők, egyes esetben extrán kihívóan öltözködtök, sőt viselkedtek, persze hogy néhény pasi nem bír magával" - olvastuk nemrég, és bár ez pont egy konkrét idézet, a tartalma, az áldozathibáztatás más emberek téveszméit is gyarapítja.

Nem csak Magyarországon okoz ez gondot, hanem a világ legtöbb pontján általános vélekedés, hogy a zaklatás áldozatául esett nők valamilyen mértékben maguk tehetnek a velük történtekről, sőt, maguk is akarták azt, csak utólag elszégyellték magukat a nőhöz méltatlan viselkedésük miatt.

Szaúd-Arábiában egy néhány hónappal ezelőtt készített felmérés szerint a nőket a férfiak 86,5 százaléka szerint azért zaklatják, mert kihívóan néznek, vagy sminket viselnek (az országban bevett szigorú vallási előírások miatt gyakorlatilag csak a nők szeme látszik ki ruházatukból). Ez is mutatja, mennyire abszurd az a megközelítés, hogy a nők túl sokat mutató ruházata, hajviselete, vagy merész sminkje az, ami miatt egyes férfiak "félreértik" a jelzéseiket.

Pár hónapja járta be a világhálót annak a sokkoló összeállításnak a híre, amelyben nők arról vallottak, mit viseltek mikor megerőszakolták őket. Nem, nem viseltek kihívó ruhát, egyikük sem, de ha így tettek volna sem számítana. Mert sosem az áldozat felelős az erőszakért, hanem az elkövető. Ez ilyen egyszerű (lenne). Akkor sem az áldozat tehet az erőszakról, ha későn egyedül mászkált az utcán, akkor sem ha túl sokat ivott, és akkor sem, ha az elkövető nem veszi komolyan, hogy a "NEM", az tényleg nemet jelent.

Elég volt!

Az amerikai "No more" kampányban is ezt hangsúlyozzák. Soha többé…! jelmondattal hírességek veszik fel a harcot a családon belüli erőszak és a szexuális zaklatás ellen. A Golden Globe díjas magyar származású színésznő, Mariska Hargitay, a Jóbarátokból ismert Courtney Cox, a komika Amy Poehler, és még jónéhány híresség a szexuális zaklatás és a nemi erőszak és az áldozatokat sújtó téves mítoszok ellen állnak ki. Az áldozathibáztató mondatok ("De hát részeg volt"), az elkövető mentegetése ("De hisz olyan jó családból való” /"Olyan kedves srác"/"Ilyen nem történhet ebben a családban"), mellett a kampány sorra veszi a jellemzőbb kifogásokat, amelyek arra szolgálnak, hogy visszatartsák igazságszolgáltatástól a nemi erőszakot elszenvedők milliónyi áldozatát.A legtöbb áldozathibáztató mondat ugyanis arra szolgál, hogy a szexuális visszaélés elkövetőjét jobb színben tüntesse fel, tetteinek súlyát bűncselekményből magánüggyé bagatellizálva.

Az áldozathibáztatás ördögi körként működve a későbbi áldozatok bizalmatlanságát is felerősíti. Emiatt ahol gyakoriak az ezekhez hasonló vélekedések, mint hogy "magának köszönheti", "kihívó volt" „minek ment oda”, "biztos csak meggondolta magát", ott az áldozatok nemigen merik jelenteni a visszaéléseket.

Egy is túl sok

De nemcsak celebek állnak ki az egyetemi kampuszokon történő szexuális zaklatás megfékezéséért. Tegnap került ki a netre egy videó, amelyet nem egy civil alapítvány, hanem egyenesen a Fehér Ház készített. Az Egy is túl sok kampány keretében az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama, az alelnök Joe Biden, a James Bondként megismert Daniel Craig, Benicio Del Toro, Dulé Hill, Seth Meyers and Steve Carel is elmondja, egy eset is túl sok, véget kell vetni a zaklatásoknak.

A tengerentúlon, ahogy Magyarországon is, minden negyedik felnőtt nőt zaklatták már valamikor életében, és az európai nők 5 százaléka nemi erőszak túlélője az EU Alapjogi Ügynöksége szerint.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy férfiak is lehetnek szexuális zaklatás áldozatai, és őket ugyanúgy sújtják az áldozathibáztató téveszmék. "Miféle férfi hagyja, hogy ez megtörténjen vele?" vagy "ez nem történik meg (hetero) fiúkkal" tartalmú kijelentések éppoly károsak, mint bármely más áldozat felé irányuló, a kérdést elbagatellizáló, vagy a tettest mentegető hozzáállás.

Nem az áldozat, az elkövető felelős az erőszakért

Ha az áldozatokat hibáztató mondatok továbbra is a közbeszéd általános fordulatai maradnak, azzal nemcsak magukra hagyjuk az áldozatokat, de azt is üzenjük, nekik, hogy felelősek a velük történtekért. A lassan száz, nyilvánosan megoszott történet egyike sem arról szól, hogy, hogy az érintett nők elkerülhették volna a zaklatást, a támadást, vagy hogy ők provokálták ki a bántó szexista megnyilvánulásokat.

A rengeteg tömegközlekedési eszközön tapasztalt zaklatási esetre például egy szintén egyből törölt hozzászóló úgy reagált: "Bevallom én sem bírtam ki, volt hogy a fenekéhez nyomtam magam...volt, hogy meg is simogattam a popsikat. És lássatok csodát, nagyon kevesen nem tűrték."

Mi is azt mondjuk: Elég volt! Azok a nők legfeljebb nem tűrték hanem elszenvedték a zaklatást és minden egyes ember, akit nem undorít a fentihez hasonló gondolkodás, az az erőszaktevők oldalán áll.

Együtt megtörhetjük a csendet.Akivel nem történt ilyesmi elképzelni sem tudja, mi játszódik le az áldozatok lelkében, hogyan élik meg ezeket az eseteket, és milyen nyomokat hagynak ezek a sokak számára (még) nem túl fontosnak tűnő, hétköznapi zaklatások, beszólások, szexista megnyilvánulások.

Írjátok meg a mindennapi szexizmus projekt oldalára, hogy mindenki olvashassa ezeket a sokak biztonságérzetét romboló, de láthatatlan eseményeket és üzenjük meg mi is: elég volt.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?