Az oroszok feladták a leckét

Az ELTE jogi karán hétfő délután az ukrajnai válságot elemezték szakértők, leginkább katonai szempontból. A konklúzió az volt, hogy a NATO csak pislog, míg Oroszország erőt mutat. Ukrajnát a Nyugatnak megnyerni nem lehet, de Európának össze kell szednie magát, és arra azért lehet törekedni, hogy Oroszország se érezze azt, hogy bármit megtehet.

A beszélgetés résztvevői voltak:

• Szenes Zoltán vezérezredes, volt magyar vezérkari főnök,
• Marján Attila, aki hosszú ideig diplomata volt Brüsszelben, most pedig a külügyi intézet európai ügyekért felelős igazgatója,
• és James George Jatras, az Ukrajnai Amerikai Intézet igazgatóhelyettese, aki korábban hosszú ideig az USA külügyminisztériumában dolgozott.

Az orosz hadvezetés nagyot villantott

Szenes Zoltán szerint az orosz hadsereg teljesen új oldalát mutatta meg a Krím elfoglalásával. Hadüzenet és lövés nélkül foglalták el a félszigetet, a világ fel sem ocsúdott, és már be is fejeződött az egész hadművelet.

Ehhez az kellett, hogy először a történelemben az orosz hadsereg ne az ellenség megsemmisítésére menjen, hanem megijesztésére. 15 ezer ukrán katona volt a félszigeten, amikor az oroszok megkezdték a hadműveleteket, azonban hadüzenet nélkül érkeztek. Első körben körbevették az ukránok laktanyáit, és pszichológiai nyomás alá vették őket. Sikeresen elhitették, hogy nincs értelme ellenállni. Ez bejött, mert tényleg nem tettek semmit a Krím védelmében az ukrán csapatok.

Először használtak az oroszok jelentős létszámú felfegyverzett civilt katonai akcióhoz. Egy orosz katonára négy helyi polgári személy jutott, akik fegyvert kaptak, de hivatalosan nem tartoztak az orosz hadsereg kötelékébe. Ezt nyilván csak ott lehet megcsinálni, ahol sok orosz él, viszont ez nem ok arra, hogy a világ megnyugodjon: a volt Szovjetunió területén sok ilyen hely van.

A reguláris orosz erőkön látszódott, hogy sokkal jobb felszerelésük van, mint amit a Nyugat az orosz hadseregről gondolni szokott. Persze ezek az elitegységek voltak, nem néz ki így minden orosz katona, de most kiderült, hogy az utóbbi évek modernizációs törekvéseinek vannak komoly eredményei.

Az oroszok mostani fegyvere a Nyomasztás

A mostani kelet-ukrajnai helyzetben is kulcsszerepe van a pszichológiai hadviselésnek. Nincs igazi háború a térségben, mégis, az az érzése a helyieknek, hogy háborúban élnek. Ez a nyomasztás nagyon fontos része a mostani orosz beavatkozásnak.

Szenes szerint az oroszok alapvető érdeke, hogy fenntartsák az instabilitást Ukrajnában, és látszik, hogy ez működhet tényleges katonai intervenció nélkül is. Éppen ezzel a furcsa, civil ellenállókat mozgató, aszimmetrikus hadviseléssel. Oroszországnak ugyanis az a célja, hogy Ukrajna kellően kaotikus maradjon ahhoz, hogy ne tudjon nyugatos irányba konszolidálódni. Moszkvának az kell, hogy azt érezzék a nyugatiak, hogy kidobott pénz az ukrán kormánynak küldött segély és kölcsön. Az ukrajnaiak pedig azt érezzék, hogy háborús veszedelmet hozott rájuk az új irány.

Doktrína, hogy Ukrajna kell

Ukrajnát ugyanis Oroszország nem engedheti el. Szenes emlékeztetett, hogy nagyon régi hagyománya van annak az orosz katonai doktrínának, hogy az orosz állam központjától minél távolabb kell tartani a potenciális ellenség határát. Napóleon és Hitler hadjáratai is azt bizonyították számukra, hogy a hosszú felvonulási terület okozza a legnagyobb problémát a támadóknak. Ukrajna olyan vidék, amit e doktrína szerint nem szabad elengedni.

A NATO a belső viták miatt lebénult

A NATO képtelen volt érdemben reagálni az orosz agresszióra. Semmitmondó nyilatkozatok, nyárra halasztott döntések (a cardiffi júniusi NATO-csúcsra halasztották az orosz-NATO viszonyról szóló komolyabb döntéseket) jellemezték a világ legnagyobb katonai szervezetét. Ennek Szenes szerint csak egy oka lehet: nincs konszenzus a szövetségen belül.

A nagy tagok közül elsősorban Németország álláspontja visszafogott, nem akarnak nagy konfrontációt az oroszokkal. A magyar kormány is inkább a német vonalat követi szerinte, szemben például a sokkal harciasabb lengyel állásponttal. Szenes szerint az óvatosság fő oka, hogy Magyarországnak az energiabiztonság fontosabb, mint az orosz agresszió jelentette veszély. A jövőre lejáró hosszú távú gázszerződés illetve a paksi építkezés terve egyaránt óvatosságra inti Budapestet. Ahogy a németek is gazdasági érdekeiket féltik: nekik is kell az orosz gáz, és az oroszországi befektetéseik megtérülése.

Az amerikai külügyet megjárt George Jatras óvatosan fogalmazott. A magyar szempontokhoz csak annyit fűzött hozzá, hogy szerinte az ország hosszú távú érdekeit kell figyelembe venni a magyar álláspont kialakításakor. Benyomása szerint az ügyben nincs még egyértelmű magyar álláspont.

Európa erősödni kényszerül

Abban mindenki egyetértett, hogy Európa a krími események hatására fegyverkezni fog. A balti államok, Lengyelország és Svédország máris intézkedtek a határaik védelmének megerősítéséről, a lengyel kormány amerikai katonai segítségről is tárgyal.

Marjai Attila arra figyelmeztetett, hogy akár egy évtizedig is elhúzódhat a mostani válság, és Európa a hidegháború vége óta most először ismét érdekes lesz biztonságpolitikai szempontból. Az orosz fenyegetés várakozásai szerint erősíteni fogják az európai integrációt, ami eleve egy újabb háború elkerülése érdekében indult el.

A fenyegetettség érzése kikényszeríti a hatékonyabb együttműködést, ebben az esetben nemcsak katonai szempontból, hanem az energetikai kérdésekben is. Új vezetékek, új beszerzési források és a megújulók felé kell fordulnia most Európának. Marjai szerint az EU közös külpolitikája is erősödni fog, akármennyi belső vita is van a mostani helyzet megítéléséről.

Erősebb keleti politika jöhet

Szerinte Brüsszelnek egyértelmű menetrendet kell adnia Ukrajnának, megmondani, hogy egyszer csatlakozhatnak-e, és ha igen, akkor mikor és hogyan. Ez drága elkötelezettség lenne, ám enélkül aligha biztosítható Ukrajna nyugatos elkötelezettsége.

Úgy véli, hogy a mostani válság megmutatta, hogy Lengyelországnak nagyon komoly hatalmi ambíciói vannak, és szeretne Németország és Franciaország mögött a harmadik legfontosabb erő lenni az EU-ban. Ahogy Nagy-Britannia távolodik az EU-tól, és egy sor közös politikából visszavonulna, úgy lesz az Uniónak egyre fontosabb a keleti része.

James George Jatras szerint nem valószínű, hogy az USA katonailag be akarna avatkozni, és még azt sem tartotta reálisnak, hogy Ukrajna tartósan a nyugat felé forduljon. Ahhoz viszont szerinte ragaszkodni kell, hogy megmaradjon Ukrajna a két oldal közötti ütközőzónának, bár ő a „híd” metaforát használta. Vagyis annyit el kell érni, hogy az oroszok se érezzék magukénak.

„Azt senki sem gondolhatja, hogy ezután Ukrajna ugyanolyan lesz mint a válság előtt” mondta végül, utalva arra, hogy az Oroszországgal szembeni aggodalmak nagyon megerősödtek Ukrajnában.