A becslések szerint a második világháború után keletkezett összes állambiztonsági irat kb. 20 százaléka ma sem ismerhető meg. A mágnesszalagon lévő ügynökakták például 2060-ig titkosítottak. Persze a kommunista diktatúrában amúgy sem férhetett hozzá senki semmihez, csakhogy a rendszerváltás óta is gyakorlatilag minden fontosabb ügyet titkosítottak.

Még csak azt sem lehet sejteni, hogy az állam pontosan mi mindent tett hozzáférhetetlenné évtizedekre, csak a médiában felkapott sztorikról lehet biztosan tudni. Összegyűjtöttük a legemlékezetesebb történeteket, amiknek vártuk a végét, de majd legfeljebb az unokáink ismerhetik meg az igazságot.

Göncz Árpád kifütyülése

Az NBH 1992. október 23-i tüntetésről készített jelentést az Adatvédelmi Hivatal főigazgatója most hozza nyilvánosságra, miután kiderült, hogy az ellentüntetők közt ott volt az MSZP-s Molnár Zsolt is.

Olajügy

Az 1990-es évek legnagyobb maffiabotrányát, az olajszőkítést vizsgáló bizottság 2000-ben 80 évre titkosította a több ezer oldalnyi dokumentumot. Pedig nagy horderejű bizonyítékok nem kerültek a testület elé. Ezek egy részét végül kitakarva nyilvánosságra hozták, de semmivel sem lettünk okosabbak.

Az őszödi beszéd

2010-ben közölte az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal, hogy nincs olyan része az őszödi beszéd kiszivárgását vizsgáló nemzetbiztonsági jelentésnek, ami ne tartalmazna titkosított információt.

A 2006-os zavargások

Szigorúan titkos, államtitok minősítést kaptak azok a jegyzőkönyvek, amik a 2006-os őszi események utáni parlamenti bizottságok közös ülésein készültek. A beszámolók eredetileg 80 év múlva lettek volna csak megismerhetők, de a Fidesz 2011-ben nyilvánosságra hozta őket.

A Nemzeti Alaptanterv kutatása

Hoffmann Rózsa többször idézett egy, a Nemzeti Alaptantervet támogató kutatást, amit viszont nem hoztak nyilvánosságra. Sőt, azt 10 évre titkosították.

A Portik-Laborc beszélgetések

2008 nyarán a titkosszolgálat felvette Portik Tamás Energol-vezér és Laborc Sándor akkori titkosszolgálati főigazgató beszélgetését. A zavaros párbeszédet tavaly áprilisban oldották fel a titkosítás alól, de rengeteg részt kitakartak. Portik azóta is a bíróságra jár magyarázni, mi történt.

Handó Tünde meghallgatása

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde tavaly április 23-ai, zárt ajtók mögötti alkotmánybírósági meghallgatásáról hangfelvétel készült. Erről az Ab viszont csak a kivonatos jegyzőkönyvet tette közzé. A hangfelvételt az Ab ügyrendjének rendelkezése alapján titkosították: azt az Ab főtitkára egységesen 10 évig őrzi meg, „a hangfelvétel a megőrzés időtartamáig nem nyilvános”. (A meghallgatás oka egyébként Hagyó Miklós és védője Ab-beadványa volt, amiben kifogásolták, hogy jogorvoslati jog biztosítása nélkül döntött Handó arról, hogy a BKV-pert Budapestről áthelyezik.)

Szilvásy kémügye

Tavaly júliusban Szilvásy György, Gyurcsány volt titokminisztere és Galambos Lajos titkosszolgálati vezető 2 év 10 hónapot kapott, Laborc Sándor titkosszolgálati főnök pedig felfüggesztett börtönt. Mágis nem tudjuk, hogy pontosan miről van szó, ugyanis a debreceni törvényszék katonai tanácsának tárgyalásának minden anyaga (a vádirat, a tanúvallomások, de még az ítélet indoklása is) szigorú államtitok, a titkosítás 2041-ig szól. Szilvásyra egyébként régóta vadásztak.

A jobbikos kémügy

Amikor kiderült, hogy a Legfőbb Ügyész Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert azzal gyanúsítják, hogy az oroszoknak kémkedik, azt hittük, ez még az évszázad sztorija is lehet. Most viszont a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülése után kiderült: állítólag vannak felvételek Kovács tevékenységéről, de ezeket (meg minden más adatot) 2043-ig titkosították. Kovács akkor 83 éves lenne.