Akkora balhé van a Közel-Keleten, hogy összefoghat Irán és Obama

Napok óta arról szólnak a hírek, hogy fél Irakot elfoglalták az ISIS nevű terroristacsoport fegyveresei. Már az övéké Moszul, Irak második legnépesebb városa és Tikrit, megszerezték az ellenőrzést a Tigris és az Eufrátesz folyók, azaz az iraki ivóvízkészlet nagyobb része fölött, és Bagdad felé vonulnak. Az iraki hadsereg első sikere velük szemben az volt, amikor pénteken már a főváros közelében sikerült feltartóztatni őket.

Világszerte kormányok tucatjai figyelik aggódva az eseményeket, és nemcsak azért, mert az ISIS térnyerése az olaj árát is megdobhatja, hanem azért is, mert az a tény, hogy egy alig pár ezres tagságú terroristacsoport napok alatt kiűzheti a teljes iraki államigazgatást az ország szunnita vidékeiről, jól mutatja, hogy az USA katonáinak 2011. decemberi kivonulása óta nincs semmilyen erő, ami szavatolná Irak békéjét. Elemzők pedig arra figyelmeztetnek, hogy ha az ISIS mögötti széles koalíció szétesik, akár a szíriaihoz hasonló "mindenki mindenki ellen" polgárháború is kialakulhat az országban.

Ráadásul pénteken az is kiderült, hogy az Egyesült Államok közvetlenül is felelős lehet a helyzetért, az ISIS rettegett vezére Abu Bakr el-Bagdadi ugyanis évekkel ezelőtt Irakban az amerikai hadsereg fogságába esett, 2009-ben azonban valamiért szabadon engedték.

Részlet az ISIS egyik propagandavideójából (AFP)

Miért érdemes figyelni az iraki eseményekre?

Elsősorban azért, mert - ahogy ebben a cikkben is írtuk - Irak újra egyre komolyabb részét adja a világ kőolajtermelésének, és ha a fontos lelőhelyek az ISIS kezére kerülnek, nőhet az olaj ára.

Ezen kívül az ISIS erősödése az amerikaiak 2011 decemberi kivonulása után nem egész 3 évvel újra destabilizálhatja a térséget. Egy erős ISIS Iránnak, Törökországnak és Libanonnak sem tetszene. Valamit tehát muszáj tenni, mert bár az iraki hadsereg valószínűleg meg tudja állítani a szunniták által támogatott ISIS-t a dél-iraki síta területek határán, de nem tudja visszaszerezni a dzsihádisták által már elfoglalt északi, szunnita vidéket. Barack Obama már beszélt is az amerikai segítségnyújtásról, de csak légicsapásokat fontolgat, katonákat egyelőre semmiképp nem küldene.

A kongresszus megosztott az ügyben, míg a demokraták többsége semmilyen amerikai katonai akciót (tehát még légicsapásokat sem) nem látna szívesen Irakban, a republikánusok már most is azzal vádolják Obamát, hogy nem elég kemény, és "elaludt a volánnál." Egy republikánus politikus az ausztrál ABC News szerint a World Trade Center elleni 2001-es támadásra utalva egy újabb, készülő szeptember 11-nek nevezte az ISIS iraki hatalomátvételét.

A síita többségű Irán is aggódik, féltik a síita befolyást a régióban, ezért már pénteken 500 forradalmi gárdistát küldtek az iraki síita kormány támogatására.

Mi az az ISIS?

Az ISIS egy betűszó, jelentése Islamic State in Iraq and Syria, azaz Iraki és Szíriai Iszlám Állam. A szunnita csoport másik elnevezése Iraki és Levantei Iszlám Állam, ebben a névben a Levante arra utal, hogy igazából Irak mellé nemcsak Szíriát, de az egész történelmi Levante-régiót is szeretnék megszerezni, amibe Libanon, sőt Izrael, Jordánia és Törökország egy része is beletartozik.

Az ISIS elődszervezetei már az iraki háború elején harcoltak az amerikaiak ellen, ekkor még erős volt a kapcsolatuk az al-Kaidával, ez az együttműködés viszont 2013 és 2014 fordulóján megszakadt. Az ISIS fegyveresei részt vettek a szíriai polgárháborúban is, sőt Szíriában van a szervezet központja, er-Rakka kormányzóságban. Szíriában Törökország is sokáig támogatta őket, de - ahogy a moszuli török konzulátus megtámadásából is látszik - mára kikerültek Ankara befolyása alól.

Irakban az amerikai katonai jelenlét miatt befolyást vesztettek a 2000-es években, de a kivonulás után azonnal új erőre kaptak.

Ahogy a névből is látszik, az ISIS államnak tartja magát. Fővárosuk is van, a szíriai er-Rakka, vezetőjüket pedig kalifának tekintik. Az elfoglalt területeken ezért igyekeztek is minél hamarabb rendezett állam benyomását kelteni, és újjászervezni az életet: iszlamista törvényeket adtak ki, de hamar újraindították a közszolgáltatásokat is, szedték a szemetet, és a lakosság üzemanyag-ellátásáról is gondoskodtak.

Az ellenállókkal azonban nem bánnak szépen, általában főbe lövik vagy lefejezik őket. Pénteken például egy iraki tiszt levágott fejéről tettek ki képet a Twiterre ezzel az üzenettel: "Ez a mi labdánk. Bőrből van. #focivébé"

A világ nagy részét az ilyen akciók miatt nem is érdekli az állami név, terroristacsoportként kezelik az ISIS-t. Moszul elfoglalása óta a világ leggazdagabb terroristacsoportjaként, a moszuli kormányzó szerint ugyanis 96,5 milliárd forintnyi dollárt loptak el a központi bankból.

Mi a sikerük titka?

Az egészben az a legfurcsább, hogy hogyan tudott ilyen rövid idő alatt ekkora sikereket elérni az iraki hadsereggel szemben egy viszonylag kicsi terroristacsoport.

Hát úgy, hogy az ISIS nem egyedül nyomja. Iraki katonai források szerint 10 ezer fegyveres vonul Bagdad felé, az ISIS-nek egyedül nem lenne ennyi embere. A Daily Beast itt remekül leírja, hogy az ISIS-t valószínűleg több helyi szunnita és szaddámista fegyveres csoport segíti a síita többségű bagdadi kormány ellen vívott harcban. Ez abból is látszik, hogy lendületük egyre csökken, ahogy Irak szunnita többségű vidékeiről a síita dél felé tartanak. Ahogy közelednek Bagdadhoz, a lakosok egyre kevésbé szívesen fogadják őket, délen ugyanis nagyobb a kormány támogatottsága, mint a szunnita kormányzóságokban.

És hova álljanak a kurdok?

A konfliktusban ugyan egyelőre mellékszál, hogy mi lesz a kurdokkal, de hosszútávon ennek akár nagyobb hatása is lehet a térség erőviszonyaira. A kurdok Irak, Irán és Törökország határvidékén élnek. Irakban saját autonóm tartományuk van, de régóta még nagyobb autonómiát szeretnének, meg azt, hogy Kirkuk város az iraki közigazgatás alól kerüljön át a kurd régióhoz. Kirkukot tartják ugyanis történelmi fővárosuknak.

Az ISIS előrenyomulása miatt visszavonuló iraki hadsereg néhány napja kiürítette Kirkukot, a kurdok pedig kaptak az alkalmon: a kurd régió harcosai, a pesmergák bevonultak a városba. Egyelőre azt mondják, csak azért csinálták, hogy Kirkuk ne lehessen az ISIS-é, de a döntő pillanat majd az lesz, amikor az iraki hadsereg venné vissza a települést. Akié Kirkuk, azé a város alatt lévő pompás olajmező is, tehát az irakiak, ha tehetik, valószínűleg megpróbálják majd visszavenni. Egy esetleges összecsapás és egy megerősödő iraki kurd régió pedig Iránban és Törökországban is lökést adhat a kurdok autonómiatörekvéseinek.

Nézzék, micsoda olajmező van Kirkuk alatt! (Forrás: Securing America's Future Energy)

Az iraki kurd régió sorsa azért is érdekes, mert itt dolgoznak a mostani harcokhoz legközelebb lévő magyarok. A Moszultól 90 kilométerre lévő Erbilben, a kurd régió központjában működik egy MOL-iroda, 130 kilométerre, Bekhmében pedig egy magyar olajipari cég dolgozik. A Külügyminisztériumnál érdeklődtünk a hogylétük felől, Nagy Anna szóvivő azt mondta, nincsenek veszélyben, jól vannak, a bagdadi nagykövetség tartja velük a kapcsolatot. A kurd régió belsejében valószínűleg nem is lesz nagy gond az ISIS-szel, a pesmergák Kirkukot is hatékonyan védték az ISIS harcosaival szemben.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.