Tisztességtelen volt az árfolyamrés a Kúria szerint
2014 június 03., 09:52
100 milliárdtól búcsúzhatnak ma a magyar bankok
Hétfőn fordulat várható a devizahitelesek ügyében, reggel ugyanis összeül a Kúria jogegységi tanácsa, és a bírák megvitatják, mi tisztességtelen a devizahitel-szerződésekben, és mi nem az. Ahogy a jogegységi tanács dönt, úgy kell majd eljárnia az összes magyar bíróságnak minden devizahiteles-perben.
Több devizahiteles azt várja, hogy Kúria döntése után nem kell majd visszafizetnie a hitelét, ez azonban egészen biztosan nem fog bekövetkezni:
a hiteleket ugyanis akkor is törleszteni kell, ha a szerződés bizonyos részeit tisztességtelennek minősíti a bíróság.
Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor már nem is érdemes figyelni a jogegységi tanács döntésére, hiszen, ha a törlesztés alól nem is menti fel a devizahiteleseket, a terheiket valószínűleg enyhíteni fogja.
Amivel mindenképp foglalkozik hétfőn a Kúria, az az árfolyamrés.
Valószínűleg ki is mondják majd, hogy a bankok részéről tisztességtelen ennek alkalmazása. A magyar bíróságok eddig hol így, hol úgy döntöttek az árfolyamrésről, viszont ha a Kúria jogegységi határozatot fogad el, akkor eztán már csak annak megfelelő ítéletek születhetnek.
A Kúria álláspontja pedig világos: június 3-án egy egyedi ügyben, a Kásler-házaspár és az OTP közötti perben már kimondták, hogy az árfolyamrés tisztességtelen. Kásleréknek így ezt a pénzt jóváírta az OTP, 14 milliós tartozásuk 1 százaléka, 140 ezer forint jár nekik vissza.
De mi az az árfolyamrés?
Az árfolyamrés a devizák vételi és eladási árfolyama közötti különbség. A forintban folyósított devizaalapú hiteleknél azért fontos, mert a hitel folyósításakor a bank vételi árfolyamon számolja át forintra a devizában kiadott összeget, a törlesztésénél viszont a befizetett forintot eladási árfolyamon váltja át.
Az ügyfél ezen kétségkívül veszít, de a bank sem puszta gonoszságból számol így: az árfolyamréssel finanszírozza azt a rövidtávú kockázatot, amit az átváltás során fut. Az ügyfél számlájáról ugyanis forintot von le a törlesztéskor, és nem tudhatja, hogy mire eljut odáig, hogy azt a forintot devizára váltja, hogyan alakul az árfolyam. Ha az ügyfél nem forintban, hanem devizában kapná a pénzt, és devizában is törlesztene, az árfolyamrésre sem lenne szükség, ugyanis a bank mentesülne a kockázattól.
A Kúria június 3-án a Kásler-ügyben azt mondta ki, hogy a hitel folyósításakor és a törlesztéskor is
a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamát kellett volna alkalmaznia a banknak,
mert az árfolyamréssel a bank úgy szerez bevételt, hogy nem ad érte ellenszolgáltatást, ráadásul a hitelszerződés árfolyamréssel foglalkozó része a Kúria szerint egy átlagos képességű fogyasztó számára nem is követhető.
Ha ezt az ítéletet a jogegységi határozat is megismétli, a több mint 700 ezer jelenleg is törlesztő hiteles és a már kifutott devizahitel-szerződések ügyfelei is visszaperelhetik az árfolyamrés költségét. A bankok ezen a Portfólió.hu becslése szerint nagyjából 100 milliárdot veszíthetnek, de Kásler Árpád 600-700 milliárdosra teszi ezt az összeget.
Miről dönthet még a Kúria?
A jogegységi tanácsnak az árfolyamrés mellett az egyoldalú kamatemelésekről is döntenie kellene, ugyanis erről is sok, egymásnak ellentmondó bírósági ítélet született az utóbbi években. Itt azt kell mérlegelnie a bíráknak, hogy a bankok megfelelően felsorolták-e a szerződésekben azokat az okokat, melyekre hivatkozva emelhetik a kamatokat. Ez már nagyobb tétel, mint az árfolyamrés költségei.
A devizahitelesek viszont még így is az árfolyamváltozáson buktak a legtöbbet, így a legnagyobb durranás mindenképp az lenne, ha a jogegységi tanács tisztességtelennek nyilvánítaná a szerződéseket arra hivatkozva, hogy a bankok nem adtak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Erre azonban nincs sok esély, a Kúria ugyanis már decemberben kimondta, hogy önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt a devizahitel-szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe, nem uzsorás, és nem is színlelt szerződések.
A kormány csak ezután lép
A Kúria hétfői döntése azért is fontos, mert a kormánytagok eddigi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, ők is erre várnak a devizahitelesek sorsának újabb jogszabályi rendezése előtt. A kormány és a parlament kulcsszereplője az ügynek, a Kúria jogegységi határozata ugyanis csak a bíróságokra kötelező, másra nézve nem. Tehát ha a bírák úgy döntenek, hogy tisztességtelen az árfolyamrés vagy a hitelszerződés bármelyik része, attól még nem fogja egy devizahiteles sem automatikusan visszakapni a pénzét, csak akkor, ha hajlandó belemenni egy hosszadalmas perbe a bankja ellen.
A parlament viszont megteheti, hogy törvényt hoz a devizahitelek valamilyen átszámításáról, és az már minden bankra nézve automatikusan kötelező lenne. A kormány őszre ígéri az újabb adósmentést.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.