Alig másfél hónapja van új kormány, de máris megszorít
2014 július 17., 06:15
Így szokik hozzá a magyar közigazgatás a költségvetési zárolásokhoz
„Nem tudom, mi lesz, gondolom, rábaszunk, ahogyan tavaly. Meg tavaly előtt”
– válaszolta egy civilszervezet vezetője arra a kérdésre, mire számít most, hogy a kormány a múlt héten 110 milliárdos költségvetési zárolásról határozott. A civilszervezet olyan feladatokat is végez gyakorlatilag önszorgalomból, amik állami támogatásokra is jogosulttá teszik, de a vezető már nem számít arra, hogy idén pénz érkezzen.
„Ez volt tavaly is, csak akkor már májusban jött a zárolás. Épp bent volt egy kérelmünk a minisztériumban, és telefonon mondták is, hogy rendben lesz, de aztán mégsem volt rendben. Azt mondták, hogy a nekünk szánt pénz nem volt lekötve, így elveszett. Aztán az év vége felé jött a telefon, hogy úgy néz ki, feloldják a zárolást, úgyhogy adjunk be még egy támogatási igényt. Hát mondom, az a rendezvény, amire kellett volna a pénz, az már megvolt, megcsináltuk saját zsebből.”
2009 óta minden évben volt költségvetési zárolás
Július 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 2014. évi hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat, ami összesen 110 milliárd forintnyi, azonnali költségvetési zárolást rendelt el. Hogy pontosan a költségvetés mely sorairól kell elvonni, azt nem a kormány határozta meg, a miniszterekre bízta, hogy eldöntsék, hol fagyasztják be a forrásokat. A kormányhatározat csak minisztériumokra lebontva határozta meg, hogy mennyit kell spórolni.
Ezen az ábrán látszik, hogy közvetlenül a minisztériumi fejezetekről ez a zárolás nem von el annyi pénzt, mint a tavalyi. Összességében viszont az idei 110 milliárdos zárolás mégis nagyobb, mint a 2013-as, idén ugyanis többet vonnak el az olyan, minisztériumoktól elkülönítve működő pénzalapoktól, mint a Nemzeti Kulturális Alap, a Földalap vagy a Foglalkoztatási Alap. Azaz helyesen szólva, ezektől a szervektől nem elvonják a pénzt, hanem arra kötelezik őkek, hogy milliárdokkal javítsák a mérlegüket.
De az eredmény ugyanaz:
kevesebbet tudnak költeni ezek az állami intézmények.
Ezzel zsinórban az idei a hatodik olyan költségvetés, amiben az év közben kell forrásokat zárolni annak érdekében, hogy tartható legyen a hiány. Pedig tavaly nagyon arról volt szó, hogy az a zárolás lesz az utolsó. Azt azzal indokolta a kormány, hogy Magyarország csak így kerülhet ki az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.
„Dehogy hittük el, hogy a tavalyi az utolsó! Aki ma Magyarországon minisztériumi főosztályvezető, és nem készül arra, hogy félév táján zárolják a forrásait,
az elképesztően naiv vagy teljesen hülye.
Mi is még év elején megbeszéltük az államtitkárral, hogy kötelezettségeink vannak a szakma felé, évek óta nem tudunk annyi forrást kiadni a szervezeteinknek, amennyit az év elején ígérünk.
Ezért igyekszünk kiszórni minél több pénzt, amilyen hamar csak lehet, és nem megvárni, hogy zárolják a sorainkat.
Általában az államtitkárok informálisan utasítják is erre a beosztottjaikat”
– mondta egy minisztériumi főosztályvezető.
Viszont az, hogy a minisztériumok készülnek a zárolásokra, oda vezet, hogy sok esetben olyan költségtervekre is adnak támogatást, amikre egyébként rossz kidolgozottságuk vagy hiányosságaik miatt nem adnának.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik dolgozója így foglalja össze:
„Az egyik oldalon ott van a szakma, amit elméletileg képviselne ez az államtitkárság, a másikon meg ott van a költségvetési fegyelem. Azokat az embereket, akik az NGM-ben megmondják, hogy a hiánycél tartásához ennyi meg ennyi milliót kell elvenni innen és innen, nem érdekli, hogy mi évek óta ígérgetünk a támogatandó szervezeteknek, hogy jövőre lesz pénz. Ezért hát addig nyomjuk, amíg el nem veszik. Oszlopos baromságokat persze nem támogatunk,
de a zárolástól való félelmünkben nem egy olyan kérvényre adtunk már támogatást, amit egy normális évben végigolvasás nélkül dobtunk volna vissza.”
Erre jó példa, ami 2012 végén történt. Ebben az évben ősszel jött egy komoly zárolás, majd karácsony előtt pár nappal, amikor a kormány már jobban látta, mire marad pénz és mire nem, a költségvetési tartalékból hirtelen kiosztott pár milliárd forintot. Viszont a pénzhez jutó szakterületeknek mindössze 5 napjuk maradt az év végéig arra, hogy a kapott pénzeket kiszórják a támogatandó szervezeteknek. Az Origo tavalyi cikkében ezt így írta le egy kormánytisztviselő:
„Hogy várjuk így el, hogy normális költségtervet küldjenek be hozzánk? Sehogy. Gyorsan kiválogattuk azokat, akiknek a zárolás előtt adni akartunk pénzt, aztán felhívtuk őket, hogy két órán belül legyen projektterv.
Mindegy milyen, csak legyen.”
A minisztériumok persze – mint minden zároláskor – most is próbálnak faragni az igazgatási költségeikből is. Ezeken van például a nemzetközi utak finanszírozása, erre azonban egyébként is minden évben egyre kevesebb jut.
„Már lassan oda is csak nehezen jutunk el, ahová muszáj” - mondta egy kormánytisztviselő. „Voltam már olyan megbeszélésen is, ahol azt kellett bizonygatnom, hogy miért fontos elmenni egy olyan nemzetközi szervezet taggyűlésére, aminek Magyarország is a tagja, és erre azt mondták, hogy felesleges elmenni, úgysem lesz pénz kifizetni a szervezetnek a tagdíjat. Nem tudtam mit válaszolni.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.