A crAssphage-nak nevezett, baktériumokat fertőző (bakteriofág) vírus, a Föld népességének háromnegyedében megtalálható. Ez az egyik leggyakoribb, eddig nem ismert vírussá teszi.

A vírus, amely egy elterjedt bélbaktérium megfertőzésével szaporodik, hatszor nagyobb mennyiségben van jelen, mint az összes többi bélben lévő ismert vírus együttvéve. A felfedezése támogatja azt a hipotézist, hogy a vírusok szabályozzák a bélrendszerünkben lévő baktériumok populációit.

A vírusok szabályozni tudják a baktériumok mennyiségét, úgy hogy egy típus ne tudjon túlságosan elszaporodni. Ezzel fenntartják a bennünk élő baktériumok biodiverzitását

- összegezte a hipotézist Bas Dutilh, a Radboud Orvosi Egyetem (Nijmegen, Hollandia) munkatársa.

Az a megfigyelés, hogy ez a vírus megtalálható ennyi különböző emberben, függetlenül élőhelyüktől és táplálkozási szokásaiktól felborítja azt a korábbi gondolkodást, hogy mindenki virom-ja (a szervezetben található vírusok összessége) egyedi.

Egy 2010-es kutatás már feltételezte, hogy a virom emberről emberre változik. Ennek során ikrek bélbaktériumai közötti hasonlóságot vizsgálták. A minták genomikai elemzésével megállapították, hogy a közeli rokon egyének között a fajsúlyos baktérium faj sokkal inkább azonos. Ugyanakkor a vírusok esetén nem találtak hasonló összefüggés, ikrek esetén is a nagy variáció volt a jellemző.

De volt egy nagy ellentmondás. Csupán a mintákban található virom 19%-a volt párosítható, az ismert vírusok genomját tartalmazó adatbázishoz. A többit kutatók “fekete doboznak” vagy “biológiai sötét anyag”-nak nevezik, mert semmi ötletük nincs, hogy micsodák és mit csinálnak. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt rengeteg vírust nem ismerünk, másrészt amit igen, annak is sokszor túl gyors az evolúciója, hogy követni tudjuk.

Dutilh a San Diego-i állami egyetem munkatársai segítségével pontosan ezt a “biológiai sötét anyag”-nak nevezett részt kezdte el vizsgálni, a minták közt közös pontot keresve. Egy baktériumokat kolonizáló bakteriofág vírus mind a 12 vizsgálati alanyban jelen volt. Amikor kiterjesztették a keresést a teljes emberi mikrobiom (a bennünk élő mikroorganizmusok ökológiai közössége) projekt adatbázisra - amely a testünkben található mikroorganizmusok örökítőanyagának megszekvenálást tűzte ki célul - ez a vírus a 466 minta 73%-ban jelen volt. A genom szekvenciákat összeillesztő szoftver után kapta egyébként a briliáns crAssphage nevet.

A vírus európai, ázsiai és amerikai mintákban is megtalálható volt. Erre egy valószínű magyarázat, hogy a vírus már nagyon régóta az emberrel együtt él és velünk együtt terjedt el a bolygón. De az is lehet, hogy egy széleskörűen fogyasztott ételben található meg.

A kutatóknak sikerült kimutatni, hogy a crAssphage gazdája a Bacteroides baktérium törzs, amely a bélrendszerünkben található egyik legelterjedtebb mikroorganizmus. A Bacteroides-eknek köze lehet elhízottsághoz, cukorbetegséghez és végbélrák kialakulásához is, tehát a vírusnak is lehet - egyelőre nem tisztázott - hatása ezekre a megbetegedésekre.

Bármi is legyen a hatása, a kutatás felhívja a figyelmet a vírusok baktérium populációkat szabályozó szerepére. Ezt a tudást talán fel lehet majd használni személyre szabott fág terápiához, ahol célzott bakteriofágok segítségével lehetne a problémás baktériumok mennyiségét megváltoztatni.

A mikrobiom kutatások problémája, hogy virom-ot mindenki figyelmen kívül hagyta 10 évig és csak a baktériumokra koncentráltak. De vannak vírusok és még gombák is. Az interakció az összes közt és az emberi bélrendszer közt az ami igazán lényeges.

- ezért fontos Dutilh szerint nem csak a bennünk élő baktériumokkal foglalkozni.

Addig is, a fő cél a vírusok szerepének megértése ezekben a mikroorganizmus társaságokban. A mennyiségükből és diverzitásukból arra lehet következtetni, hogy nagyon fontos szabályozó szerepük lehet.

via New Scientist