Devizahitelek tömegét kell újraszámolni
2014 június 16., 10:40
Statáriális jellegű perekben számolnak le a magyar bankokkal
- A Kúria nyár elején jogegységi határozatot hozott a devizahitelekről. Ebben azt írták, hogy az árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat főszabály szerint nem az, az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességét pedig meg kell vizsgálni.
- A Kúria döntése nem automatikusan kötelező, a törvény viszont igen, ezért a parlament törvényt fogadott el ugyanerről.
- Ebben a törvényben határozzák meg, hogyan kell megvizsgálni az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességét.
- Úgy, hogy alapból minden tisztességtelen, de a bankok perelhetik az államot a tisztességesség kimondásáért. Ha nem perelnek, vagy bukják a pert, minden egyoldalú módosítást lehetővé tévő szerződéses rendelkezésük tisztességtelen, így a módosításaik semmisek.
- Ezek a perek zajlanak most.
Az eddigi perekben nem történt semmi váratlan: egy kisebb pénzintézet, a Milton, hétfőn elbukott, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét elutasította a bíróság, az MKB és a K&H perében pedig csak szeptemberben lesz ítélet.
Az minden tárgyaláson látszott, hogy az államot képviselő ügyvédek célja annak kimondása, hogy a bankok összes egyoldalú szerződésmódosítása (tehát mind a díjcsökkentések, mind a díjemelések) tisztességtelen volt, mivel tisztességtelenek voltak az azokat lehetővé tévő rendelkezések a hitelszerződésekben. A bíróság a tisztességesség vizsgálatakor azt a hét elvet veszi figyelembe, amit korábban a Kúria határozott meg.
A bankokat képviselő jogászok szerint ennek a hét elvnek egyszerre egyik szerződéses rendelkezés sem felel meg, ugyanis
ez logikailag kizárt.
Ők ezért leginkább azt próbálják bizonygatni, hogy a szerződéses rendelkezéseik összessége együtt felel meg a Kúria hét elvének. Az MKB-t képviselő ügyvéd a tárgyaláson fel is szólította az államot képviselő jogászokat, hogy mondjanak példát egy olyan szerződéses rendelkezésre, amely egyszerre felel meg mind a 7 elvnek.
Nem mondtak.
Mindkét fél tudja, hogy ez a hét elv pont azért lett így meghatározva, hogy egyik bank szerződései se feleljenek meg mindnek. Ezért nevezte például az MKB ügyvédje
statáriális jellegűnek
a pereket. Bizonyos mértékig igaza van: a bankoknak szinte esélyük sincs nyerni, és olyan szerződésekért büntetik őket, amik a megkötésükkor minden jogszabálynak megfeleltek.
A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet pere után lehetett olvasni ugyan olyanokat, hogy néhány jogász szerint a takszöv átverte az államot, és kivonta magát a devizahiteles törvény hatálya alól, az ügyfeleinek pedig egyetlen forintot sem fog visszaadni, de
ez valószínűleg baromság.
Azért írták ezeket, mert a takarékszövetkezet a keresetében nem az általános szerződési feltételek tisztességességét bizonygatta, hanem az egyedileg megtárgyalt feltételekről beszélt. A bíróság ezért vissza is dobta a keresetet, de a tárgyaláson az állam képviselői nem vitatták, hogy voltak egyedileg megtárgyalt feltételek a szerződésben. A devizahiteles-mentő törvény pedig az egyedileg megtárgyalt feltételekre nem vonatkozik.
Akárhány jogász gondolja így, mindegyikük mellé tudok állítani két olyan jogászt, aki ennek az ellenkezőjét gondolja. Én is az ő álláspontjuk felé hajlok: a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet jelenlegi helyzete a devizahiteles-mentés szempontjából olyan, mintha nem is adott volna be keresetet, így az egyoldalú módosításokat lehetővé tévő szerződéses rendelkezései automatikusan tisztességtelenek. Kész, passz.
De ha esetleg mégsem így lenne, a kormánynak akkor is muszáj lesz úgy rendeznie a devizahiteles-ügyet, hogy minden bank ügyfelei ugyanolyan rendszer szerint kapjanak kárpótlást. Politikai szempontból nagyon kockázatos lenne felvállalni, hogy bankonként eltérő lesz a devizahitelesek sorsa. Valószínűleg ezzel is foglalkozik majd a második devizahiteles-mentő törvény, amin már dolgozik az Igazságügyi Minisztérium.
Ettől függetlenül az államot képviselő ügyvédek a takszöv tárgyalása óta már erre is kifejezetten figyelnek. Igazából ők sem nagyon tudják, hogy mi történik, a devizahiteles-mentő törvény ugyanis olyan jogi helyzetet teremtett, amire nem készít fel az egyetem, és olyan perek indultak, amilyenekhez hasonlóak sem voltak soha Magyarországon.
A legtöbb nagybank stratégiája ezért pont az, hogy kivigye az ügyét Magyarországról.
A cél az Európai Unió Bírósága, ahol minden valószínűség szerint a bankoknak kedvező ítéletek születnek majd. Az EU Bíróságán már magával a devizahiteles-törvénnyel is gond lehet, hiszen az EU-s jogszabályok szerint a törvényről még annak elfogadása előtt egyeztetni kellett volna az Európai Központi Bankkal, a magyar kormány viszont
nem egyeztetett.
Az Európai Unió Bíróságával egy gond van,
hogy lassú.
A magyar bankok ráadásul csak akkor fordulhatnak ehhez a testülethez, ha itthon minden jogorvoslati lehetőségüket kimerítették, tehát a szeptemberi elsőfokú ítélet után valószínűleg fellebbeznek, majd a másodfokú ítélet után felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be, és ha a Kúria sem ad nekik igazat, mehetnek az EU Bíróságára. Itt pedig akár 1-2 évig is állhat az ügyük.
Lesz olyan magyar bank, amelyik nem fogja kibírni ezt az időt, és inkább lelép az országból. Így tehet például a Raiffeisen, ahol valószínűleg kiszámolták, hogy inkább Ausztriából szolgálják ki a kitartó vállalati ügyfeleiket, mint hogy még évekig nyeljék a bankadó és a devizahiteles-mentés miatti veszteségeket Magyarországon.
De lesznek olyan bankok is, amik – tudva, hogy az EU Bíróságán nekik lesz igazuk – összeszorított fogakkal, de kivárják Magyarországon a nekik kedvező EU-s ítéletet. Ezeknek a bankoknak többnyire nem is érné meg elmenni innen, mert nagy a belföldi eszközállományuk, és valószínűleg az anyacég minősítése is romlana a magyarországi kivonulás után. Az anyacég ezért hajlandó lesz áldozni is arra, hogy megtartsa a magyar leányvállalatát, finanszírozni fogják az itteni veszteségeket. Szerintem a legtöbb magyar nagybank ebbe a kategóriába esik, de majd meglátjuk.
Aztán van a harmadik csoport, amibe igazából csak egy bank tartozik, az OTP, amelyik azért marad, mert nincs hová mennie. Természetesen a legnagyobb magyar bank veszíthet a legtöbbet a devizahiteles-mentésen is, az OTP ráadásul a bolgár bankválságban is érintett, nem kizárt, hogy ott is kelleni fog a cég pénze.
Aztán hogy pár év múlva, amikor az Európai Unió Bírósága a magyar bankoknak kedvező ítéletet hoz, ki és miből fogja kifizetni a kárpótlásukat, az majd kiderül.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.