Anders Fogh Rasmussan NATO-főtitkár a walesi Newportpan bejelentette, hogy mire jutottak a tagállamok vezetői kétnapos találkozójukon. A csúcson Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte.

Egy tabu ledőlt, Grúzia előtt nyitva az ajtó

A legváratlanabb bejelentése arról szólt, hogy a NATO nem hagyja, hogy bárki kívülről megvétózza a szövetség bővítését. Eddig volt egy hallgatólagos megállapodás Oroszországgal, hogy a Baltikumon túl az egykori Szovjetunió tagállamai már nem lesznek a szövetség tagjai. Rasmussan most azt mondta, hogy a

NATO összeállítja a grúz tagság feltételeiről szóló csomagot.

Grúzia a 2008-as Oroszország elleni háborúja idején már kérte felvételét a NATO-ba, ám ezt akkor a szövetség visszautasította. Ha a kaukázusi ország tag lesz, az nagyon komoly provokáció lesz az oroszok felé.

 

Rasmussan azt mondta, hogy 2015 végéig eldőlhet az is, hogy Montenegró beadja-e csatlakozási kérelmét. Montenegróban nagyon komoly gazdasági érdekei vannak az orosz oligarcháknak, így ez is idegesítheti az oroszokat.

A NATO felajánlotta, hogy segítséget nyújt fegyveres erőinek fejlesztésére Moldáviának is, ami szintén ex-szovjet tagállam.

A külső vétó kizárása üzenet lehetet Ukrajnának is. Az ukrán miniszterelnök már a csúcs előtt jelezte, hogy szerinte be kellene lépni országának a NATO-ba. Rasmussen most erre külön nem tért ki, de azzal, hogy "bármelyik" ország tag lehet, utalt arra, hogy ez se zárható ki majd egyszer.

A keleti oldal védelme

Ahogy ez várható volt, döntöttek arról is, hogy folyamatos katonai jelenlét lesz a NATO keleti határain. Rasmussen most nem részletezte, hogy mely országokat érint ez, de nyilvánvaló egyéb hírekből, hogy

amerikai és egyéb nyugati csapatok állandó bázisokat építenek ki hamarosan a balti országokban (Litvánia, Lettország, Észtország), továbbá Lengyelországban és Romániában. Az is már korábban eldőlt, hogy az egykori Szovjetunióval határos NATO-tagállamok közül Szlovákia, Magyarország és Bulgária nem kér ebből.

Ezzel a NATO csapatai közelebb lesznek Európában Moszkvához mint valaha. A hidegháború idején NSZK-ban voltak legközelebb az amerikaiak az oroszokhoz, most viszont a jelenlétük jóval keletebbre tolódik. Szárazföldi, légi és tengeri egységek is lesznek ebben az új keleti hadseregben.

A térségben hamarosan hadgyakorlatok is indulnak. A főtitkár szerint ez világos üzenet Oroszországnak: a NATO összes tagállama egyesült erővel lép fel, ha a szövetség bármely tagját támadás érné. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a NATO alapszerződésében is benne van, hogy közösen válaszolnak a támadásokra. Itt most az az érdekes, hogy világossá tették: ez egy orosz támadásra is vonatkozik.

Azonnal bevethető hadtest

Rasmussen azt is bejelentette, hogy a világ bármely pontján, azonnal bevethető, több ezer fős készenléti hadtestet állít fel a NATO. Ezzel aktuális válságokra reagálhat nagyon gyorsan a szövetség. Nem dőlt még el, hol lesz az új erők parancsnoksága, de Rasmussen szerint több jelentkező is van már, és a központ valahol Kelet-Európában lesz. A brit miniszterelnök szerint Lengyelországban.

Irak ha kér, kap

Az iraki kormánynak kiképzéssel és egyéb eszközökkel kész a NATO segítséget adni az IS elleni harcában, amennyiben ilyen kérés érkezik Bagdadból. Eddig a tagállamok egyenként adtak segítséget, de szó lehet összehangolt lépésekről is. Azt a csúcson az amerikai külügyminiszter már kizárta, hogy amerikai szárazföldi csapatok Irakba menjenek.

Rasmussen szerint a világ kötelessége, hogy megállítsa az IS-t. A tagállamok titkosszolgálatai együttműködnek abban is, hogy a nyugati országokból származó, vagy oda készülő dzsihádistákat kiszűrjék.

Segítséget kap a NATO-tól Jordánia is, ez elsősorban kiképzést jelent majd. Szintén kész a NATO segíteni Líbiának, ha ott egy kicsit normalizálódik a helyzet.

Varsóba mennek

A következő NATO-csúcs Varsóban, Lengyelország fővárosában lesz. Ez fontos üzenet az oroszoknak: most Kelet-Európára koncentrál a szövetség. És egy fricska azért is, mert éppen ott alakult meg a Varsói Szerződés, a Szovjetunió vezette katonai tömb.