Első ránézésre nincs nagy gond a magyar versenyképességgel, másodikra annál több

gazdaság
2014 szeptember 11., 11:21

Első ránézésre a magyar gazdasággal nincsenek nagy problémák. Az ipar részesedése a GDP-ből az uniós átlag felett van, növekszik az export, az utóbbi években egyre több külföldi tőke áramlott be az országba, egyre több olyan cég nyílik, amik kutatás-fejlesztéssel is foglalkoznak. Csökkentek az energiaárak, és az úthálózat állapota is javult.

Viszont közelebbről szemlélve a magyar mutatókat, látszik, hogy komoly strukturális gondokkal küzd az ország. Az Európai Unió legfrissebb versenyképességi jelentésében sorra is veszi ezeket.

Magyarország az átlagolt mutatók alapján pontosan ugyanolyan, mint a többi, 2004-ben csatlakozott EU-tagállam. Ennek megfelelően, amikor a jelentés négy csoportra bontja a tagállamokat, Magyarország Csehországgal, Szlovákiával, a balti államokkal és Lengyelországgal együtt a harmadik csoportba kerül. Ebben vannak a mérsékelt, de javuló versenyképességű államok. A 2004-ben csatlakozottakon túl ide tartozik még Románia, Spanyolország, Portugália és Görögország is. A csoportok így néznek ki:

Erős és javuló versenyképességű államok: Dánia, Írország, Németország, Hollandia.

Erős, de csökkenő versenyképességű államok: Belgium, Franciaország, Luxemburg, Olaszország, Ausztria, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság.

Mérsékelt, de növekvő: Magyarország, Csehország, Szlovákia, a balti államok, Lengyelország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Románia.

Mérsékelt és csökkentő: Szlovénia, Ciprus, Málta, Bulgária, Horvátország.

Eszerint tehát Magyarország abban a csoportban van, ahol a 2004-ben felvett 10 tagállam szerencsésebbik fele.

Közelebbről látszanak csak a problémák. Ezeket megpróbálom itt röviden összeszedni.

1. A növekedés és az iparunk súlya megfelelő, de ezt csak pár külföldi multinak köszönhetjük

Az EU célja, hogy 2020-ra az unióban 20 százalék felett legyen az ipar részesedése a GDP-ből. Ennek a követelménynek jelenleg kevés állam felel meg, de Magyarország köztük van. A baj az, hogy a magyar ipar jelentőségének növekedését lényegében két autógyár idetelepítése hozta el, a magyar kis- és középvállalkozások nem vagy alig részesei a változásnak.

photo_camera Micsoda ipar dübörög itt! (Forrás: az Európai Bizottság jelentése)

Sőt, a magyar kkv-k részesedése az ipari kibocsátásból

messze az EU-s átlag alatti,

még annak ellenére is, hogy sokkal több embert foglalkoztatnak, mint a nagy gyárak.

A kimagaslóan jó magyar GDP-növekedés motorjai is a külföldi gyárak, a kkv-k nem tudtak felépülni a válságból, a számuk még mindig nem éri el a 2008-as szintet. Kivétel ez alól a számítástechnika, ahol magyar vállalkozások komoly sikereket értek el az elmúlt években.

2. Egyre innovatívabb az ország! Ja, nem, ezek is csak a külföldi cégek

Magyarország innovációs mutatói is javulnak, de ez is a – jórészt külföldi – nagyvállalatok hatása, a magyar kkv-k alacsony fejlettsége azt mutatja, hogy a technológia nagyon lassan, vagy egyáltalán nem vándorol a nagy külföldi gyáraktól a magyar kisvállalkozások felé. Emellett a magyar kkv-k csak 13 százaléka foglalkozik innovációval, holott az EU-s átlag e téren 30 százalék.

photo_camera Innovációban statisztikailag a felzárkózók közé kerültünk (Forrás: az Európai Bizottság jelentése)

Az sem jó, hogy a magyar innovációs vállalkozások többsége a fővárosba tömörül, hatalmasak a területi egyenlőtlenségek.

3. Képzetlen munkaerő

A magyar iparosítás abban is különbözik az EU más államaitól, hogy itthon a gyáripar nagy szerepe ellenére is jóval az EU-s átlag alatt van a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók száma a szektorban. Emellett továbbra sincs elég reáldiplomás az országban, bár az arányuk nő, még mindig nem értük el az EU-átlag felét sem.

photo_camera Még Bulgáriában is könnyebb megfelelő munkaerőt találni (Forrás: az Európai Bizottság jelentése)

A jelenlegi magyar iparosítás tehát nem pont az, amit az EU elképzel (hogy magasan képzett belföldi munkaerő magas hozzáadott értékű termelést végez), itt inkább összeszerelésről van szó. A jelentés megjegyzi azt is, hogy Magyarországon új szakmai képzési rendszer indult 2013 őszén, de ennek hatásai még nem értékelhetőek.

4. Több ember csinál kevesebb dolgot

Csökkent a magyar munkaerő termelékenysége. Ez EU-s szinten is ritka, Magyarország mellett csak Ciprus és Olaszország járt így.

5. Nincs pénz

A magyar vállalkozások finanszírozása még mindig nehézkes, hitelhez jutni nagyon problémás, bár 2011-ben még nehezebb volt. A jelentés szerint ezen talán segíthet a Növekedési Hitelprogram.

photo_camera Még mindig az átlag alatt, de javul a helyzet (Forrás: az Európai Bizottság jelentése)

6. Szennyezünk

Zöldgazdaság terén nagyon rosszul teljesít az ország, a szemétnek csak nagyon kis részét hasznosítják újra. És a kkv-k sem foglalkoznak környezetkímélő szolgáltatásokkal, hiszen ilyesmire nincs Magyarországon kereslet sem.

7. Pazaroljuk az energiát

Nagyon rossz állapotú a magyar épületállomány. Az épületek 70 százaléka felújításra szorul. Az itthon felhasznált energia 40 százaléka ezek fűtésére vagy hűtésére megy el, így ez felel a legnagyobb CO2 kibocsátásért is. Egyszerűen muszáj minél hamarabb leszigetelni a magyar lakóházakat, nemcsak az energiahatékonyság növelése miatt, hanem azért is, mert ezzel lökést kaphatna a válságban padlóra küldött magyar építőipar. A jelentés itt is megjegyzi, hogy a magyar kormánynak van erre stratégiája, de még e téren sem történt komoly előrelépés.

8. Rezsicsökkentés

A Európai Bizottság a rezsicsökkentést is újra elítéli a jelentésben. Azt mondják, hogy az energiaárak hatósági csökkentésével a szolgáltatók nem tudják fedezni a költségeiket, így instabillá válik a rendszer. Ha pedig a nagyfogyasztókra terhelik a veszteséget, az a magyar gazdaság versenyképességét rontja.

A rezsicsökkentés emellett az épületfelújítási programot is ellehetetlenítheti, hiszen az energiaárak csökkentésével a fogyasztók nem érzik, mennyire súlyos probléma a magyar házak megfelelő szigetelésének hiánya.

9. Az állam

A legnagyobb probléma viszont még így is az állam működésével van. A befektetői hangulat a különadók és az államosítások miatt bizonytalan. A cégek előtt álló adminisztrációs akadályok nagyok, és növekednek, ezen felül Magyarország a korrupciós kutatásokban sem szerepel jól. A jogalkotás egyre kiszámíthatatlanabb, ezen a téren összességében Magyarország rontott a legtöbbet. Emellett az elektronikus közigazgatás sem felhasználóbarát.

photo_camera Nem hatékony. (Forrás: az Európai Bizottság jelentése)

De hogy ne csak a rosszat írjuk:

Az Európai Bizottság pozitív fejleményekről is beszámolt. A külföldi tőke kedvezően hathat a magyar gazdaságra, és az ipar bővülése is hosszú távú hasznot hozhat, még annak ellenére is, hogy külföldi cégek hajtják a növekedést. Idővel felnőhetnek hozzájuk a magyar beszállítók is. A magyar exportmutatók is javulnak, és az útjaink is egyre jobbak.

Örömteli fejlemény, hogy kockázatitőke-felhasználás szempontjából Magyarország az EU-átlag alatti szintről enyhén az átlag fölé zárkózott, főleg a JEREMIE-alapokból lehívott forrásokkal.

Az EU sem áll jól

A versenyképességi kilátások uniós szinten is romlottak az elmúlt években. Az EU-ban ugyan a 1-2 százalék körüli éves GDP-növekedésre van kilátás, de ez a szám is lemaradást jelent az Egyesült Államokhoz, Japánhoz, Ausztráliához, Koreához és Kínához képest. Az EU gazdasága még mindig nem érte el a válság előtti méretet, az EGyesült Államok viszont már 2010-ben meghaladta azt.

Az EU nagyívű újraiparosítási céljai ellenére uniós szinten csökkentek a gyáripari befektetések. 2008 óta az unióban 3,5 millió ipari munkahely veszett el, ezt így nem fogjuk hamar pótolni.

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.