Elérte az USA-t az ebola, de ez semmi ahhoz képest, ami Afrikában történik

Magyar idő szerint kedd késő este Dallasban az amerikai járványügyi hivatal (CDC) diagnosztizálta az első ebolás fertőzöttet az Egyesült Államokban. Bár ez elég ijesztően hangzik, valójában ott semmi ok nincs a pánikra. A Vox kimerítő folyamatábrája elég jól összefoglalja, miért nincs:

Érintkezték feltehetően ebolás beteg bármiféle testnedvével, ürülékével, vérével mostanában? Nem? Akkor nem vagy ebolás. (via Vox)

Mert mint ahogy mi is írtunk már, ha valaki annyira szerencsés, hogy a világ azon felén élhet, ahol normális egészségügyi szolgáltatások működnek, akkor az ebolát egyáltalán nem fogja könnyen elkapni. A vírus csak a tünetek megjelenése után fertőz, és nagyon direkt kapcsolat kell a terjedéséhez. Ezért miközben az egyre nagyobb számú nyugat-afrikai eset miatt egyre valószínűbb volt, hogy az ebola fel fog majd tűnni az Egyesült Államokban (és továbbra is valószínű, hogy megjelenik Európában és Ázsiában is), a járvány elterjedésének esélye a nyugati világban még mindig egészen minimális.

Viszont a helyzet valóban drámai a nyugat-afrikai országokban, ahol egy kezelhetőnek tűnő vírusból mára humanitárius katasztrófa alakult ki.

Kilenc hónappal ezelőtt, amikor az ebola pár évnyi szünet után ismét felbukkant az embereknél, mindenki rövid lefutásra számított. Bár nincs még biztos ellenszer a kór ellen, de mivel nehezen terjed, a korábbi összes járványt viszonylag hamar sikerült izolálni, és a vírus egyszerűen zsákutcába futott egy ponton, és nem tudott tovább emberre terjedni. Most azonban több tényező is elősegítette a terjedést.

Az ebola persze soha nem tűnik el, ha éppen nem fertőz emberek között, a természetben akkor is vannak hordozói. Egy fertőzött vagy hordozó vadállat vérével való érintkezés kell csak ahhoz, hogy átterjedjen az emberre. A jelenlegi vizsgálatok szerint egy ilyen találkozás első áldozata a mostani járványt elindító kétéves kisfiú lehetett a guineai Guéckédouban. Ez a város Sierra Leone és Libéria határaihoz közel fekszik, és nyüzsgő kereskedőkörnyék.

Krematórium Libériában (PASCAL GUYOT / AFP)

A földrajzi körülmények fontosak, ezek ugyanis jól magyarázzák, hogyan terjedhetett most el ennyire könnyedén a vírus egyszerre három országban is, mire az első esetet egyáltalán felfedezték. Azóta bekövetkeztek a vírus történetében az első repülővel terjedő fertőzések is, júliusban Libériából Nigériába került át az ebola, húsz fertőzést és nyolc halálos esetet okozva. Később felbukkant Szenegálban is. Ebben a két országban a jelek szerint viszont sikerült megfékezni a vírus terjedését. Most pedig itt az amerikai eset, amit az amerikai hatóságok állításuk szerint szintén teljes ellenőrzés alatt tartanak.

A nyári események óta a Kongói Demokratikus Köztársaságban is kitört egy járvány, mindezektől függetlenül, az ebola egy másik törzse bukkant fel ott. Így összesen hét országról tudni, ahol idén megjelent az ebola, de csak háromban katasztrofális a helyzet.

Az elszabadult vírus

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi előrejelzései döbbenetesek. Ha a három leginkább sújtott országban az eddigiekhez hasonló ütemben terjed tovább a vírus, novemberre több mint húszezer ember fertőződik meg a vírustól, aminek a halálozási aránya közel 70 százalékos.

Az afrikai helyzet,szeptember 26-án (via CDC)

A vírus felfedezésében 1976-ban részt vevő belga kutató, Peter Piot a terjedés okait több interjújában is a tökéletes viharhoz hasonlította.

Évtizedek polgárháborúi, korrupt diktatúrák, bizalomvesztés a hatalommal szemben, nem működő egészségügyi rendszer, hit a boszorkányságban, bizalmatlanság az orvosokkal szemben, és borzasztó lassú helyi és nemzetközi reagálás

- ezek mind kellettek, hogy az ebola ekkora pusztítást végezhessen. Három hónap telt el az első eset és az ebola felismerése között. És újabb öt hónapba és ezer halálozásba került, valamint Piot szerint cinikus módon két amerikai orvos megfertőződése kellett, mire a WHO egészségügyi vészhelyzetet hirdetett.

Az ebola felfedezése óta összesen nagyjából 1500 halálos áldozatról lehetett tudni. Ez nagyjából 50 áldozat évente. A vírusnak rettegett híre volt a vonatkozó filmek miatt, de valós közegészségügyi veszélyt nem jelentett, ráadásul a közép-afrikai országokban meg is tanulták kezelni a kórt. Viszont az idei kitörés a nyugati országokban mindenkit készületlenül ért. Az idei járványnak már több mint 3000 áldozata van, olyanra pedig, hogy egész országok életét bénítsa meg a vírus, szintén nem volt korábban példa.

És hogy mi gyorsíthatta volna fel a nemzetközi közösség gyorsabb fellépését?

Félek, hogy az, ha amerikaiak kapták volna el az ebolát

- válaszolja erre Piot a Vox-nak adott interjúban, ahol arról is beszél, hogy ő már július közepén szorgalmazta a vészhelyzet kihirdetését és egy kvázi-katonai megoldást. Az interjú után még úgy is érezte, hogy lehet egy kicsit eltúlozta a helyzetet. Most már nem így látja.

Egészségügyi dolgozó Libériában (PASCAL GUYOT / AFP)

Az elmúlt 40 évben az ebolát kutató orvos soha nem gondolta volna, hogy egy járvány ekkora lehet. Eddig az ebola jött és ment, de erre, ami most történik, senki nem számított. Pedig a mostani lecke utólag elég egyszerűnek tűnik: ha rossz körülményekből több összeadódik, bármi megtörténhet.

A rossz körülmények együttállásának köszönhetően pedig a vírus terjedése felgyorsult, és a messzi távolba került a megfékezés lehetősége.

A mostani járványnak mindezzel együtt lehet pozitív következménye is Piot szerint. A jelenlegi vészhelyzetet látva javulhatnak a járvánnyal szemben hozott nemzetközi óvintézkedések, több pénz mehet kutatásra, és a kísérleti gyógyszerek tesztelésének felgyorsulása miatt egy későbbi járványra már lehet majd válasza az orvostudománynak. Ez persze a most veszélyben lévő embereknek még nem sokat segíthet, számukra a vírus minél előbbi elkerítése jelenthet csak megoldást.

Ehhez a végletekig terhelt egészségügyi rendszer megerősítése kéne. A CDC legutóbbi becslésében már horrorisztikus, 1,4 millió fertőzöttet vizionáltak januárra, ha nem sikerül megállítani a vírus terjedését. A kórházak jelenleg is túlterheltek, krónikus az eszközhiány, számos ápoló kapta már el a kórt. Ez már túlmutat egy egészségügyi problémán, Barack Obama ENSZ-nek címzett beszédében is regionális és globális biztonságpolitikai fenyegetésekről beszélt.

Javítás: a cikk korábbi verziójában az ebolát felfedező belga orvost tévesen Peter Pietnek neveztük. A neve helyesen Peter Piot, a hibáért elnézést kérünk.