A tárnoki csatornázás valószínűleg nem minden idők legjobb uniós beruházásaként kerül a történelembe. A helyi lakosok egy része úgy érzi: erején felül kell beszállnia az építkezésbe. A történetről tegnap írtunk hosszan.

Az egyik meglepő szál, hogy egy Tárnokon élő idős asszonyt, Mihályi Ferencnét beperelte az önkormányzat. Többek közt azért, mert Marika néni honlapot indított a beruházással kapcsolatos, szerinte tisztázatlan kérdésekről, és ott azt írta, hogy szerinte

valaki hazudik a tárnokiaknak.

Ennek a pernek volt ma a tárgyalása. A jogi részletektől igyekszem megkímélni önöket.

Az egyik fontos kérdés a perben, hogy mennyi pénzzel támogatja az önkormányzat a beruházást. A polgármester a 2010-es választási kampányban például saját honlapján is azt ígérte, hogy 500 millió forintot tesz a csatornázásba önrészként. Erről levelet is írt a választóknak. Abban kb. az szerepel, hogy azért tesznek bele a dologba ennyi pénzt, hogy a lakosság terhei ne legyenek túl nagyok

Ehhez képest ma úgy néz ki, hogy az önkormányzat a beígért 500 millió forintnál kevesebb pénzt fizet önrészként.

Az egyik kérdés az, hogy számon kérheti-e egy választópolgár a korábbi, 500 milliós ígéretet. Lehet-e hazugságnak nevezni, ha kevesebbet önrészt fizet az önkormányzat, mint amennyit a polgármester ígért?

Az önkormányzat szerint nem.

A tárgyaláson ma Szolnoki Gábor polgármester arról beszélt, hogy "változott az 500 milliós vállalás", szinte minden szám megváltozott a beruházás körül 2010 óta, és hogy ez teljesen természetes.

Ebben persze egyfelől igaza van. Egy sokmilliárdos, éveken át húzódó uniós beruházásnál, mint a tárnoki bizony változnak menet közben a körülmények. Az viszont, hogy egy választópolgár ne kérhesse - akár sarkosan fogalmazva - számon a polgármesteren vagy önkormányzaton a kampányban tett ígéretet, elég furán hangzik.

Ítélet még nincs, szóval azt nem lehet egyelőre tudni, hogy a bíróság mit gondol erről. Marika nénit a perben a Transparency International jogsegély szolgálatának ügyvédje képviseli.