Hogy néz ki egy igazán gyanús közbeszerzés? Pontosan Így!

Sokszor merül fel, hogy a közbeszerzési eljárás csak puszta formalitás: úgyis az nyer, akinek a melót adni akarják. Megfélemlítik a többi indulót. Előre felosztják a piacot. Úgy írják ki, hogy másnak ne legyen jó, satöbbi.

Ritkán lehet azonban olyan erős példát találni egy gyanús pályázatra, mint amit keszthelyi Festetics-kastély felújítására írtak ki.

Ezt első körben idén áprilisban írta ki a Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft, közel 1,5 milliárd forintos munkáról van szó. Akkor az indulási feltételek között volt, hogy csak olyan cég pályázhat, amely:

  • Felújított már egy olyan műemléket, ami legalább egymilliárd forintba került, és a felújítás közben az épület folyamatosan üzemelt.

ÉS

  • Felújított már egy olyan műemléket is, ami legalább 400 millió forintba került, és a felújítás közben az épület folyamatosan üzemelt.

Ez a két feltétel elég szűkre szabottnak tűnik. Egyetlen jelentkező akadt csak: az Swietelsky Magyarország a Szabau Invest Kft.-vel közösen indult, de csak több pénzért vállalták volna a munkát, mint amennyiről a kiírás szólt.

Ezért a pályázatot szeptemberben érvénytelenítették, és új pályázatot írtak ki. Ahol a feltételeket nem enyhítették, hanem még tovább szigorították:

  • Maradt a pályázati feltételek között az egymilliárdos felújítási referencia, úgy, hogy felújítás közben a műemlék az építkezés közben folyamatosan üzemelt.

ÉS

  • Most már a másik referenciának legalább 450 milliósnak kell lennie, úgy, hogy a felújítás közben az intézmény üzemelt. És azt is hozzátették az új kiírásban, hogy egy legalább 400 négyzetméteres kiállítóteret is bele kellett építeni kifejezetten ebbe az épületbe.

Az egész pályázat elkészítésére pedig mindössze 10 napot hagytak. Október 10-i a kiírás, és 20-án délelőtt 10-ig lehet elküldeni.

Vagyis még szigorúbbak lettek a feltételek, miközben egyszer már kiderült, hogy a kicsit lazább akadályokat is csak egy pályázó bírta leküzdeni, és még az az ajánlat sem lett érvényes.

Egyáltalán nem logikus, hogy mi értelme van ennyire pontosan leírni a lehetséges pályázók korábbi munkáit. Miért nem elég, ha a jelentkező csak egyszer újított fel egy műemléket úgy, hogy az közben fogadhatott látogatókat is? Miért pont a kisebb munkához rendelték hozzá a 400 négyzetméteres kiállítótér létrehozását?

Nemcsak gyanús, de szabálytalannak is tűnik

Ráadásul az egész közbeszerzés nagyon könnyen elbukhat a brüsszeli ellenőrökön. Ugyanis az is szerepel a kiírásban, hogy csak olyan műemléket lehet referenciaként bemutatni, amelynek van KÖH műemléki lajstromszáma. Ez azt jelenti, hogy csak magyarországi munkákkal lehet pályázni. Az EU éppen tavaly büntette meg 75 milliárd forintra Magyarországot, mert évekig csak a magyar mérnöki kamara tagjaival dolgoztathattak a pályázók infrastrukturális beruházásokon.

A bizottság akkor azért büntetett, mert ezzel kizárták az indulók közül a külföldi cégeket, márpedig az EU-ban elvárás, hogy az unió bármely cége indulhasson a pályázatokon. Versenykorlátozásnak tűnik, hogy kifejezetten magyarországi referenciához kötötték az indulást, az általunk kérdezett szakértő szerint ez könnyen fennakadhat a brüsszeli auditorok szűrőjén.

Miért így írhatták ki?

Úgy tűnik, hogy a pályázat kiírójának talán van már egy jelöltje a munkára. A második pályázat megszigorított feltételei és a rövid határidő is erre utal. A szigorítás mögött az is lehet, hogy nem szeretnék, ha az első körben induló cégek újra indulnának, hiszen más nem nagyon indokolhatná, hogy a 400 milliós határt a kisebb referencia esetén miért emelték 450 millióra, és miért csapták még kifejezetten oda a kiállítóteret is.

Lehetséges, hogy az első kiírás idején még nem volt olyan cég, ami ennek a kiírásnak maradéktalanul megfelelt volna, ám időközben több cég felvásárlásán keresztül létrejött egy ilyen.

(A címlapkép a keszthelyi kastély múzeumában készült, innen van, készítője: Ritucim71.)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.