Miért ennyire nagy baj, hogy ennyit üzletelünk az oroszokkal?

  • Az USA elsősorban azért bánik ilyen keményen Magyarországgal, mert a mindenkori magyar kormányok évtizedekre orosz befolyás alá kerülhetnek.
  • Magyarország máris a Moszkvának tetsző álláspontot képviseli több EU-s vitában is.
  • Amikor Bulgária volt hasonló helyzetben, az amerikaiak ott is beavatkoztak.
  • Bulgária két éve visszamondott egy Pakshoz hasonló atomüzletet, és idén amerikai szenátorok előtt állva jelentette be a miniszterelnök a Déli Áramlat építésének felfüggesztését.
  • Kedden Szijjártó Péter külügyminisztertől is hasonló bejelentést várhatnak Washingtonban.

Az USA kormánya keményen bünteti most a magyar kormányt, és ennek fő oka, hogy az Orbán-kormány túl sokat enged meg az oroszoknak. Az USA követségét vezető André Goodfriend ügyvivő ugyan arról beszélt hétfőn, hogy a magyar kormányközeliek kitiltása mögött régóta gyülemlő problémák sora van, és ez részben igaz is lehet, aligha valószínű, hogy a korrupciós gyanú mondvacsinált lenne. Ám az időzítés összefüggésben lehet azzal is, amit Victoria Nuland külügyi államtitkár mondott október elején: Orbán Viktor a putyini rendszert választotta és ezzel becsapta a NATO-t.

A magyar kormány ugyan azt mondja, hogy csak üzletelésről van szó, és más európai országok is üzletelnek az oroszokkal, a helyzet mégsem ennyire egyszerű. A magyar kormány ugyanis úgy köt üzleteket, hogy a rossz feltételek miatt teljesen kiszolgáltatottá válik. Az oroszok pedig az üzletet és a politikát mindig összekötik: rendszeresen kérnek, akarnak valamit azoktól, akik kiszolgáltatottak nekik.

Magyarország három fontos üzletben van éppen az oroszokkal:

  • Orosz hitelből veszünk tőlük atomerőművet.
  • Együtt építenénk velük a Déli Áramlat gázvezetéket, ami az Európai Bizottság szerint sérti az uniós jogot.
  • Jövő nyáron lejár a hosszú távú gázszerződés, ami a magyar fogyasztás 80 százalékát biztosítja, meg kellene állapodni az új árról.

Miközben Magyarország üzletel az oroszokkal, az oroszokat segítő külpolitikát folytat. Az Európai Unióban minden országnak vétójoga volt, amikor az Oroszországgal szembeni szankciókról szavaztak. Magyarország a lehető legenyhébb szankciókért küzdött. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig a múlt héten már arra utalt, hogy a szankciókat fel kellene oldani:

Az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók nem hozták meg a remélt eredményt, mivel egyértelmű, hogy az orosz-ukrán konfliktus nem enyhül, eközben pedig Európa, és leginkább Közép-Európa gazdaságai szenvednek – nyilatkozta.

Legnyilvánvalóbban itt látszik, hogy az oroszoknak legkedvezőbb pozíciót vettük fel az EU-ban, de voltak egyéb jelek is. Donald Tusk még lengyel miniszterelnökként (decembertől az Európai Tanács elnöke lesz) arról beszélt, hogy aki az ukrán nyelvtörvényre hivatkozva támadja a kijevi vezetést, az csupán az orosz propagandát szajkózza. (Főleg, hogy a nyelvtörvény hatályba sem lépett.) Mindezt közvetlenül azután vetette fel egy pozsonyi konferencián, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök éppen e hamvában holt törvény miatt támadta az ukránokat.

AFP PHOTO / POOL/ YURI KOCHETKOV

Szijjártó a Déli Áramlat néven tervezett új orosz gázvezeték megépítését összeurópai érdeknek nevezte még külgazdasági államtitkárként. A vezeték megépítését Washington nagyon ellenzi, és az EU is adminisztratív eszközökkel igyekszik megépülését megakadályozni. EU-tagállamként Magyarország erősen lobbizik az EU-s álláspont megváltoztatásáért.

Milyen eszközeik vannak az oroszoknak? Például Paks

Az új elköteleződések közül az egyik legveszélyesebb, hogy a paksi hitelről szóló megállapodásban az áll, hogy ha a magyar fél 180 napot csúszik a hitel törlesztésével, akkor az oroszok egyben visszakövetelhetik a teljes tartozást. Képzeljünk el egy vitatott szituációt: 2028 van, és a magyar álláspont szerint a paksi építkezéssel gond akadt, az oroszok sehol sem tartanak a tervekhez képest, ráadásul a sittet is a Dunába öntötték. A magyar fél hiába tiltakozik, az oroszok azt mondják, hogy minden oké így. Sok eszköz nem lehet, a magyarok visszatartják a következő részlet kifizetését. Az oroszok húzzák az időt, majd 180 nap után levonulnak az építkezésről, és kérik vissza a pénzüket.

A fenti konfliktus egy súlyosabb változata: az oroszok azért lassítják le az építkezést és öntik a sittet a Dunába, mert a magyar kormány nem akarja eladni a Szurgutnyeftyegaznak a Mol nála lévő részvényeit. Ha pedig nem akarná a magyar állam tovább törleszteni az adósságot egy félbehagyott erőmű után, akkor otthagyják az egészet, és kérik vissza a pénzüket.

A magyar kormány egyelőre nem mutatott olyan szerződést, ami kizárná, hogy egy ilyen típusú lehetőséggel az oroszok visszaéljenek.

Ráadásul nem is kell a Dunába önteniük az oroszoknak a sittet, elég ha csak nem hajlandóak úgy módosítani az érvényben lévő szerződést, hogy az az Európai Bizottságnak is tetsszen. A bizottság ugyanis alaposan vizsgálja, hogy nem sérti-e az uniós versenyjogot az erőmű körüli pénzügyi konstrukció.

paks_atom_bekemenet_3

A britek két hete kapták meg az engedélyt a bizottságtól, hogy új atomerőművet vegyenek egy francia cégtől, de hogy ne értelmezzék tiltott állami támogatásnak a konstrukciót, volt jónéhány kérésük, amelyek alapján jelentősen módosítani kellett a brit kormány és az építő cég közötti szerződést.

A magyar – orosz szerződés eddig nyilvánosságra került részében nincs arra garancia, hogy az oroszok egy bizottsági határozat nyomán belemenjenek a szerződés módosításába. És ha 180 napig makacskodnak, akkor a magyar félnek semmilyen eszköze sem lesz arra, hogy a két szék között ne essen a pad alá. Innen jól látszik, hogy ha például az a helyzet, hogy az oroszok szeretnék megvenni a kormány Mol részvényeit, és a bizottság pénzbüntetés terhe mellett szerződésmódosítást ír elő, akkor máris hatékonyan zsarolni tudnak.

Hogy az ilyen zsarolások részei az orosz politikának, arra számtalan példa volt már. Például 2006-ban, amikor az oroszok meg akartak venni egy litván olajfinomítót. Az oroszok nagyon akarták, de a litván állam inkább egy lengyel cégnek adta el. Az oroszok azonnal bejelentették, hogy egy vezeték karbantartása miatt egy év kilenc hónapra leállítják az olajszállításokat Litvánia felé. Litvánia lényegében abból az egy forrásból jutott addig olajhoz.

Amikor 2008-ban a cseh kormány belement, hogy rakétavédelmi radart telepítsenek az amerikaiak országuk területére, az oroszok felére csökkentették Csehországba szállított olaj mennyiségét. A példák még hosszan sorolhatók, hogyan kötik össze az energetikai üzletet és a politikát Moszkvában.

Ha az USA ilyesmit lát, közbelép 1.

Egy Pakshoz hasonló erőműves konstrukció esetén egyszer már közbeléptek az amerikaiak. Bulgária a paksihoz nagyon hasonló feltételekkel tervezett új erőművet építeni: a Roszatom építette volna, és az oroszok adtak volna rá hitelt. Ám amikor jobboldali kormány jutott hatalomra, akkor ők felmondták a szocialisták által kötött egyezményt. Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter azonnal megdicsérte a szófiai kormányt, mert "meghozta ezt a szükséges és nehéz döntést", míg az oroszok és a bolgár szocialisták arról adtak ki közleményeket, hogy az USA beavatkozott Bulgária belügyeibe.

Az erőműszerződést felmondó bolgár kormány egy évvel később megbukott, miután országszerte hatalmas tüntetések kezdődtek a magas rezsiárak ellen. A lemondásra kényszerült miniszterelnök azt mondta, hogy szerinte az oroszok buktatták meg. Bulgária kapta a legdrágabban a gázt abban az időben Oroszországtól: 600 dollárba került nekik ezer köbméter. Magyarország most 360 dollár körüli áron kapja.

Nyilván voltak egyéb szempontok is, de az biztos, hogy az USA nagyon határozottan akarta, hogy a bolgárok ne építsenek atomerőművet olyan konstrukcióban, ahogy arra most Magyarország készül. Nem akarták, hogy egy EU-s és NATO-tag túlságosan orosz politikai függésbe kerüljön.

Milyen eszközeik vannak az oroszoknak? Például a gáz ára

A paksi zsarolási potenciál mellett a gázár a másik orosz fegyver, amivel egyre befolyásolhatóbbá, zsarolhatóbbá válik a mindenkori magyar kormány.

Az oroszok kedvelt módszere, hogy olcsó gázzal beetetnek egy országot, és utána áremeléssel zsarolják őket, ha nekik nem tetsző döntéseket hoznak. Mivel Magyarország az EU tagja, így akár brüsszeli döntéseket is befolyásolhatnak, ha a magyar rezsivel akarnának szórakozni.

AFP PHOTO /ATTILA KISBENEDEK

Éppen ezért rövid távon lehet, hogy nagyon vonzó lehetőség olcsón venni gázt a Gazpromtól, igen népszerű rezsicsökkentést is végre lehet hajtani általa, csakhogy ennek árát hosszú évek alatt az oroszok behajtják. És egyáltalán nem biztos, hogy valaha lesz olyan kormány Budapesten, amelyik vállalja a távhő-, a gáz- és a villany árának jelentős emelését, csak hogy nemet mondjon egy aktuális orosz kérésnek. Ami kérés szólhat valamilyen EU-s döntés megvétózásáról, a Mol megvételéről, vagy akármiről, ami éppen fontos Moszkvának.

A mindenkori ukrán kormányt például folyamatosan csuklóztatták a gáz árával: 2006-ban még 96 dollárért adtak nekik ezer köbméter gázt. 2012-2013-ban ezt felvitték 400 dollár fölé, hogy megakadályozzák, hogy Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodást kössön az EU-val. Amikor az ukránok az utolsó percben mégsem írták alá a szerződést az EU-val, akkor azonnal levitték az árat 268,5 dollárra. Majd amikor az ukránok elűzték Janukovics elnököt, és nyugat-barát kormány jutott hatalomra, akkor felvitték az árat 485 dollárra. Más országokban is mozgatták az oroszok aktuális érdekeik szerint a gáz árát. A Déli Áramlat megépítésével az orosz befolyás a magyar gázpiacon évtizedekre bebetonozódna.

Ha az USA ilyesmit lát, közbelép 2.

A Déli Áramlatot szintén erősen ellenzik az amerikaiak: Bulgária ugyan az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárására hivatkozva függesztette fel idén nyáron a vezeték építését, ám a bejelentést közvetlenül azután tették, hogy Plamen Oresarszki miniszterelnök három amerikai szenátort fogadott irodájában. Az egyikük John McCain volt, aki 2008-ban a republikánusok elnökjelöltjeként lett ismert. A Déli Áramlat felfüggesztését az amerikai politikusok jelenlétében jelentette be a bolgár kormányfő. Nem kizárt, hogy Washingtonban kedden hasonló gesztust várnak Szijjártó Pétertől is.

A Déli Áramlat bolgár szakaszát építő konzorcium orosz partnere a Sztrojtranszgáz. Ez azért érdekes, mert a céget vezető Gennagyij Timcsenkó az ukrán konfliktus miatt az USA szankciós listájára került, az EU feketelistáján viszont nem szerepel, valószínűleg azért, mert a Déli Áramlatot támogató tagállamok ezt megvétózták. Az amerikaiak többször is jelezték a bolgár kormánynak, hogy nem tetszik nekik, hogy az EU-ban mindig a lehető legpuhább szankciókat támogatják az oroszok ellen. Hasonló problémájuk van a magyarokkal is.

Nem akarják Washingtonban, hogy visszatérjünk a szovjet blokkba

Az amerikai nyomásgyakorlás a magyar kormányra a mostani helyzetben elsősorban arról szól, hogy hosszú távra Budapest ne köteleződjön el ilyen mértékben Oroszországnak, és ne legyen Moszkva ügynöke a különböző európai intézményekben. Ezt az aggodalmat a magyar kormány idei megnyilvánulásai az ukrán válság kezelésében erősen táplálják.

Végső soron hatalmi harc megy a régióban az USA vezette NATO és Oroszország között. Az oroszok részben fegyverrel (lásd Krím), részben pedig gazdasági eszközökkel elkezdték megpróbálni visszaszerezni a Szovjetunió befolyási övezetét. Ezt Amerika nem akarja hagyni.

;