Mint amikor az eleve baromi jó Vissza a jövőbe 1. után jött a Vissza a jövőbe 2. és a néző a film közben jött rá, hogy ez még sokkal, sokkal, sokkal, de sokkal jobb, mint az első rész, na ilyen publicisztikát írt most Bayer Zsolt a Magyar Hírlapba.

1. Lekígyóvállúzza és ultraliberálisozza a Fidesz-székházat dobáló tüntetőket.
2. André Goodfriend amerikai ügyvivőt Magyarországon nemkívánatos személynek és hazugnak nevezi.
3. Már-már azzal fenyegeti az ügyvivőt, hogy ha esetleg kimenne egy békemenetre, megverik.
4. Leírja, hogy mennyire szereti az Igazából szerelem című filmet.
5. Megfenyegeti az Amerikai Egyesült Államokat.
6. Idiótának nevezi a 444 szerkesztőségét, és azt írja, hogy alig várja már, hogy elmagyarázhassa külön nekünk a dolgokat.

Tényleg pompás reggeli olvasmány a publi. A címe az, hogy Szerelem. Nem elemezném hosszan, csak néhány mondatot kiemelek.

„Goodfriend! Maga kormányellenes tüntetésekre jár Budapesten. Ehhez nincs joga. Ezzel maga túllépte törvényes hatáskörét, és megszegte diplomatastátusából következő kötelességeit. Csomagoljon, és ne takarózzon azzal, hogy a Békemenetekre is ki szokott járni, egyrészt mert ez nyilván hazugság, másrészt pedig ott sincs magának semmi keresnivalója.”

„Mi az, hogy egybites focihuligánok, kigyúrt, biliárdgolyó agyú „ultrák” együtt verik szét a Fidesz székházát lúdtalpas, kígyóvállú, ultraliberális gennyládákkal?”

„És igen, ha kell, lesz Békemenet. Mert az is a demokrácia lényege ám! Bizony, vannak kormánypártiak, akik, ha úgy érzik, elviselhetetlen az a sok disznóság, amit ti műveltek, akkor utcára vonulnak. Mindig békésen, és mindig nagyon sokan. Ezt már öt alkalommal bebizonyítottuk. Úgyhogy ha eljön az ideje, ott leszünk ismét. Ellátogatunk majd az amerikai nagykövetséghez is, hogy legyenek jó vágóképek a CNN esti híradójához. És hogy érezzétek ti is a törődést…”

„Amúgy pedig az internetadót azonnal el kell törölni. És nem azért, mert ezek a rohadékok azt hiszik, törvények felett állnak. Azt hiszik, bármit megtehetnek. Azt hiszik, polgárháborút csinálhatnak. Ezt majd mi kezeljük.”

Ezek után már tényleg csak annyit mondhatok:

Tolle, lege! Tolle, lege!