Hat mód, ahogy a legszegényebbekkel szúr ki leginkább a jövő évi költségvetés

Még a közeljövőben születő módosítók alakíthatják a 2015. évi költségvetést, de a főbb irányok már most látszanak. Miközben az állam még mindig ott sarcol meg minket, ahol ér (erről itt írtunk hosszabban), egyértelmű iránynak látszik, hogy a legszegényebb rétegeket egyre élhetetlenebb helyzetbe hozzák.

Összeszedtük a legnyilvánvalóbb  jeleit ennek:

  • Marad az egykulcsos adórendszer és a 27 százalékos áfa

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának sarokköve, egyben a világ legnagyobb áfakulcsa velünk marad jövőre is. A forgalmi adó ekkora mértékét arányaiban a kisebb keresetűek érzik meg leginkább, miközben a személyi jövedelemadóban marad az egykulcsos, 16 százalékos adó. Egy 2013 végén publikált századvéges (!) kutató által készített tanulmány szerint ez három év alatt nem csak 444 milliárd forinttal csökkentette az állami bevételeket, de az adócsökkentés 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli.

A nemzetgazdasági miniszter Varga Mihály Kövér László házelnök társaságában, október 30-án (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

Csak hogy pontosabban értsük: a változtatások, azaz az egykulcsos adó bevezetése és az adójóváírás megszüntetése miatt az alsó hét jövedelmi tizedbe tartozók adóterhelése 134 milliárd forinttal emelkedett, míg a felső három tizedé mérséklődött. A legmagasabb jövedelműek adóterhelése 501 milliárd forinttal. A minimálbér környékén keresők adója éves szinten 58 ezer forintról 126 ezer forintra nőtt, az átlagbér körül keresők adóterhe viszont 312 ezer forintról 299 ezer forintra csökkent. Ez a tendencia folytatódik jövőre is.

  • Élelmiszerek megadóztatása 

Több frontos adóemelés jön az élelmiszerekre. Jövőre különadókat vetnek ki a nagyobb üzletekre, és drágulhat a fuvarozás költsége is. Mindennek egyenes következménye lesz az élelmiszerárak emelkedése. Ez pedig leginkább a kisebb keresetűeket fogja sújtani, hiszen a fogyasztási statisztikákból világosan látszik, hogy minél szegényebb valaki, az elköltött pénzének annál nagyobb részét fordítja élelmiszerre. Minderről itt írtunk hosszabban.

  • Nincs több segély, csak közmunka

Az Orbán Viktor által csak munkaalapú társadalomnak nevezett torzszülött rendszer új eleme, hogy a következő években több százezer ember eshet ki az állam szociális védőhálója alól. Miközben 2010 óta jelentősen visszaszorult a szociális támogatásokra fordított összeg, tendenciózusan emelkedik a közfoglalkoztatásra szánt keret. A kormány deklarált célja, hogy 2018-ra senki ne részesüljön segélyben, hanem mindenkinek legyen munkája. Ezt azzal a közfoglalkoztatási rendszerrel képzelik el, amit egyszerre szánnak foglalkoztatáspolitikai eszköznek és szociálpolitikai megoldásnak, de a két út szemmel láthatóan üti egymást. Hogy miért, arról éppen most jelent meg egy hosszabb írásunk az MTA egy friss tanulmánya nyomán. Szintén ebből derül ki, hogy szemben a kormány állításaival, a statisztika arról árulkodik, hogy a közmunkából nem is nagyon vezet út a munkaerőpiacra.

Ezekhez a lépésekhez kapcsolódik az is, hogy Rogán Antal kedden már arról beszélt, gondolkodnak azon, hogy munkavállaláshoz kötnék a családi pótlék kifizetését. Erről egyelőre részleteket nem tudni, de az nyilvánvaló, hogy egy ilyen lépés is a legkisebb keresetű családokat sújtaná a leginkább.

  • Családi támogatások megnyesése, miközben marad a családi adókedvezmény

Nominálisan is csökken a családokra költött költségvetési összeg jövőre, helyette viszont nagyjából ugyanekkora összegben adókedvezményeket kapnak. Az idei 535 milliárd forint helyett 517 milliárd forint jut jövőre a GYES, az anyasági támogatás és a családi pótlékok kifizetésére. Ezek univerzális juttatások, azaz mindenkinek egyformán jár. Ez az átalakítás egyértelműen a jobban kereső, felső középosztályba tartozó családoknak kedvez, ahol érdemben tudnak spórolni az adókedvezmények igénybevételével. És ezek a lépések még súlyosabbá teszik a gyermekszegénységet is.

  • Csökken az oktatásra fordított pénz is

A középfokú oktatás finanszírozásának 24 százalékos csökkentéséről Radó Péter oktatási szakértő írta azt pár napja, hogy ekkora mértékű megszorítást csakis valamilyen iskolaszerkezeti beavatkozással lehet kigazdálkodni. Ez vezethet a gimnáziumi rendszer leépítéséhez, a pedagógus számának csökkentéséhez és az egyházi iskolákban tanulók arányának radikális növekedéséhez. Mindezek következtében csökkenhet azoknak a száma, akik középiskolába és onnan majd felsőoktatásba juthatnak, és ismerve a trendeket, ez egyben azt is jelenti, hogy a jellemzően a szegényebb családból érkező diákok szorulhatnak majd ki ezekből az intézményekből.

Az alternatív iskolák finanszírozásának csökkentésével pedig több száz, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó intézmény léte is veszélybe kerülhet.

  • A devizahiteles rendezés a legszegényebbeket nem érinti, és a rezsicsökkentés is jobban kedvez a gazdagoknak

A kormány jövő évre tervezett gazdaságpolitikájának fontos eleme a bankok megrendszabályozása és a devizahitelek rendezése. Ez sok embernek hozhat anyagi enyhülést, de pont a legkiszolgáltatottabb rétegnek nem kínál megoldást. A lakhatási krízissel küzdő több százezer embernek ha volt is hitele, az már rég bedőlt, az ő számukra ezért nincs nagy tétje annak, hogy a kormány a tartozás egy kisebb részének az elengedésére kényszeríti a bankokat, amiért egyébként majd úgyis elmeszel minket egy EU-s bíróság pár év múlva. A kormány másik nagy húzása, a rezsicsökkentés pedig abszolút értékben sokkal nagyobb megtakarítást hoz a nagyobb ingatlannal rendelkezőknek, mint a szegényeknek.