Elképesztő hangulat van máris a február 22-i veszprémi választás körül. Hosszú évek óta nem volt ekkora tétje egy szavazásnak. Ha nem a Fidesz jelöltje győz, akkor a párt elveszíti kétharmados többségét a parlamentben.
Más párt még nem nevezett meg jelöltet, december végéig gondolkodhatnak, hogy kit indítanának.
Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszése nyár óta okoz izgalmakat. Ők ketten együtt irányították előbb a Fideszt, aztán az országot, erejük egymással vetekedett. Amióta rosszban vannak, azóta a Fideszben is csak találgatnak, hogy egymásnak feszülésükből muszáj e következnie valamelyikük bukásának.
Néha úgy tűnik, hogy fel tudják osztani a világot: a Közgép építhet néhány hidat Azerbajdzsánban, Orbán Viktor új fejlesztési minisztere pedig kirúghatja a Simicska-kör embereit a fontos pozíciókból. Néha viszont úgy tűnik, hogy totális háború folyik, például amikor Simicska Lajos újságjában a Simicska-embernek elkönyvelt NAV-elnök bejelenti, hogy ő bizony szólt előre, hogy kitiltották az USA-ból.
Simicska szerdai bejelentése most arra utal, hogy a háború teljes erővel tombol. Még akkor is, ha még mindig nehéz elhinni, hogy Simicska tényleg el fog indulni a választáson.
Egy csomó szavazatot elvihet a fideszes jelölttől. Ez pedig nagyon könnyen a kétharmadjába kerülhet a Fidesznek. Ha sikerül elterelnie a fideszes szavazók egy részét, ezzel akkor is hozzájárulhat a fideszes jelölt bukásához, ha nem ő nyeri meg a választást. És egyébként akár meg is nyerheti: Simicska fontos ember Veszprémben, a rendkívül sikeres helyi kézilabdacsapat sokat köszönhet a pénzének. Biztos lennének sokan, akik a balhé kedvéért szavaznának rá, hogy naponta ott üljön a parlamentben, és kiderüljön, hogy mit csinálna ott.
Lehetséges, hogy Simicska Lajos most csak azt jelezte, hogy ha úgy hozzák az érdekei, akkor kész közvetlenül beszállni a politikába. Nem is feltétlenül úgy, hogy tényleg személyesen elmegy politikusnak, és interpellálja majd Fazekas Sándort a nagybirtokoktól elvett EU-s támogatásokon keseregve. Hanem úgy általában beszáll, például egy új párt finanszírozójaként.
Az idei önkormányzati választásra állítólag már nem adott pénzt a Fidesznek, holott korábban mindig bőven beszállt a kampányköltségekbe. Augusztus közepén egy Fidesz körüli hatalmi harcokat jobban ismerő, egy állami vállalat vezetésében dolgozó ember azt mondta, hogy eljöhet az a helyzet, hogy Simicska Lajos pártot alapít, és szerinte ez volna az Orbánnal vívott háborúban az utolsó hadüzenet, ami után már csak a végső összecsapás jöhet. Akkor ez annyira sci-finek tűnt, hogy nem is lett belőle cikk.
Ha viszont Simicska tényleg pártot alapít, akkor maga mellé állíthatja a Fidesz több politikusát is, és velük viheti a párt választóinak egy részét is. Rengeteg pénzével, és évtizedek óta politikai kavarásokon edződött stábjával komoly erőt tudna felmutatni. Az MSZP leépülése óta látott pártalapítási kísérletek (LMP, PM, DK, Együtt, stb.) mögötti pénz és befolyás összesen sem közelítené meg azt, amit Simicska mozgósítani tudna. Eleve hatalmas zavart okozhatna a Fideszben azzal, hogy egy csomó embernek döntenie kellene, hogy kire tegyen: Lajosra vagy Viktorra? Kinek a bosszúja lesz borzalmasabb? Melyikük tud munkát adni 5 év múlva is? Az államigazgatásban ez a dilemma már okozott komoly bénultságot az utóbbi hónapokban.
A 2006-os parlamenti választás óta nem merülhetett fel komolyan senkiben, hogy létezhet politikai erő Magyarországon, amelyik meg tudja verni országos léptékben a Fideszt. Ez sok idő, ennyi év alatt a választók unni kezdik a legfelül lévőket akkor is, ha nem történik semmi botrányos körülöttük. Mostanában pedig bőven történik. Simicska ezért építhet arra, hogy Orbán Viktor látványos kihívása már önmagában vonzhat szavazókat.
Simicska környezetéből már fél éve sokan és rendszeresen emlékeztetik az újságírókat arra, hogy „a Lajos utálja az oroszokat, nagyon nem ért egyet az Orbán keleti fordulatával”. Simicska ebbe kapaszkodva nyugatról is szerezhet jóindulatot esetleges politikai ambícióihoz.
Simicska a bejelentkezésével egyrészt fitogtatja az erejét, hogy igen, képes lenne akár a politikába közvetlenül is beleártania magát, és akár a népet maga mellé állítva szorongatni Orbán Viktort.
Másrészt ez a lebegtetés remek lehetőség arra, hogy tesztelje, mit szólna a sajtó és a közvélemény ahhoz, ha közvetlenül is politikai szereplővé válna. Megy az őrjöngés, hogy elszemtelenedett az oligarcha? Vagy az eddig a Közgépet közellenségként kezelők is jóindulatú izgalommal drukkolni kezdenek neki, hogy lám, végre itt az esély Orbán Viktor leváltására?
Amikor hosszú évek után kimerészkedett nyár végén a fényre, és 1999 után újra lehetett róla normális képet készíteni, akkor már megtette az első lépést megítélésének tesztelésére. Nem ugrottak a torkának, úgy tűnt, hogy inkább működött a hózentrógerben mosolygó joviális imidzs. Biztos volt stáb, aki az összes kommentet és cikket alaposan elemezte neki.
Vagy csak szórakozik Simicska Lajos, és egyszerűen zavart kelt a Fidesz vezérkarában? Gondoskodik arról, hogy háromhetenként legyen valami ügy, ami eltereli a figyelmet? Nem engedi, hogy összeszedjék magukat, hogy elkezdjenek arra koncentrálni Orbán körül, hogy a romló népszerűséget és az élesedő nemzetközi helyzetet érdemben kezelni kezdjék?
Ha nem fideszes (vagy KDNP-s) győz február 22-én Veszprémben, akkor elég komolyan átalakulnának az erőviszonyok. A Fidesz (és a KDNP) nem tudná többé egyedül módosítani az alkotmányt. Összesen 32 úgynevezett sarkalatos törvény van, ezek módosításához kétharmados többség kell. Közéjük tartozik a választási törvény, amit az idei parlamenti és önkormányzati választás előtt is a saját győzelmi esélyeinek javítására módosított a Fidesz. Sarkalatos az egyházügyi törvény is, amin vélhetően változtatni kell majd, mert Strasbourgban pereket veszít miatta Magyarország. Ide tartoznak a bíróságok, az önkormányzatok és az Országgyűlés munkáját meghatározó törvények is. A nyugdíjrendszerről szóló és az MNB-ről szóló törvény is.
Ha a Fidesznek nem lenne kétharmada, akkor a legfontosabb ügyekben legalább minimális egyeztetésre lenne szüksége. Legalább egy ember meggyőzésére.
2010 tavasza óta nem volt szüksége a Fidesznek vitákra, egyeztetésekre, különböző szempontok figyelembe vételére. A kétharmados többséggel képes volt a politikán kívüli, a mindenkori hatalom ellenőrzésére hivatott intézményeket is korlátozni vagy a párt iránt elkötelezett emberekkel feltölteni. Nem csoda, hogy nagy erőket mozgat meg a veszprémi lehetőség.
Ha a Fidesz elvesztené a veszprémi szavazást, akkor sem lenne magától érthetődő a Fidesz túlerejének megtörése. Nagy fegyelmezettséget igényelne az ellenzéktől, hogy élni tudjanak a lehetőséggel. A legtöbb kétharmados döntés az éppen jelenlévő képviselők kétharmadának együttszavazását igényli, vagyis nagyon rendesen be kéne járni a fontos szavazásokra. És egyáltalán nem kizárt, hogy a Fidesznek lenne arra eszköze, hogy meggyőzzön egy-egy ellenzéki képviselőt, hogy legyen inkább fideszes, vagy néha még az sem kell, hogy fideszes legyen, csak maradjon otthon.
Tehát a Fidesz kisebb-nagyobb erőfeszítésekkel akkor is át tudná vinni az akaratát, ha nem lenne kétharmada. Mindezek ellenére szimbolikusan és gyakorlati szempontból is jelentős változás lenne, ha megtörne a 2010 óta fennálló kétharmad.
A veszprémi egyes választókerületben erős a Fidesz támogatottsága, áprilisban 47 százalékot kapott itt Navracsics Tibor, a szocialista jelölt csak 27-et, a jobbikos 16-ot, az LMP-s 6-ot. Ha esetleg Simicska nem indulna, akkor reális esély a kétharmad megtörésére csak akkor lenne, ha minden komoly ellenzéki párt felsorakozna egyetlen jelölt mögé.
Erre ránézésre nicns sok esély, hiszen
A mozgás azonban már megindult ezen a vonalon is. Egyrészt önként jelentkezett a kétharmad megtörésére Török Gábor politológus, aki ha elindul, akkor a Jobbik kész támogatni is. Török vélhetően a szocialistákat is győzködni kívánja majd arról, hogy ne indítsanak ellene senkit.
Úgy tudjuk, hogy a baloldalon korábban felmerült, hogy Horváth András, az ÁFA-csalásokkal előálló egykori adóellenőr lehetne a nagy közös ellenzéki jelölt. A rendszerváltáskor még fideszes Horváth egyik párthoz sem közeledett eddig, a volt elempés Vágó Gáborral alapítottak nemrégiben korrupció-ellenes szervezetet.
Nagy közös ellenzéki jelölt eddig egyszer volt Magyrországon, amikor 2010-ben a Jobbik, az MSZP, az LMP és az akkor még létező MDF is Tétényi Éva független jelöltet támogatta az esztergomi polgármester-választáson a fideszes induló ellenében. Tétényi akkor simán győzött. Ugyanakkor azt is nehéz elképzelni, hogy Vona Gábor, Tóbiás József, Gyurcsány Ferenc és Schiffer András leülnek egy szobában, és neveken gondolkoznak karácsony előtt. Márpedig ha nem Simicska Lajostól várják a kétharmad végét, akkor valószínűleg ez az egyetlen esélyük.
Az is nagy kérdés, hogy egy ilyen összellenzéki egyezséget akadályozhat-e
Ármányok és kavarások sorát könnyű kinézni az összes szereplőből.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.