A magyar kormány egyelőre nem tudja, mi az oka annak, hogy az Egyesült Államok több százmillió dolláros forrást különített el arra, hogy mintegy kéttucatnyi közép- és kelet-európai országgal szemben akcióterveket készítsen és hajtson végre kifejezetten azért, hogy nyomás alá helyezzék e két tucat ország kormányát, mondta el Orbán Viktor miniszterelnök kedden Belgrádban az emberi jogokért és demokráciáért felelős amerikai államtitkár erre vonatkozó kijelentéseire.

Szokatlan és újszerű helyzetben találta magát a magyar parlament

- fogalmazott Orbán, aki szerint a kormányzat annyit tudott válaszolni a képviselőknek, hogy keresi, van-e vajon összefüggés a folyamatban lévő, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodások és a mostani amerikai akcióterv között.

Senki nem örül Magyarországon annak, hogy az országot műveleti területté nyilvánították húszegynéhány másik országgal együtt.

- mondta még el Orbán.

Szerinte nincsen rendjén, hogy nyilvános előadásokból kell tudomást szereznie kormányoknak arról, hogy akcióterveket hajtanak végre nemzetközi pénzből oly módon, hogy nyomás alá próbálják helyezni ezeket a kormányokat a saját országuk területén szervezett civil társadalmi akciókkal.

„Ha valaki együtt akar működni Magyarország vagy Közép-Európa bármely kormányával bármely jó cél érdekében, akkor mi arra nyitottak vagyunk, nem kell bennünket nyomás alá helyezni, nem kell pénzt elkölteni a hátunk mögött, nem kell ellenünk szervezni semmit, hiszen mi a józan ész talaján állunk, és minden jó cél érdekében mindenkivel szívesen működünk együtt”

- magyarázta a kormányfő.

Ráadásul szerinte jobb, hogyha az emberek tudják, mi a helyzet, az a jó, ha tiszta vizet öntünk a pohárba, és szerinte

Magyarországon is inkább a sunyiság, a ravaszkodás, a diplomáciai ügyeskedés irritálja az embereket, mert ha valaki akar tőlünk valamit, akkor mondja meg egyenesen, a magyar ember ehhez van szokva, ezt kedveli, szereti tudni, hogy tiszta a víz a pohárban.

Sarah Sewall, az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkárának a korrupcióellenes világnapon tett kijelentései miatt korábban a külügy már berendelte André Goodfriend ügyvívőt is.

Az államtitkár nemrégiben arról beszélt, hogy a még távoli országokban is meglévő korrupciós gyakorlat az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket sértheti. Szerinte az Egyesült Államok nagykövetségei ezért Közép- és Kelet-Európa kéttucat országában a korrupcióellenes küzdelmeket támogató akciótervek összeállításán dolgoznak.

Kedd délelőtt Szijjártó Péter külügyminiszter is arról beszélt a parlamentben, hogy Magyarország szuverenitása szempontjából aggodalomra okot adónak tartaná, ha egy ország akciótervet akarna végrehajtani a kormánnyal való egyeztetés és annak egyetértése nélkül.

Szijjártó jelezte azt is, hogy a magyar kormánynak a korrupció elleni fellépés az egyik legfontosabb célkitűzése, ezért is dolgoz ki új közbeszerzési törvényt.

A magyar diplomácia vezetője Tuzson Bence (Fidesz) napirend előtti felszólalására válaszolva közölte, hétfőn Sarah Sewallnak, az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkárának Magyarországot és a közép-európai országokat érintő beszéde miatt a magyar külügyminisztériumban konzultáltak az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjével.

A miniszter közölte, az ügyvivőnek elmondták azt is, hogy nem tartanák helyesnek azt sem, ha egy ország azért támogatna civil szervezeteket, hogy azok nyomást gyakoroljanak bármilyen ügyben egy másik ország demokratikusan megválasztott kormányáraSzijjártó Péter elmondta, mivel az államtitkár beszéde két tucat közép- és kelet-európai országról beszélt, és kizárásos alapon néhány európai uniós országnak lennie kell az országok között, ezért hétfőn Szabó László külügyminiszter-helyettes felvetette a kérdést Brüsszelben a Külügyek Tanácsának ülésén.

A miniszter szerint a politikai együttműködés területén több nyitott kérdés van, ezeknek lezárása Magyarország nagyon fontos érdeke.

A lezáráshoz nyugalomra és higgadtságra van szükség, mert csak ez garantálja a feltételeket az érdemi és konstruktív párbeszédhez. Szijjártó Péter azt mondta, a nyitott kérdések lezárásához nem elég, hogy azt Magyarország akarja, azt az Egyesült Államoknak is akarnia kell. (via MTI)