Először engedték Egyiptomban a nemzetközi sajtó munkatársait az épülő új Szuezi-csatorna közelébe, amelyet a tervek szerint idén augusztusban nyitnak meg a tengeri forgalom előtt.

A csatornaátalakítás célja, hogy maximálják Egyiptom hasznát a növekvő Ázsiai piacról Európába és Amerikába irányuló áruforgalomból. Az 1869-ben megépült mesterséges vízi úttal párhuzamosan egy 35 kilométer hosszú medret ásnak,

a jelenlegi csatornát pedig egy 37 kilométeres szakaszon kibővítik.

A szárazon és vízen szünet nélkül működő kotrógépeknek összesen 500 millió köbméternyi földet kell eltávolítaniuk. Az ásás befejeztével a megengedett merülési mélység mindkét irányban 20,1 méter lesz. A tavaly augusztusban megkezdett munkálatok idejét eredetileg 36 hónapra tervezték, de azt Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök utasítására egy évre leszűkítették.

A befektetés költségeit a 193,3 kilométer hosszú csatorna két oldalát összekötő, újonnan épülő hat alagúttal együtt 60 milliárd egyiptomi fontra (több mint 2300 milliárd forint) tervezték. A projekt finanszírozását kizárólag egyiptomiak által megvásárolható kötvényekből biztosítják, amelyek tavaly szeptember 5-ei kibocsátásuk után tizenegy nap alatt elkeltek.

Az évi bevétel, amely 2014-ben több mint 38 milliárd egyiptomi font (körülbelül 1460 milliárd forint) volt, a számítások szerint tíz éven belül eléri a 96,5 milliárdot, az áthaladó hajók száma pedig

2023-ra napi 49-ről 97-re növekszik.

Az új meder megásásának, illetve a meglévő csatorna kibővítésének köszönhetően az áthaladási idő a jelenlegi húsz-huszonkét óráról tizenegyre csökken. Az elkerülő szakasz jelentősen lerövidíti a várakozási időt, ami a tervek szerint nem lesz több három óránál. Jelenleg 11 órás vesztegléssel számolhatnak a teherszállító hajók, ami jelentősen növekszik, ha egy rendellenesség miatt egy egész szakaszt le kell állítani.

A bővítést követő területfejlesztési projekt keretein belül a csatorna mentén új ipari zónákat hoznak létre. Az övezetben telephelyet és infrastruktúrát nyer az olaj- és petrolkémiai ipar, autó összeszerelő üzemek épülnek és otthont kapnak a könnyűfém-feldolgozó iparágak is. A raktározást és elosztást kezelő logisztikai központok mellett épül hajó- és konténergyár is.

A munkahelyteremtésen túl a befektetésnek az is kijelentett célja, hogy az újonnan alakuló urbánus közösségek tehermentesítsék a túlzsúfolt Nílus-parti városokat. Ez utóbbiak közül a legszembetűnőbb példa Kairó, amely lakosságát, a fővárost övező agglomerációs gyűrűvel együtt körülbelül 40 millióra teszik. (MTI)