Európa hosszú távú érdeke a magyar álláspont szerint az, hogy kiszámítható, egészséges, kiegyensúlyozott, a partnerségen, és egymás meg a nemzetközi jog tiszteletén alapuló együttműködés alakuljon ki Oroszországgal – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben az uniós külügyminiszterek tanácskozásán.

Ahogy azt is: mindennek fontos előfeltétele, hogy minden fél, így Oroszország is maradéktalanul betartsa és végrehajtsa a szeptemberben aláírt, a kelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezését szolgálni hivatott minszki jegyzőkönyvet. Mint mondta:

„Enélkül nem képzelhető el pozitív változás ebben az ügyben”

Szerinte a magyar diplomácia üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy folyjon stratégiai vita arról, vajon milyen kapcsolatokat ápoljon az EU Oroszországgal, ugyanis a két fél jelentős mértékben függ egymástól. Szijjártó szerint a viszony megromlásával mind az EU, mind Oroszország veszít, Európa versenyképességének helyreállítása és javítása terén pedig fontos mérföldkő lenne az orosz kapcsolatok rendezése.

A miniszter arra is kitért, hogy a világ szerinte olyan ütemben változik, hogy a diplomácia napról napra szembesül korábban elképzelhetetlennek tartott kihívásokkal. És a globális kihívások jelentős részére könnyebb választ adni Oroszországgal együttműködve, mint anélkül.

A tanácsban Szijjártó szerint egyetértés alakult ki, hogy több más tényezővel együtt az uniós szankciók nagyon komoly és súlyos hatást gyakorolnak Moszkvára, de Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a büntetőintézkedések és az azokra adott orosz válaszlépések az EU és Ukrajna gazdaságának is károkat okoznak.

Szijjártó Péter Federica Mogherini uniós főképviselővel folytatott kétoldalú megbeszélésen is elmondta, hogy Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az Európai Unió egységesen lép fel ezen a téren, mert ez az egység az intézkedések egyik legnagyobb értéke.

Szijjártó szerint a tanácskozáson szó volt az Oroszországgal folytatott szektorális együttműködésről, ő maga energiaügyekben kikerülhetetlennek tartja a folyamatos egyeztetést. A Déli Áramlat lemondásával Magyarországnak új lehetőségek után kell néznie – mondta Szijjártó, aki szerint:

„A mi érdekünk a diverzifikáció. Az, hogy minél több forrásból minél több útvonalon érkezzen földgáz Közép-Európába.”

Kedden arról is egyeztet majd Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökével, hogy az EU milyen megoldásokat támogat a térség energiabiztonságának javítása érdekében. Szerinte ez Közép-Európa számára az egyik legkritikusabb kérdés, amit nem csak közép-európai, hanem európai problémának tekint.

Szó volt a megbeszéléseken a terrorizmus elleni fellépésről is, és többen felvetették, hogy a terrorizmus oka sok esetben megoldatlan nemzetközi konfliktusokban vagy egyes országok instabil, rendezetlen belső helyzetében keresendő, ezért meg kell erősíteni ezen a téren az együttműködést az unión kívüli államokkal, a többi között a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is. A miniszterek fontos kérdésnek tekintik a radikalizáció elleni fellépést, Magyarország pedig kiemelten kezeli a dzsihadisták közé álló uniós állampolgárok, az úgynevezett idegen harcosok tranzitját.

Szijjártó Péter arról is említést tett, hogy az idegen harcosok toborzása a Nyugat-Balkánon az egész térség számára kihívást jelent, ezért szorosabb uniós együttműködést szorgalmaz. A miniszter emlékeztetett, hogy Magyarország egyike annak a 14 uniós tagállamnak, amiben már rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a légi utasok adatainak kezelésére, és Budapest támogatja, hogy ehhez mielőbb megszülessen a szükséges uniós szabályozás. (MTI)