Kazahsztán hagyományosan az orosz külpolitikai és külgazdasági érdekek támogatójának számít. Nem is volt kérdéses, hogy az ország a Putyin által felállított Eurázsiai Unióba is belép. A korábbi szovjet tagállamok egy részét összefogó és az Európai Unió alternatívájának szánt gazdasági együttműködés azonban nem igazán jött be Közép-Ázsia legnagyobb és leggazdagabb országának: Nurszultán Nazarbajev elnök többször is próbálkozott külön jogokat és könnyítéseket kérni országának az unióban. Azzal volt a legnagyobb baja, hogy bár az Oroszországgal folytatott kereskedelemre valóban jótékonyan hatott az unió, de a többi fontos kereskedelmi partnerétől Kazahsztán kénytelen volt Putyin akaratának megfelelően eltávolodni.

Augusztus végén és szeptember elején volt is egy kisebb szócsata Putyin és Nazarbajev között, az orosz elnök azt mondta egy beszédében, hogy Kazahsztán nevű ország soha nem is létezett és Asztana jobban teszi, ha a különutaskodás helyett mindig igyekszik szépen kiszolgálni az orosz érdekeket. Nazarbajev pedig erre azt válaszolta, hogy ha kell, ő bizony kész megvédeni Kazahsztán legnagyobb kincsét, a függetlenséget.

Miközben Putyin Ukrajnával volt elfoglalva, 2015-re nemcsak Fehéroroszországgal romlott meg a viszonya, de Kazahsztán is eljutott oda, hogy kikacsintgasson a Moszkva által dominált szövetségi rendszerből.

Az ország vezetői január végén Brüsszelben

kibővített partnerségi és együttműködési megállapodást kötöttek az Európai Unióval.

Így Kazahsztán lesz az EU első közép-ázsiai partnere. Jól is jön a megállapodás, az elmúlt években az EU vált az ország legfőbb kereskedelmi partnerévé.

Ez a partnerségi megállapodás sokkal lazább együttműködést jelent annál, mint amit Viktor Janukovics, Ukrajna korábbi elnöke szándékozott aláírni az Unióval. Ettől aztán Janukovics (vélhetően orosz nyomásra) visszatáncolt, ezután kezdődtek a tüntetések a kijevi Majdan téren, melyek végül Janukovics elmeneküléséhez, az új kormány felállításához és a kelet-ukrajnai háborúhoz vezettek.

Úgy tűnik, Nazarbajev egyelőre nem tart attól, hogy országa Ukrajna sorsára jutna, a megállapodás aláírásakor arról beszélt, hogy a következő lépcső az EU-val való partnerségi megállapodás. A kazah külügyminiszter szerint ezt a megállapodást is aláírhatják még 2015-ben, ezzel Kazahsztán híddá válna az EU és az Eurázsiai Unió között.

Kazahsztán nyugati közeledésével Nurszultán Nazarbajev már a fehérorosz Alekszandr Lukasenka mellett a második államfő, aki Putyin és Oroszország feltétlen támogatójából viszonylag rövid időn belül a Kreml visszafogott bírálójává vált. (WSJ via Portfolio)