• Az Amnesty International 2014-es, Magyarországról szóló jelentése szerint a kormány finanszírozási szabálytalanságokra hivatkozva „lejárató kampányt” indított a civil szervezetek ellen.
• A nemzetközi emberi jogi szervezet magyarországi csoportja által ismertetett dokumentumban szerepel az is, hogy a romák diszkriminációval találkoztak az egészségügyben.

A jelentés szerint a kormány „egyre ellenségesebben” viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz, és azzal gyanúsítja azokat, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek. A dokumentum külön is kitért a Norvég Alapból támogatott civil szervezetek vizsgálatára, arra, hogy a norvég kormány és az érintett civil szervezetek erőteljesen vitatták a vizsgálatok törvényességét. Jeney Orsolya a civil és jogvédő szervezeteket érintő vizsgálatokat „példátlan vegzálásnak” nevezte. Mint mondta,

Oroszország és Egyiptom után Magyarországon is megpróbálták elhallgattatni a kormánnyal szemben kritikus véleményeket.

Az angol nyelvű jelentés Magyarországot érintő fejezetének magyar nyelvű összegzésében felidézték, hogy a 2014-es parlamenti választáson a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett. Erre utalva emlékeztettek arra, hogy az EBESZ kritizálta a kormányt a választási törvények megváltoztatása miatt, és bírálta, hogy jogszabályokat vita és konzultáció nélkül fogadtak el.

A dokumentum diszkriminációról szóló fejezetében az áll, hogy a romák a csekélyebb súlyú szabálysértések esetében aránytalanul gyakran válnak a rendőrségi gyanú célpontjává. Azt is írták, hogy szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága megemlítette: továbbra is előfordul, hogy romákat diszkrimináció ér, és elutasítják őket egészségügyi intézmények, beleértve a sürgősségi ellátást is.

A jelentésben szó esik a miskolci romák helyzetéről. Eszerint a városban a többségében romák lakta kerületben kb. 450 embert fenyeget a kilakoltatás és hajléktalanság veszélye. A helyi önkormányzat kijelentette, hogy „nincs hely nyomornegyedek számára” a városban, és hogy a házak elbontásának tervét 35 ezer ember támogatta.

A vallás szabadságáról szóló fejezetben arra emlékeztettek, hogy szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagytanácsa helyben hagyta azt a döntést, miszerint Magyarország megsértette a vallásszabadságához való jogot, amikor 2011-ben rendelettel kötelezte újabb regisztrációra az összes ismert egyházat és vallási szervezetet. Utaltak arra, hogy az Európai Bíróság úgy határozott, a kormánynak meg kell egyeznie az egyházakkal a státusuk visszaállításáról.

A migrációról szóló megállapítások szerint Magyarországon gyakori a menedékkérők őrizetben tartása az ügyük kivizsgálásának idejéig. Közölték, egy májusban kiadott jelentésben a Magyar Helsinki Bizottság megállapította, hogy az első alkalommal menedékért folyamodó férfiak 40 százalékát menekültügyi őrizetben tartották, és ezeknek az őrizetben tartásoknak a bírói felülvizsgálata sem volt hatékony. Utaltak arra is, hogy szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kritizálta Magyarországot a menedékkérő és kísérő nélküli menekült gyermekek adminisztratív őrizetben tartása miatt.

A jelentés kitér arra is, hogy májusban az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, hogy a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetés (ami 2011-ben került be a magyar alaptörvénybe) embertelen és megalázó büntetésnek minősül.

Az emberi jogok helyzete a világban című éves jelentés Magyarországot érintő részét az AI saját kutatásaira, valamint nemzetközi és hazai kutatásokra, hatósági vagy bírósági döntésekre alapozták, de figyelembe vették civil szervezetek – köztük a Roma Sajtóközpont, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda – álláspontját. Erről a dokumentumot sajtótájékoztatón ismertető Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója beszélt. (via MTI)