Van ugye ez a Budapest-Belgrád vasútvonal, amit Magyarország és Szerbia kínai hitelből építene meg egy tavaly decemberben aláírt háromoldalú megállapodás alapján. 2014 elején Orbán Viktor vezetésével magyar delegáció járt Kínában, ezen a látogatáson is tárgyaltak erről a projektről. A fejlesztés lényege az lenne, hogy a most nagyrészt egyvágányú vonalat két vágányúra bővítenék, és képessé tennék arra, hogy a vonatok 160 km/ó sebességgel közlekedhessenek rajta. Akár a személy- akár a teherforgalmi adatokat nézzük, ennek a fejlesztésnek túlzottan sok értelme nem lenne, hiszen úgy tűnik, nem lehetne olyan mértékben kihasználni a fejlesztést, hogy az meg is térüljön.

A projekt leginkább a kínaiaknak jönne jól: egyrészt bekapcsolhatnák az európai vasúti közlekedésbe a Görögországban megszerzett kikötőiket, másrészt pedig a kínai növekedés megtorpanásával feladat nélkül maradó kínai építőipar rögtön egy közlekedési gigaberuházással mutatkozhatna be az EU-ban.

A fenti két lehetőség közül a második a fontosabb, hiszen a görög kikötők bekötéséhez nem csak a Budapest és Belgrád közötti szakaszt kellene felújítani, hanem a szerbiai Nistől Szkopjén át Tesszalonikiig húzódó vonalat is, hiszen az is rettenetes állapotban van.

A Figyelő most megszerezte a vasútvonal fejlesztéséről szóló háromoldalú kínai-szerb-magyar megállapodást, de csütörtökön megjelent cikkük szerint a dokumentumban semmilyen konkrétum nincs, csupán annyi, hogy a felek szándékában áll a jelenlegi vonal kétvágányúsítása, meg hogy a szerb és a magyar fél is elkészíti a maga megvalósíthatósági tanulmányát, amelyet a kínaiakkal véglegesítenek. Pekingben majd ez alapján döntik el, hogy beszállnak-e a finanszírozásba, tehát adnak-e hitelt a megvalósításra.

Az szinte biztos, hogy egy ekkora beruházást Magyarország egyedül nem tud kigazdálkodni, és az EU sem ad rá pénzt, hiszen Szerbia és Macedónia jelenleg nem EU-tagok, így a Görögországot az EU-val összekötő vasúti folyosó sem a Szkopje-Belgrád útvonalon, hanem Bulgárián és Románián keresztül érkezik Magyarországra. Brüsszelből csak magyar-román-bolgár vasúti fejlesztésekre érkezik forrás. Pénzt tehát mindenképp a kínaiaktól kell kérni a dologra, ők viszont valószínűleg csak akkor adnak, ha a nekik leadott megvalósíthatósági tanulmányokban azt látják, hogy az építkezés jelentős részét kínai vállalatokkal végeztetjük. Ez viszont az EU-s közbeszerzési szabályok miatt lehet necces.

A Figyelő számításai szerint a fejlesztés nagyjából 398 milliárd forintba kerülhet csak Budapest és Kelebia között.

Ezen a vonalon azonban naponta csak 4000 ezer ember utazik, ez pedig a magyar vasúti személyforgalom egy százaléka. A vonal kihasználtsága még akkor is csak 130 ezres lenne, ha a nyomvonal mellett lévő összes vidéki település összes lakója használná. Ezekkel az adatokkal pedig a vasút nagyobb bukó lenne, mint a 4-es metró.