Egy uniós és magyar közpénzből épülő beruházásnál különösen fontos az átláthatóság, az önkormányzatnak pedig tűrnie kell a kritikát, még akkor is, ha élesen fogalmaznak a polgárok

- kb. így döntött az első fokú bíróság a perben, amit a tárnoki önkormányzat egy tárnoki lakos ellen indított.

A történet a tárnoki csatornázás körül bonyolódik, erről tavaly októberben írtunk részletesen. Abszurd módon a településen élők közül a legszegényebbek azért kerültek még nehéz anyagi helyzetbe, mert Tárnok egy csomó pénzt nyert csatornázásra az európai uniótól.

Egy idősebb asszony, Mihályi Ferencné, Marika honlapot indított a beruházás vitatott kérdéseiről, és ott azt írta le, hogy

"valaki hazudik a tárnokiaknak."

Marika kifogása többek között az volt, hogy a 2010-es önkormányzati választási kampányban a polgármester azt ígérte, hogy az önkormányzat 500 millió forintot tesz a csatornázásba önrészként, később viszont ez az összeg megváltozott.

Az önkormányzat beperelte Marikát, szerintük az asszony a honlapján

“közérdekű adatokat olyan összefüggésben közöl, melyek valós tényeket hamis színben tüntetnek fel.”

nekünk pedig azt írták, hogy

“véleménye mindenkinek lehet, azt nem vitatjuk, de tényeket csak akkor állítson valaki, ha azt bizonyítani is tudja.”

Az egyébként, hogy a 2010-ben beígért 500 milliós összeg megváltozott önmagában még nem csoda, egy hosszú ideig tartó, bonyolult, milliárdos beruházásnál változhatnak a keretek menet közben, de az elég abszurd helyzetet teremtett volna, ha a polgárok nem kérhetnék számon, amit a politikusok ígérnek nekik a választási kampányban.

Az első fokú döntés szerint az önkormányzatnak igenis bírnia kell a kritikát, a tárgyalás után a tárnoki önkormányzatot képviselő ügyvédnő nem tudta megmondani, hogy fellebbeznek-e az ítélet ellen. Marikát a Transparency International jogsegély szolgálatának ügyvédje képviselte.