A reggeli csúcsidőben nagyjából duplájára növekedett a menetidő az Oktogon és a Margit híd budai hídfője között, miután a főváros úgy döntött, hogy a fonódó villamos pályájának építésével egy időben elkezdi felújítani a 4-es 6-os sínjeit, és ezzel háború sújtotta övezetté változtatja a fél várost.

A felújítás május közepéig tart, a villamos az Oktogon és a Széll Kálmán tér között nem jár, a pótlóbuszokra viszont már a Király utcánál fel lehet szállni. A Nagykörút külső sávjából gyakorlatilag végig buszsáv lett, de a buszsáv teli van belógó seggű furgonokkal, biciklisekkel és jobbra kanyarodáshoz átsoroló autósokkal, úgyhogy sejtettem, hogy nagy kalandnak nézek elébe, mire eljutok a Margit körútig.

A reménytelen dugókban kedvenc szórakozásom, hogy kinézek magamnak egy járókelőt, és versenyt hirdetek magunk között. Az egyes számú versenyző, egy narancssárga pulóveres, tetovált nyakú férfi kellemes sétatempóban startolt az Oktogontól, de még így is simán tartotta a tempót a pótlóbusszal, viszont az Aradi utcánál lekanyarodott, így diszkvalifikáltam.

A helyére egy hosszú szőke hajú nő ugrott be barna kabátban, barna válltáskával, fekete-fehér mintás szoknyában, fekete harisnyában és fekete csizmában. Ő is Oktogontól indult, és néhány tízméteres előnyre előnyre tett szert, de az Arriba Taqueria előtt utolértük a busszal, és úgy látszott, hogy onnantól esélye sincs. A nő azonban sikeresen felvette a tempót a busszal, a Szondi utcánál már eltűnt a szemem elől, és bár a buszsofőr minden tőle telhetőt megtett, nő a Szobi utcánál mellbedobással elcsípett egy zöldet, mi meg beragadtunk a lámpánál, úgyhogy a barna kabátos nő fölényesen nyerte az Oktogon-Nyugati távot a villamospótlóval szemben.

A Nyugatinál új ellenfelet szemeltem ki a busznak, egy biciklis lányt (farmerdzski, kék nadrág, tornacipő), aki 20-25 km/órás tempóban haladt a buszsávban, és mivel a külső sávban mindig jöttek, esélyünk sem volt megelőzni, úgyhogy a Jászaiig pont egy biciklihossznyit vert ránk, utána meg felment a Margít hídon a biciklis sávba, és végleg nyoma veszett.

Buszból egyébként rengeteg van, egy-egy megállóban négy-öt is összegyűlik, de mivel hatalmas a dugó, aki jó erőben van, reggel a Király utcától az Oktogonig gyalog is hamarabb eljut, mint pótlóbusszal. Biciklivel, robogóval pedig garantált a siker, egyedül arra kell vigyázni, hogy a sávok az eddiginél is jóval szűkebbek, úgyhogy jól kell rajtolni a lámpánál, különben az ember a kocsik közé ragad.