A Financial Times szerint a magyar kormány meghajolt Brüsszel akarata előtt Paks-ügyben

A Financial Times írta meg először március 12-én este, hogy az Európai Bizottság keresztbe fekszik a paksi bővítésnek. Az ügy részletei fokozatosan kerültek nyilvánosságra, kiderült, hogy az EU leginkább azt kifogásolja, hogy az orosz-magyar megállapodás szerint az erőműbe csak az oroszok szállíthattak volna üzemanyagot, ez pedig ellentétes az EU versenyszabályaival.

A magyar kormány aztán azzal fenyegetőzött, hogy olyan pert akaszt a Financial Times nyakába, amit megemleget az újság, de pénteken Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben arról beszélt, hogy a magyar kormány - bár a szerződést eredeti formájában is elfogadhatónak véli - hagyott magának mozgásteret a módosításra is. Orbán szerint a paksi erőmű üzemanyag ellátására a finn modell is megfelelő. Finnországban szintén erőművet épít a Roszatom egyik leányvállalata, de az üzemanyagot itt nem kizárólagosan az oroszok biztosítják majd.

Kedden aztán Lázár János találkozott Miguel Arias Canete energiaügyi biztossal, és megállapodtak arról, hogy az oroszok nem 20, hanem csak 10 évig kapnak kizárólagosságot az üzemanyag-szállításra. A Roszatom mellett szóba jövő potenciális üzemanyag-beszállítóknak pedig engedélyezni kell, hogy tesztelhesse, fűtőelemei használhatóak lesznek-e Pakson.

Ezt szerdán Lázár János és a paksi bővítésért felelős kormánybiztos, Aszódi Attila is úgy kommentálta, hogy már küszöbön a megállapodás a finn modell alapján, és hogy minden akadály elhárult a bővítés elől.

A Financial Times (fizetős link) azonban ugyanezt azzal hozta le, hogy

a magyar kormány meghajolt az EU akarata előtt,

emellett arról is írtak, hogy az Uniónak az üzemanyag-ellátás mellett is lehetnek még problémái a paksi megállapodással. Az újság szerint még vizsgálják, hogy miért kaphatott nyilvános pályázat nélkül megbízást a Roszatom, és hogy a megállapodás nem ütközik-e az EZ tiltott állami támogatásokról szóló jogszabályaival.