Egyik kezével a közbeszerzéseket irányította, a másikkal a Keleti Nyitást intézte

"Magyarország keleti gazdasági nyitásának kormányzati politikájával összhangban, azt támogatva, hozzuk létre Kereskedelemfejlesztési Irodánkat"

Ezzel a szöveggel indít a Pangulf Kereskedőház oldala. Az Egyesült Arab Emirátusok, Katar, Bahrein és Libanon környékén aktív csapat saját bevallása szerint pont azt csinálja, amit a magyar kormány is célul tűzött ki maga elé:

  • export lehetőségek után kutatnak magyar vállalatoknak,
  • és az Öböl-menti pénzembereket arra próbálják rávenni, hogy jöjjenek befektetni Magyarországra.

A magyar állami elképzeléseket hibátlanul érző cégben viszont egy deka magyar állami tulajdon sincs,

a Kereskedőházat másokkal együtt Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság egykori elnöke alapította még hivatali idejében, 2013-ban. Gajdos 2014 végéig irányította a hatóságot.

Ingyen nem lehet keletre nyitni

A 2013. tavaszán alapított Pangulf lendületesen kezdett, és mindjárt a működés első, csonka évében 41 millió forintos árbevételt csinált. A cég honlapján partnerei között szerepelteti a Széchenyi Bankot és bankhoz tartozó Új Piacok Kereskedőházat, ami arra utal, hogy a Pangulf még a Keleti nyitás első hullámához tartozhatott, amit az azóta kegyvesztett bankelnök, Töröcskei István említett cégei vezényeltek volna.

A Pangulf a mezőgazdaság, az építőipar, az egészségügy, a sport és az élelmiszeripar területén lát lehetőségeket a magyar cégeknek a Perzsa-öbölnél. Kulturális szempontból talán kicsit szerencsétlenül ez utóbbit szép pár kolbászok és egy jattos darab szalonna képével illusztrálják, pedig állítólag a sertésből készült termékek az arab országokban mostanában annyira  nem mennek. A Pangulf a helyi infrastruktúrafejlesztési projektben, például út és vasútépítésekben is nagy lehetőséget lát, különösen, hogy Dubai nyerte a 2020-as világkiállítás rendezési jogát. Ott most tényleg lesznek építkezések dögivel.

Úgy tudjuk, hogy a Pangulf vállalkozásonként több milliós éves díjat várt a cégektől, akik azt akarták, hogy a kereskedőház kaserolja őket keleten, és ezen felül még pár százalékos jutalékot is, ha egy terméket sikeresen vinnének az arab piacra. Ezért a pénzért üzletszerzői, piackutatói, piacközvetítői tevékenységet ígértek.

Arról, hogy pontosan miért is éri meg egy magyar cégnek velük dolgozni, a telefonba azt mondták, hogy a Kereskedőház rendelkezik olyan, nehezen beszerezhető engedélyekkel, amelyek nélkül egyáltalán nem lehet üzletelni az Öböl-menti országokban. Mikor emailben pontosítást kértünk, és azt, hogy példaként meséljenek egy igazán jól sikerült magyar exportprojektjükről, akkor már üzleti titkaikra hivatkozva nem válaszoltak, illetve azt írták, hogy kereskedelmi tevékenységüket csak nemrégiben kezdték meg.

Hasonló helyzet állt elő, amikor a magyar állam és a Pangulf kapcsolatát próbáltuk feltérképezni. A cég egyik ügyvezetője először telefonon annyit mondott, hogy ők nem "állami kereskedőház", aztán azt, hogy azért "valamilyen együttműködés azért van a Külügyminisztériummal", később pedig, amikor emailben firtattuk tovább a viszonyt már erre is azt válaszolták, hogy üzleti titok.

Abu Dhabi képviseletünk az üzleti negyedben irodával, tárgyalóval rendelkezik 150m-re Magyarország Nagykövetségétől

- írják egyébként a Pangulf honlapján, de az nem egyértelmű, hogy a követség közelségén vagy a tárgyaló meglétén van a hangsúly.

dr. Gajdos és egy csinos kastély

Amikor valaki a cégadatbázisban utánanéz a Pangulfnak, akkor azt fogja látni, hogy cég egy részét az alapítás utáni első 4 hónapban dr. Gajdos Róbert Attila birtokolta, aki aztán ki is szállt a vállalkozásból. Ekkor Gajdos még bőven a Közbeszerzési Hatóság hivatalban lévő elnöke volt. Neki ebben a minőségében minden január végén vagyonnyilatkozatot kell leadnia. Mivel 2013. március vége és augusztus eleje között volt részben az övé a Kereskedőház, a 2014. januári nyilatkozattétel idején már nem, ezért az üzletrész nem is szerepel a parlamenti honlapon elérhető papírok között.

Gajdos vagyonnyilatkozatában viszont ott egy másik cég, az Eurosan Kft, aminek ő a fő tulajdonosa. Gajdosnak ez a cége 2014. szeptemberében tulajdonrészt szerzett a Pangulfban (a szavazati jog mértéke meghaladja 50%-ot), azaz a Pangulf Kereskedőház egy része áttételesen visszakerült az ő tulajdonába. Amikor 2014 vége felé Gajdos távozott a Közbeszerzési Hatóság éléről, záró vagyonnyilatkozatot tett, erre 2014. október végén került sor. Egy ilyen dokumentum célja, hogy a segítségével követni lehessen a tisztviselők vagyoni helyzetének változását, beleértve gazdasági érdekeltségeiket is. Mivel azonban a Pangulf Kereskedőház nem közvetlenül Gajdos, hanem Gajdos cégének résztulajdonában van, ezért azokból a dokumentumokból  pont nem derül ki, hogy a távozó közbeszerzési elnök újra "beszállt a keleti nyitásba".

A Pangulf vezetőit Gajdos szerepéről is kérdeztük, de erre sem akartak válaszolni.

Gajdos egyébként kicsit atipikus elnöke volt a Közbeszerzési Hatóságnak, legalább is ahhoz képest biztosan, ahogy az ember egy ilyen hivatalnokot elképzel.

A közbeszerzések jogszerűségének ellenőrzéséért felelős szervezet egyik furcsa közbeszerzéséről írt a Magyar Narancs, a cikkben pedig Gajdos maga mondja, hogy

"ismerem Nyerges Zsoltot [Simicska Lajos üzlettársát], tekintve, hogy az egyetemen évfolyamtársak voltunk."

Gajdos neve 2008-ban tulajdonosként került elő a turai Schossberger-kastély körül, egy volt vállalkozása, a 2010-ig résztulajdonában lévő Tura Capitalból átnevezett Hegyvidék Property pedig 2014-ben vásárolt be a rábasebesi Széchényi-kastélyba, ahol konferencia-központot és szállodát terveznek.

Gajdos Róbert 2010. szeptemberében lett a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. 2012-ben az LMP lemondásra szólította fel a Közgép mesés közbeszerzési győzelmei miatt. 2013 januárjában arról beszélt, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások nem járnak korrupciós veszéllyel, mert

"az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt kötelező közzé tenni, és ettől transzparenssé válik az eljárás."

;