Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a gazdasági válság sújtotta Görögország nem kért pénzügyi segítséget Oroszországtól, de lehet olyan helyzet, amiben Moszkva nagy közös tervekre pénzt kölcsönözhet neki.

Az orosz elnök erről egy sajtótájékoztatón beszélt, miután Moszkvában fogadta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt. A két vezető gazdasági együttműködési akciótervet írt alá 2015-2016-ra.

Putyin felajánlotta Görögországnak, hogy csatlakozzon rá a tervezett orosz-török gázvezetékre, és ezzel Európa egyik legnagyobb energiaelosztó központjává válhat, de ez a görög kormány szuverén döntése.

Ciprasz jelezte: Görögország érdekelt olyan görög gázvezeték építésében, ami a görög-török határtól indulna, és görög területen haladva biztosítaná ennek az országnak az energiaszükségletét. Szerinte egy ilyen méretű beruházás a térség egészének az energiabiztonságát szavatolná.

• Oroszország megérti, hogy Görögországra ráerőltették, szavazza meg az Oroszország elleni (uniós) szankciókat – mondta Putyin.
• Görögország megérti az e szankciókra adott orosz válaszlépéseket – mondta Ciprasz.

Meg kell törni a szankciók ördögi körét – mondta a görög kormányfő, aki szerint a válság megoldásának a kulcsa a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezését célzó minszki megállapodások teljesítése. A szankciók nem jelenthetik egy gazdasági háború megoldását, ezek hidegháborúhoz vezetnek a Nyugat és Oroszország között – mondta.

Putyin szerint minden ország érdeke, hogy leküzdjék a görög gazdasági válságot. Az orosz-görög együttműködésben nem csak Moszkva és Athén érdekelt, hanem minden hitelező ország, köztük az európaiak is. Ha a görög gazdaság erősödni fog – akár az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésének köszönhetően is – Putyin szerint az időben történő hiteltörlesztések is lehetségessé válhatnak. Oroszországot érdekelné a görögországi privatizáció, ha lesz ilyen – mondta az orosz elnök.

Ciprasz szerint a Putyinnal folytatott tárgyalások lehetővé teszik Európa minden népe számára a biztonság megerősödését. Moszkvai látogatását a görög szuverenitás kifejezéseként értékelte. „Görögország szuverén ország, elidegeníthetetlen joga a multilaterális külpolitika, hiszen balkáni, mediterrán, európai és Fekete-tenger térségi országról van szó” – mondta.

Azzal indokolta, hogy nem kért segélyt, hogy:

„Görögország nem könyöradományt váró koldus, aki azt kéri, hogy oldják meg gazdasági problémáit, egy olyan válságot, ami nem csak görög, hanem egyben európai válság is.”

Putyin azt is kijelentette a tájékoztatón, hogy Moszkva nem akar éket verni az EU tagállamai közé a Görögországgal való jó kapcsolatai révén, hanem az egész európai tömörüléssel javítani akarja a viszonyát.

Görög vezetők nem titkolják, hogy nap mint nap csökken Athén pénzügyi mozgástere, de szerintük az ország képes teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit áprilisban, így törleszteni tudja az adósságát, és ki tudja fizetni a nyugdíjakat meg a béreket.

Athénnak 650 millió eurót kell átutalnia külföldi hitelezőinek áprilisban, ebből 450 millió eurót csütörtökön a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Emellett 2,4 milliárd euró értékű görög kincstárjegy jár le áprilisban, és további 1,7 milliárd eurót kell előteremteni a bérek és nyugdíjak kifizetésére.

De a görög államkincstár üres, és a nemzetközi hitelezők nem segítenek, amíg nem állapodnak meg a Ciprasz-kormánnyal a reformokról. (MTI)