A fideszesek szerint nem szabad túl sokat vállalnia a brókerügyeket vizsgáló albizottságnak

Csütörtökön reggel tartotta első ülését

az Országgyűlés költségvetési bizottságának a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására irányuló vizsgáló albizottsága.

Nem hazudok, ez a neve. Kicsit hosszú, de arra jó, hogy megtudjuk belőle, mi a feladata az albizottságnak, és hogy kikből jött létre (az Országgyűlés költségvetési bizottságának tagjaiból).

A névvel ellentétben azonban az albizottság valamivel több mint egyórás ülésének első felében senki nem foglalkozott a brókerbotránnyal, mert az ellenzéki is fideszes képviselők azon vitatkoztak, hogy hivatalosan albizottságnak tekinthetőek-e vagy nem. Az albizottság megalakítását ugyanis a költségvetési bizottság fideszes többsége javasolta, az ellenzéki tagok azonban nem szavazták meg az indítványt, mert az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint

attól tartottak, hogy a Fideszes többség ezzel az albizottsággal is elkenné a kormányzati felelősséget a brókerbotrányban.

Az LMP aláírásgyűjtésbe is kezdett annak érdekében, hogy az egész parlament állítson fel egy, a költségvetési bizottság albizottságánál szélesebb jogkörökkel rendelkező vizsgálóbizottságot.

A fideszes többség szavazatai miatt azonban a költségvetési bizottság albizottsága is megalakult, és tagjává vált a Fidesz által delegált négy képviselő: Szűcs Lajos (elnök), Kerényi János, Witzmann Mihály és Boldog István. A költségvetési bizottság fideszes többsége ezután kérte a bizottság ellenzéki tagjait, hogy a 4 fideszes mellé delegáljanak még 3 ellenzéki képviselőt, ezt azonban az ellenzék nem tette meg. Helyette levelet intéztek a költségvetési bizottság MSZP-s elnökéhez, Burány Sándorhoz, hogy egy újabb ülésen emelje meg a tervezett brókerbotrány-vizsgáló albizottság létszámát 2 fővel (egy ellenzékivel és egy kormánypártival), hogy minden ellenzéki frakció jelen lehessen az albizottságban, de megmaradjon a kormánypárti többség.

Mivel Burány Sándor ezt az ülést nem hívta össze, az a faramuci helyzet állt elő, hogy megalakult egy hétfős albizottság 4 fideszes taggal, de mivel a 4 fő már önmagában többséget jelent,

a Fidesz értelmezése szerint az albizottság simán ülésezhet ellenzéki tagok nélkül is.

A megjelent ellenzéki képviselők (a jobbikos Hegedűs Lórántné, Szelényi Zsuzsanna az Együttből, Schmuck Erzsébet és az MSZP-s Szakács László) ezért az ülésen azzal érveltek, hogy az albizottság hivatalosan nem is alakult meg, ők csak a költségvetési bizottság tagjaiként vesznek részt a tanácskozáson. Az albizottságot pedig csupán a költségvetési bizottság tagjaiból álló konzultatív testületnek tartották.

Ebben, a majd félórás vitában sem tudott megegyezni a Fidesz és az ellenzék, az ülés végül megkezdődött.

Szűcs Lajos elnök elmondta, hogy a keddi ülésre meghívták Farkas István 2004 és 2009 közötti PSZÁF-elnököt, és Farkas Ádámot, aki 2009 júniusától 2010 júniusáig a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke volt. Egyikük sem jelent meg az albizottság előtt, előbbi halaszthatatlan egészségügyi teendőire hivatkozva, utóbbi pedig azért, mert EU-s Ecofin-ülésen van külföldön.

Farkas István levélben válaszolt Szűcs Lajos néhány kérdésére, azt írta az albizottságnak, hogy mivel a brókerügyekben még tartanak a büntetőjogi eljárások, ő maga kevés következtetést tud azokból levonni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy

6 éve nem ő vezeti a felügyeletet.

Az albizottsági ülésen résztvevő ellenzékiek szóvá is tették, hogy miért csak a PSZÁF 2010 előtti vezetésével akarnak foglalkozni a fideszesek, majd újságírók az ülés után is arról kérdezték Szűcsöt, miért nem hívták meg az ülésre például Szász Károlyt.

Az ülés fennmaradó részében az albizottság fideszes elnöke ismertette, hogy szerinte mi lehetne a vizsgálatban a következő lépés. Ezek:

  • levelet kell írni a kér megkérdezett ex-pszáfosnak, hogy komolyabb és pontosabb tájékoztatást kapjon az albizottság, mi volt 2010 előtt.
  • meg kell kérdezni a Magyar Nemzeti Banktól, hogy hányszor vizsgálták meg az elmúlt időszakban a botrányban érintett cégeket, milyen vizsgálati módszereket alkalmaztak, milyen eredménnyel zárultak a vizsgálatok, voltak-e bírságok és ha igen, mekkorák.
  • meg kell vizsgálni a PSZÁF régi iratait.
  • be kell kérni a Kehi vizsgálati jegyzőkönyveit.

Szűcs szerint csak akkor lehet folytatni a munkát, ha ezek az infók már meglesznek.

Az ellenzéki képviselők nem elégedtek meg ennyivel, mindannyian szélesebb körű vizsgálat lefolytatását követelték.

Szelényi Zsuzsanna kifejezetten arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány felelősségét kell feltárni a brókerbotrányban, meg kell hallgatni Orbán Viktort, Szijjártó Pétert, Tarsoly Csabát, az bróker apját és feleségét, a Buda-Cash-es Tölgyesi Pétert, Matolcsy Györgyöt és Windisch Lászlót az MNB-től, Polt Péter legfőbb ügyészt, Domokos László ÁSZ-elnököt, Fellegi Tamás korábbi fejlesztési minisztert, a Magyar Fejlesztési Bank és a Kehi vezetőit, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal nemrég lemondott vezetőjét.

Hegedűs Lórántné arról kért volna listát, hogy milyen állami szervek és önkormányzatok vezettek számlát a brókercégeknél, ezt megengedte-e az adott szervek pénzkezelési szabályzata, hogy az önkormányzatokat felügyelő kormányhivatalok próbálták-e távol tartani az önkormányzatokat a brókercégektől, és hogy a bedőlt brókerházaknak volt-e köze kormányzati vagy parlamenti politikushoz. A jobbikos képviselő ezen kívül bekérte volna a 2006 és 2015 közötti parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatait is, hogy megtudja, kik vezetettek számlát az érintett cégeknél.

Ezekkel a javaslatokkal az MSZP-s és az LMP-s képviselő is egyetértett, bár az LMP nem 2006-tól, hanem 1997-től, az első tőkepiaci törvénytől kezdte volna a vizsgálatot.

A fideszes Kerényi János képviselő azonban rendre intette a virgonckodó ellenzékieket, akik szerinte

túl sokat vállalnának.

Kerényi szerint minél szűkebb keretek közé kell szorítani ezt a vizsgálatot, ugyanis az ilyesmi nagyon sokáig tart, a parlament megbízatása meg 2018-ban lejár.

„Arra kérem önöket, hogy maradjanak a realitások talaján (...), ne vállaljunk be az elkövetkező 10 évre szóló dolgokat.”

- mondta a fideszes. Végül természetesen az ő álláspontja érvényesült, az albizottság fideszes többsége maradt a fideszes javaslatnál, és tovább kutatják, mi történt 2010 előtt, ami a Buda-Cash és a Quaestor törvénysértéseihez és 2015-ös bedőléséhez vezethetett.