Sem a hallgatókat, sem az egyetemi tanárokat nem nyugtatták meg felsőoktatási államtitkár kedden bejelentett engedményei, hogy az olyan kérdéses szakokat, mint a nemzetközi tanulmányok vagy az ipari design  mégsem szüntetnék meg. Szerda este a tiltakozások folytatódtak, a tüntetők a felsőoktatási tervezet teljes visszavonását követelték.

Mivel a hétfői tiltakozásokkal ellentétben a szervezőknek most sikerült megoldaniuk, hogy három azonos témájú rendezvény ne három különböző helyen történjen, így lényegesen nagyobb tömeg jött össze, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Raoul Wallenberg Szakközépig vonuljon.

A tiltakozók szerint a kormány csak az időt akarja húzni azzal, hogy a legnagyobb létszámú szakok esetében engedményeket lengetett be, de ezzel mégsem tudta lehűteni az egyetemisták felháborodását. Még azoknak a szakoknak a hallgatói sem nyugodtak meg, amiknek kedden kegyelmet adott a kormány. Ráadásul a tüntetés előtt az is kiderült, hogy a megmaradásul feltételéül megkövetelt reformjavaslat kidolgozására a kormány csak négy napot adott az egyetemeknek.

Ugyanakkor a tüntetők között nagy számban ott voltak a  Raoul Wallenberg Szakközép diákjai is, amit a kormány azért akar megszüntetni, hogy a szomszédos Nemzeti Közszolgálati Egyetem átvehesse az épületet.

Ezért a szerdai tüntetésen nem is csak az egyes szakok megmaradásáért, hanem az egyetemi autonómia megtámadása ellen tiltakoztak, mivel a szerintük az átalakításokat a kormány átláthatatlanul, az érintett intézmények megkérdezése nélkül hajtja végre.

A Wallenberg iskola előtt az első felszólaló, Dinók Henriett összekapcsolta az egyetemi szakok leépítését és Kúria mai döntését, amivel gyakorlatilag jóváhagyta a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában zajló szegregációt. Szerinte a vallásos nevelés mögé bújtatott szegregációért és az egyetemek kézi vezérlésre állításáért egyformán Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a felelős. A tömeg Balog lemondását kezdte el követelni.

Ezt követően azonban hullámzó hangminőség mellett a megszűnésre ítélt szakok egy-egy hallgató beszélt arról, hogy miért is van szükség a társadalmi tanulmányokra, a filmesztétikára vagy a világbékéért küzdő interkulturális pszichológiai és pedagógiára. A hangulatot végül a gimnazisták hozták vissza, akik ahelyett, hogy különböző egyetem szakirányok magyarázgatásával kavarták volna meg a közönséget, egyszerűen megköszönték, hogy ilyen sokan eljöttek megvédeni a sulijukat.

A kormányellenes tüntetések egyik leggyakoribb felszólalója, Hammer Ferenc mi mással is kezdhette volna a beszédét, mint az állami hírtévé cseszegetésével:

Ha itt vagytok, és sikerült bekapcsolnotok a kamerát, akkor belemondom, hogy a KORMÁNY JÓ, vehetitek!

Aztán főleg arról beszélt, hogy a kormány az ingyenes oktatási programok felszámolásával, a kreatív képzések megszüntetésével és a rossz tankönyvekkel, nem az EU 2020-ra kitűzött intelligens növekedési célkitűzéseinek elérése felé tart, hanem az 1920-as Magyarország programját hajtja végre.

A keddi engedményekre utalva elmondta, hogy nem lehet hinni a kormánynak, mert a valódi politika az, amikor a döntésekbe az érintetteket is bevonják. Az egyetem pedig akkor jó és elszámoltatható, ha szabad a gazdálkodásában, a tanításban és a kutatásban.

A tüntetést azzal a követeléssel zárták, hogy hétfőig ultimátumot adtak a kormánynak: hozzon nyilvánosságra minden változtatásokról szóló hatástanulmányt, jegyzőkönyvet és egyéb dokumentumot.