Irak nemcsak az ISIS, hanem az olcsó amerikai olaj miatt is szenved

„Eddig idén csak ezen a részen három autóba rejtett pokolgép robbant. Három! Mégis inkább a magas árak ijesztik el a vevőimet, nem az ISIS bombái.”

Ezekkel a szavakkal panaszkodott egy bagdadi árus a Quartz riporterének. A bagdadi piacokon általában sok az áru és nagy a forgalom, az utóbbi hónapokban azonban leginkább kiürült standok, bombáktól elfeketedett járdák, az árukon pedig a lehangolóan magas árakat jelző címkék várták az arra járókat. Az is gyakorivá vált, hogy a vásárlók ki sem szállnak az autóikból, csak lassan végighajtanak a standok között, közben kiabálják, mi van a bevásárlólistájukon. Az árusok versengenek értük, nem ők az árukért.

Menekültek érkeznek Bagdadba Ramadiból. Fotó: AFP/ Ahmad al-Rubaje
Pokolgépes merénylet nyomat Bagdadban (AFP)

A jelenség elsődleges oka, hogy Irak fővárosában az utóbbi egy évben a legtöbb élelmiszer ára megtöbbszöröződött. Nemcsak az importcikkeké, hanem a helyben termelt zöldségeké és gyümölcsöké is, a Quartz riportja szerint az okra ára például a 2014-es szint háromszorosára nőtt az utóbbi hónapokban.

„Egyik nap még tudsz almát venni, aztán másnap meg azt veszed észre, hogy már luxuscikknek számít”

- írta le a helyzetet egy bagdadi közszolga.

Az árusok többsége a mostani állapotokért Amerikát okolja, és tulajdonképpen nem állnak messze a valóságtól.

Olcsó olaj = küszködő Irak

Irak anyagi gondjait a tavaly nyár óta az ország nagyjából felét ellenőrző ISIS mellett az amerikai palagáz- és palaolaj-forradalom okozza. A fő gond, hogy Irak gazdasága jórészt a kőolaj-kitermelésen alapul, az ország exportjának 97 százalékát ez adja. Az olcsó amerikai palaolaj piacra áramlása által okozott olajáresés tehát önmagában is rosszul érintette volna az iraki gazdaságot.

A helyzetet azonban súlyosbította, hogy a dollár megerősödésével párhuzamosan az iraki dínár meggyengült, így a főleg dollárban elszámolt import hatalmasat drágult. Irak pedig az utóbbi 2-3 évtizedben többnyire importálja az élelmiszert.

Az iraki jegybank elvben beavatkozhatna a dínár védelmében, de mivel nincsenek érdemi devizatartalékai, nem tehet semmit.

Irak az olajár védelmében is próbált fellépni a nemzetközi egyeztetőfórumokon, de próbálkozásai sikertelenek maradtak. Mostanra Irak és a közel-keleti olajtermelő országok érdekeit képviselő OPEC nem is reméli már, hogy rövidtávon visszakúszik az olajár a korábbi magasságokba. Az országok már inkább a piacvédelemre játszanak, ugyanis már attól félnek, hogy az amerikai olaj a vevőiket is elveszi. Az iraki kormány ezért azt tervezi, hogy az alacsony ár ellenére is rekordmagasságokba duzzasztja az ország olajtermelését, még ha ezzel további világpiaci áresést kockáztat is.

Bagdadi piaci árus 2011-ben (AFP)

Ha nem sikerül a mennyiség növelésével legalább részben pótolni az árzuhanás miatt kieső bevételeket, Irak óriási gondban lesz. A kormány ugyanis az ISIS elleni háború és az ország déli részeibe özönlő menekültek ellátása miatt kifejezetten sokat kénytelen költeni. A pluszkiadások miatt több közszolga csak részletekben, késleltetve kapja a fizetését:

nincs elég pénz a kasszában az államszervezet folyamatos működtetéséhez sem.

Ez, és az iraki kereskedelem haldoklása több elemző szerint is hónapokon belül az iraki gazdaság teljes leállásához vezethet. Igaz, ugyanerről cikkeztek már tavaly nyáron is, mikor az iraki hadsereg Bagdadig képtelen volt megállítani az ISIS előrenyomuló fegyvereseit.

Régen minden

Ami most Irakban történik, iskolapéldája annak, hogyan lehet több évtizednyi kitartóan rossz kormányzással és az országnak ártó nemzetközi döntések sorával annyira gyengévé tenni egy államot, hogy szinte minden kihívásra képtelen legyen megfelelően reagálni.

Az ország az 1970-es évekig nem is szorult élelmiszerimportra, sőt bizonyos élelmiszerekkel Tigris és az Eufrátesz folyók termékeny völgyei látták el a környező országok piacait is. A Quartz riportjában megszólaló iraki elemző ezért mondta fanyar humorral, hogy történelmi kontextusban értelmezve őrültségnek hat a helyzet, hogy

a Két Folyó Földje lisztet importál az Üres Negyedből.

A szakértő ezzel arra utalt, hogy Irak Szaúd-Arábiából is importál már lisztet és búzát, holott ez a történelem folyamán eddig mindig pont fordítva volt. (Az Üres Negyed, arabul Rub' al-Háli a világ legnagyobb folyamatos homoksivataga, és Szaúd-Arábia déli részén található.)

A valaha jól teljesítő iraki mezőgazdaság hanyatlását az 1980 és 1988 között zajló irak-iráni háború hozta el, ekkoriban ugyanis Szaddám Husszein kormánya erőszakkal besorozta a farmereket is a hadseregbe, és az 1979-ben felálló iráni forradalmi kormány ellen küldte őket. Szaddám azt hitte, hamar megnyeri a háborút, de az elhúzódó harcok miatt az iraki földművesek éveken át hanyagolni voltak kénytelenek a termelést, így a földek tönkrementek.

Gázmaszkos iráni katona az Irak-iráni háborúban.  “Chemical weapon1″ by Unknown – Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons

A háború idején Szaddám Husszein csak az ország eladósításával tudta egyben tartani az államot. Alig lett vége a mindkét oldalon rengeteg áldozatot követelő irak-iráni háborúnak, Szaddám lerohanta Kuvaitot, és kezdődött az Öbölháború. Itt az előző háború több százezer iraki halottja után még 20-30 ezer iraki vesztette életét az USA vezette, Kuvaitot védő koalíció válaszcsapásaiban.

Irak azóta sem tudta kiheverni az 1980 és 1991 közötti két háborúban és az ebben az időszakban zajló népirtásokban elszenvedett veszteségeit. De erre nem is volt lehetősége, 2003-ban ugyanis George Bush kitalálta, hogy a világ nem bírja tovább, hogy Szaddám Husszein vezeti Irakot, ezért az USA indított egy több éven át tartó, teljesen szükségtelen inváziót.

Azóta tudjuk, hogy ez jóval több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott: Irak kiesésével megerősödött az ország térségbeli riválisa, Irán, az új iraki kormány pedig önállóan képtelen fenntartani az ország nyugalmát. Így juthattunk el oda, hogy a szunnita ISIS különösebb ellenállás nélkül söpört végig 2014 nyarán Irak szunnita többségű területein, elragadva a bagdadi kormánytól nemcsak fontos olajmezőket, de az iraki nép túléléséhez szükséges, művelhető földterületeket is.

Az ISIS kalifátusa emellett megnöveli a nyugat felől érkező élelmiszerimport költségeit is, a kereskedőknek ugyanis választaniuk kell: vagy a megszokott útvonalon jönnek, és az iszlám Államnak fizetnek brutális kereskedelmi vámot a szállítmányaik után, vagy megkerülik az ISIS területeit. A legtöbben a második lehetőséget választják, ez viszont az üzemanyagköltségek emelkedéséhez vezetett, ezt a pluszpénzt pedig szintén az iraki vásárlókon igyekeznek behajtani. Egy Jordániából induló élelmiszer-szállítmány most sokszor két-három napig utazik Bagdad felé, a megszokott 10-12 óra helyett. Egy-egy ilyen szállítmány megérkezése vagy késése azonnal érződik az iraki főváros élelmiszeráraiban.