A NAV közleménye szerint a megrendelő cégek őrzési és vagyonvédelmi feladatok ellátására kötöttek szerződéseket a fővállalkozókkal, amik pedig alvállalkozókat bíztak meg a munkákkal. A bűnszervezet tagjai az alvállalkozók alá stróman ügyvezetőkkel céghálózatot szerveztek, hogy a vagyonőri feladatok ellátásához szükséges munkaerőt ezekhez a cégekhez jelentsék be. Az oda bejelentett alkalmazottak után adót nem, vagy csak részben fizettek. A munkabéreket a láncolat legalsó szintjén elhelyezkedő, ténylegesen nem működő munkaerő-kölcsönző társaságok fizették, de adót és járulékokat ezen a szinten sem fizettek.

A bűnszervezet áfával is csalt, a láncolat tagjai közötti ügyletekről ugyanis számlák is készültek. Áfabevallást viszont egyáltalán nem, vagy csak elenyésző összegről nyújtottak be. A 22 alvállalkozói cég szinte folyamatosan „működött”, de a munkaerő-kölcsönző társaságokat többször lecserélték.

A munkaerő-kölcsönző társaságok számláiról felvett pénz egy részét munkabérként kifizették az alkalmazottaknak, a többiről pedig az irányítók rendelkeztek.

A bűnszervezet az eddigi adatok szerint 2,5 milliárd forintot keresett a kiszolgáltatott munkavállalókon, és több mint 1 milliárd forint áfát csalt el. A NAV 200 munkatársa 128 helyszínen tartott házkutatásokat. Az egyik irányító férfi irodájában a páncélszekrényből több mint 50 millió forint készpénz került elő. Eddig kb. 700 millió forintnyi vagyont sikerült zárolni.

A pénzügyi nyomozók 39 gyanúsítottat és több tanút is kihallgattak, az őrizetbe vett irányítók közül négyet előzetes letartóztatásba helyeztek. Két társuk emberrablás miatt már korábban előzetes letartóztatásban volt, miután az egyik stróman ügyvezetőjüket elrabolták, és fogva tartották.

Az irányítóknak bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, a stróman ügyvezetőknek pedig közokirat-hamisítás miatt kell felelniük. (MTI)