Az EU-biztos szerint sehol nem ilyen feltűnő a lopás a dohánypiacon, mint Magyarországon

„Máshol is van dohánykereskedelmi monopólium Európában, de sehol sem ennyire feltűnő, hogy csak olyanok árusíthatnak dohányterméket, akiknek jó a kapcsolatuk a kormánnyal"

– mondta az Eurológusnak Elżbieta Bieńkowska, a belső piaci szabályozásért felelős lengyel EU-biztos.

Az EU-biztos szerint a dohánykereskedelem gyanús szabályozása a következő fontos ügy, amelyben az Európai Bizottság hamarosan kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen. Az Eurológus szerint az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága már tavasszal tájékoztatást kért a magyar kormánytól az ügyben. A párbeszéd már el is indult, de a brüsszeli illetékesek továbbra is szkeptikusak a kérdésben.

Bieńkowska úgy látja, hogy "szigorúan véve nem beszélhetünk korrupcióról, de látszik, hogy szerződések és gazdasági előnyök, amelyekkel korábban külföldi cégek rendelkeztek, most máshová kerültek”. Ezért "nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk az ügyet, mert azokban a válaszokban, amelyeket Magyarországról kapunk, ez a probléma nem is kerül elő."

Ez most melyik trafikmutyi?

A kormány dohánypiaci húzásai közül több is lehet, ami nem tetszik az EU-nak, mivel versenytorzító hatásúak, és véletlenül az összes egy, kormányhoz közeli üzleti körnek kedvezett.

  • Az első trafikmutyi, amikor is rengeteg trafikost semmiztek ki úgy, hogy abban nagy szerepet játszottak a politikai kapcsolatok (és Sánta Jánosék köréhez nagyjából 500 trafik került).
  • A második trafikmutyi, amikor a kormány nevetségesen alacsony koncessziós díjért cserébe adta oda a dohány nagykereskedelmi monopóliumot Sánta János Tabán Trafikjának és a vele szövetkező BAT nevű dohánymultinak húsz évre, így összesen kb. 80 milliárdot bukik az államkassza, és a verseny is torzul.
  • A dohánynagykereskedelmi különadó, ami a leginkább Sánta János Continentaljának kedvez, a nála kisebb és a nála nagyobb cégekre is sokkal nagyobb terheket ró.

A dohányellátásra vonatkozó koncessziót például olyan feltételekkel írták ki, amelyek kizárják a pályázók közül a legnagyobb külföldi piaci szereplőket, amit az EU általában piactorzító diszkriminációnak szokott tartani. A magyar kormánynak bizonyítania kell, hogy valami nyomós közérdek fűződik ehhez. Ha nem sikerül, akkor jöhet egy masszív bírság, vagy ez Európai Uniós Bíróságára is terelődhet az ügy.