• A súlyosbodó menekültáradat jelenleg minden más politikai témát felülír a magyar médiában. 
• A közelmúlt ügyeiről – például Quaestor-csőd, új oligarchák gazdagodása, dohány-nagykereskedelmi koncesszió leosztása – alig esik szó.
• A kampány a Habony Árpád-Finkelstein páros munkája. A kormány legfelső köreiben elégedettek a legfrissebb mérésekkel és hosszú távra terveznek a menekültüggyel.
• Az Orbán-Simicska balhé miatt hónapokig akadozott a kormányzati kommunikáció, most viszont Habony az új médiabirodalom építésére koncentrálhat. 

Fordulópont?

Hosszú idő után ismét jó a hangulat a kormány legfontosabb informális kupaktanácsain. Az egymás közt politikai kabinetnek cimkézett kör hetente találkozik a miniszterelnöki dolgozóban. Valójában itt, és kevésbé a kormányülésen dőlnek el a legfontosabb kérdések. Orbán Viktor mellett az összeüléseken részt vesz Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal frakcióvezető, Habony Árpád tanácsadó, Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke és alkalmanként Kubatov Gábor szervezeti kérdésekért felelős pártigazgató. Esetenként, ha a téma megkívánja, jelen van Szíjjártó Péter külügyminiszter is. Orbánék itt vitatják meg a kormánypolitika és a kommunikáció  legfontosabb kérdéseit.

Mostanában nagy az elégedettség: a Századvég Alapítvány mérései szerint 

sikerült stabilizálni a Fidesz támogatottságát,

 aminek egyik fontos oka, hogy a lakosság túlnyomó része valós veszélyként, sürgősen kezelendő problémaként érzékeli a menekültügyet. Különösen igaz ez a válságban érintett határmenti régiókra.

Az őszi-téli bukdácsolás – kitiltási botrány, netadó, Simicska Lajos ámokfutása – után áprilisban a  tapolcai választási vereséggel kritikus ponthoz érkezett a Fidesz. Ekkor a teljes népességeben 17 százalékos támogatottságot élvező Jobbik a Századvégnél 10 százalékpontra megközelítette a 27 százalékon álló kormánypártokat. Az sem vigasztalta a kormányfőt, hogy az MSZP támogatottsága egészen 9 százalékig zuhant,

Orbán a szűk döntéshozó körben ugyanis mind gyakrabban beszél arról, hogy középtávon egyedül a Jobbik lehet veszélyes a Fidesz hatalmára.

A kormánypártok népszerűségének zuhanása  aggodalommal töltötte el a miniszterelnök környezetét, most viszont úgy látják, hogy a menekültprobléma erősödésével és az erre épülő kemény kommunikációval sikerült megtörni a kedvezőtlen trendet.  Június közepén – már a plakátkampány alatt, de még a kerítésépítés ötletének bedobása előtt – a Századvég fél év óta először mérte a kormánypártok támogatottságának növekedését, ami visszakúszott (a teljes népességben) a 30 százalékos szintre. Habonyék az előrelépést egyértelműen a menekültkérdéssel kötik össze, amit mutat, hogy a megkérdezettek háromnegyede a bevándorlási szabályok szigorítását várja a kormánytól. Külön jó hírként értékelik a Fideszben, hogy a Jobbik még a kritikus hónapokban sem erősödött számottevően. Mióta a Fidesz az előző ciklusban újraírta a választási törvényt, tartja magát a mondás a belső körökben, hogy

„a győzelemhez az is elég lehet, ha nem hagyod a másikat nyerni.”

A menekülttémát most olyannak látják a kormány erős emberei, amivel megbéníthatják a Jobbikot.

Az örömünnep azért kissé elhamarkodottnak tűnik,

ha azt nézzük, hol járt a Fidesz akár csak 8-10 hónappal ezelőtt.  Tavaly októberben a Századvég még 45 százalékra mérte a kormánypártokat, év végén pedig már csak 29-re, ami 1,2 millió szavazó elvesztését jelentette. Ezen szavazók többsége azóta is a bizonytalanokat erősíti. Azt sem árt figyelembe venni, hogy általában a Miniszterelnökséggel 2010 óta közel négy milliárd forint összegben szerződő kutatócég méri a Fideszre leginkább hízelgő adatokat. Idén februárban például 800 ezerrel több szavazót becsültek a teljes népességben, mint a Szonda Ipsos. Habony pártbéli ellenfelei szeretik terjeszteni, hogy a Századvég részrehajlóan mér, de a Fideszben összességében most mégis inkább az az érzet uralkodik, hogy sikerült megállítani a negatív folyamatokat, és végre fellélegezhet a kormány.

Kommunikációs aranybánya

A magyar-szerb határra tervezett kerítés,  a látványos belföldi hatósági fellépés, és a harsány kommunikáció mellett

a terv következő, elhúzódó fejezete az unióval való szabályzási konfliktus továbbélezése, és a szomszédországokkal való keménykedés lesz,

ami illeszkedik is a kormány eddigi taktikájához. Orbán két hete Brüsszelben már megkezdte ez ügyben az újabb szabadságharcot, amikor  szembement azzal a bizottsági javaslattal, amelyik kvóták szerint kötelezné az egyes tagországokat a mintegy hatvanezer menekült befogadására.

Passzol a stratégiához a diplomáciai keménykedés is, amivel a magyar kormány Ausztriával szemben próbálkozik az érintettek visszatoloncolásáról szóló dublini III-as egyezménnyel kapcsolatban. Ez a megállapodás lehetőséget biztosít a tagországok számára, hogy visszaküldjék a menekülteket abba az uniós országba, ahol először regisztrálták őket. Ilyesmire tömegesen eddig nem került sor, de a magyar kormány szeretné megváltoztatni a szabályzást, miután sem a görögök, sem a bolgárok nem veszik komolyan a regisztrációs kötelezettségüket. A vita nyugati és keleti irányba egyaránt nyithat konfliktusokat, ami Orbánék számára mindig belpolitikai munícióval kecsegtet.

Jó jel a kormány számára, hogy az unió maga is elhúzódó migrációs krízisre készül: a nemzetközi híreket hónapok óta uralják a földközi-tengeri menekültkatasztrófákról vagy épp a calais-i incidensről szóló képsorok. A menekültkérdés egyre több tagországban – Dániában, Németországban, Olaszországban – válik a legsúlyosabb belpolitikai témák egyikévé. Számos további intézkedés mérlegelés alatt áll a politikai  kabinetben, ideértve akár a menekülttáborok kiürítésének megkezdését és egyéb olyan intézkedéseket, amik azt sugallják a tévénézőknek, hogy a kormány látja a problémát és keményen fel is lép ellene.

Kormányzati spekulációk szerint 

a menekülttéma akár 2017-ig, sőt akár a következő választásokig is

a kommunikáció első vonalában maradhat.  A menekültügy túlélezésének egyetlen kockázata az lehet, mondják bennfentesek, ha a migrációs folyamatok olyan ütemben gyorsulnak fel, hogy az ténylegesen próbára teszi a kormány teljesítőképességét, de a kabinetben ettől egyelőre nem tartanak. A Fideszben az általános vélekedés az, hogy a menekültügyi probléma szerencsés periódusban érte el a kontinenst, de a helyzet kihasználásához kellett a jól működő Habony-Rogán-Finkelstein kommunikációs team munkája is. A munkát elsősorban Habony irányítja, Rogán a nyilvános kommunikációt szervezi, Finkelstein pedig inkább egyfajta szakmai felügyelőként segíti a munkát, amikor Budapesten van. A plakátkampányt és a kerítés ötletét Habony Árpádnak tulajdonítják, ugyanakkor

a feszes, negatív plakátüzenetek megfogalmazásában, ahogy a korábbi kampányok során, most is volt munkája Finkelsteinnek is.

Habony továbbra sem igazán népszerű a pártban és különösen nem a régi motorosok – mint például Áder János köztársasági elnök vagy Pokorni Zoltán – köreiben, de amíg a kormány irányítani tudja a közbeszéd alakulását, addig  nyugodtabbak a kedélyek. Korábban hallani lehetett arról, hogy van feszültség a kormány és az utóbbi időben magukra hagyott helyi pártszervezetek között, de az utóbbi hetekben a kedvező trend miatt ezek a hangok is elcsendesedtek. Ez a pozitív kommunikációs fordulat és Habony erősödése növeli az esélyét annak, hogy ősztől Rogán Antal valóban a miniszterelnök kabinetfőnöke legyen a Miniszterelnökségen.  A tanácsadó Modern Media Group néven nemrég közös céget alapított a Miniszterelnökség egykori államtitkárával, Győri Tiborral és ezzel jelezte: a közeljövőben több időt tervez eltölteni a Miniszterelnökség falain kívül, ahol elsősorban a Simicska-affér óta megroggyant Fidesz-közeli médiabirodalom újjaáépítésén fog dolgozni.

UPDATE

A plakátkampány óta egyedül egy nagyobb kutatócég publikált felmérést a pártok támogatottságáról: a kormánnyal a Századvéghez hasonlóan szerződésben álló Nézőpont Intézet június 19-25. között telefonos felmérés alapján a Fideszt 30, a Jobbikot 14 az MSZP-t 8 százalékra mérte. A Medián az elmúlt két hónapban nem készített friss kutatást a pártok preferenciáiról. Legutóbbi, májusi felmérésükben a Fideszt a teljes népességben 28 százalékra, a Jobbikot 16-ra, az MSZP-t 8 százalékra mérték. A Szonda Ipsos legutóbbi, még június első hetében készült felmérése azt mutatta, hogy április óta érdemben nem változtak az erőviszonyok. Náluk a Fidesz ekkor a teljes népességben 20 százalékon állt, szemben a Jobbik 15 és az MSZP 9 százalékával. A Szonda elküldött jelentésében ezen túl felhívja a figyelmet arra, hogy június előtti két hónapot általánosságban a pártok támogatottságának csökkenése jellemezte. A TÁRKI utoljára április végénközölt adatokat és akkor a Fidesz népszerűségvesztésének megállásáról számolt be.