Kedden új szakaszába lépett jogi szempontból az aszfaltkeverőkről szóló vita Magyarország és az Európai Bizottság között. A bizottság ugyanis hivatalosan is felfüggesztette az útépítések magyarországi finanszírozását.

Útépítésre pénz már 2014-ben se jött Magyarországra. Tavaly januárban számoltunk be először arról, hogy a bizottsági ellenőrzésen fennakadt bő 600 milliárd forintnyi útépítési pályázat. (Később 360 milliárd forintnyi pályázatra csökkentették a problémás beruházások körét.)

50 km, 90 mrd

A bizottság azt kifogásolta, hogy a legtöbb útépítési pályázati kiírásban szerepelt, hogy csak az aszfaltozhat, akinek az építkezés 50 kilométeres körzetében aszfaltkeverő telepe van. A bizottság szerint ez túl szigorú megkötés volt, kizárták például a mobil aszfaltkeverőkkel induló pályázókat.

A bizottság által kifogásolt pályázati kiírás a Gyurcsány- , a Bajnai- és az Orbán-kormány idején is jellemző volt. A bizottság visszamenőleg 25 százalékos korrekciót akar előírni büntetésül.

A magyar kormány kezdettől vitatta a bizottság kifogását. Egyrészt bemutatták, hogy az útépítéseket nagyrészt külföldi cégek nyerték így is, vagyis nem igaz, hogy a megkötés protekcionizmus volna. Továbbá összeszedett a kormány néhány hasonló szabályozást Európából, ahol ugyan nem 50 kilométeres kör van előírva, de valamilyen módon mégis szűkítik területileg telephely alapján a pályázaton indulók körét (például x óra autóútra, vagy meghatározott megyékben legyen telephely). További érve a magyar kormánynak, hogy ezeket a pályázatokat egyszer már befogadta Brüsszel, és azt nem tartják fairnek, hogy 7 évvel később, éppen a pénzügyi ciklus végén vonjanak meg ennyi pénzt. A magyar kormány szerint a bizottság egyszerűen pénzt akar beszedni.

Az alkudozás végigkísérte az elmúlt másfél évet. 2014 júliusában felmerült, hogy a kormány az útépítések nyerteseivel utólag, különadóként fizettesse meg a bizottsági büntetést, amit akkor 60-90 milliárd forint közötti összegre lehetett tippelni. A javaslat bement ugyan kormányülésre, de végül nem ment át. Volt politikai dimenziója is, hiszen a Közgép lett volna az egyik kárvallottja a különadónak. A reklámadó mellett ez volt az egyik első ügy, amin keresztül látni lehetett, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor között már nem harmonikus a viszony.

A magyar kormány és a bizottság vitájában tavaly augusztus vége óta nincs érdemi előrelépés: akkor kiderült, hogy a bizottság ragaszkodik 90 milliárd forintnyi korreckióhoz. Lázár János hiába járt emiatt alkudozni Brüsszelbe.

Előzetesből tényleges

Amióta a vita tart, azóta a bizottság felfüggesztette az útépítésről szóló számlák kiegyenlítését Magyarország felé. Ez a közlekedési operatív program és a regionális operatív programok egyes prioritásainak „előzetes felfüggesztését” jelentette jogi szempontból. A keddi változás lényege, hogy az „előzetes” státusból sima „felfüggesztés” lett. A gyakorlatban ez nem jelent változást, pénz útépítésre eddig se jött, és eztán se jön.

Az időzítés maga annyiban érdekes, hogy elvben az „előzetes felfüggesztés” csak fél évre szólhatott volna, ám most már legalább másfél éve tartott, a mostani besorolást meg kellett volna kapnunk már tavaly nyáron. Hogy miért most jutott eszükbe az átminősítés? Egy magyar szakember szerint „Brüsszel most érte utol magát, ott se mennek mindig flottul a dolgok”.

Bíróság elé visszük

Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes államtitkártól most megtudtuk, hogy a magyar kormány arra számít, hogy bíróság elé kerül az ügy. Ez azt jelenti, hogy nem fogadják el a bizottság 25 százalékos korrekciós ajánlatát. Ebből az is következik, hogy idén már nem jön pénz útépítésre Brüsszelből.

Az ilyen perek esetén ugyanis az EU luxemburgi bíróságának döntéséig marad a befagyasztás. És ha a bíróság a bizottságnak ad igazat, akkor nem 90 milliárdot, hanem 360 milliárdot veszt Magyarország, vagyis az összes érintett pályázatra adott támogatás elveszik. A 25 százalékos korrekciós ajánlat ugyanis a peren kívüli megegyezésről szólt a bizottság részéről. Ha viszont Magyarország nyer, akkor egy fillért se kell visszaadni az eddig megépített utak árából.