Nagy László nyugalmazott ezredes, a déli kerítésépítésért felelős Bv. Holding Kft. ügyvezető igazgatója mesélt a Délmagyarnak a szerb-magyar határon épülő, három méter magas határzárról. Azt mondta:

„A kerítés tetején és alján pengés drótot feszítünk ki. A pengék Szerbia felé néznek majd, hiszen az arról érkező migránsok mozgását kell megakadályozni. Ezek a drótok megakadályozzák, hogy a kerítésre másszanak, de arra is alkalmasak, hogy a mászóknak sérülést okozzanak. De nem a sérülés okozása a cél, hanem a migrációs mozgás megakadályozása.”

Nagy azt mondta, hogy a héten épülő 150 méteres próbakerítés több darabját is rabokkal csináltatták. A határzár legtöbb elemét az építésben közreműködő dunaújvárosi acélszerkezeti kft.-hez közeli pálhalmai fegyintézetben készítik három műszakban. Az oszlopok és a kerítés többi részének megmunkálása azonban más börtönökben és fegyházakban is folyhat majd, Nagy szerint a szegedi mellett a nagyfai büntetés-végrehajtási intézet is megfelelő helyszín lehet.

„Két és fél méterenként lesznek az oszlopok, a drótfonatot három szál feszítődróttal rögzítik hozzájuk. A próbakerítésben 25 méteren keresztül faoszlopokat használunk, 125 méteren át fémoszlopokat. Ezekre különféle technológiával rögzítik a drótfonatot. A fémoszlopok egyik része betonozással készül el, a másik cölöpverővel. Szakemberek döntik majd el, melyik a legmegfelelőbb technika. A kerítés anyaga elég vastag ahhoz, hogy ne lehessen elvágni.”

Az építkezés a mostani szakaszban naponta reggel fél 9-től délután fél 5-ig zajlik, a Magyar Honvédség katonái rendőri biztosítás mellett dolgoznak. A bevándorlókat ez a Délmagyar szerint nem zavarja, az épülő határzár közelében közel 50 határsértőt fogtak el.

A kerítésépítésről a nemzetközi sajtó is beszámol, cseh, horvát és román újságírók is voltak Mórahalmon, hogy megnézzék a próbakerítést. Egy szerb tévéstáb élőben jelentkezett a kerítés mellől.