Minden nap megölnek egy ukrán katonát, de amúgy tűzszünet van

Elvben tűzszünet van lassan fél éve Kelet-Ukrajnában, ahol 2014 tavaszán tört ki a háború. A helyiekből álló felkelők az orosz hadsereg segítségével utoljára idén februárban indítottak komolyabb offenzívát, az ukrán hadsereg pedig 2014 nyara óta semmit sem lépett előre. A frontvonal most így néz ki az ukrán hadügyminisztérium térképe alapján:

ukrajna háború front

Elvben tűzszünet van február közepe óta, de a gyakorlatban folyamatosan lövik egymást a harcoló felek. Veszteségekről csak az ukrán fél szokott beszámolni, szerintük júliusban 29 ukrán katona esett el és 175 sebesült meg, augusztus 3-ig pedig 4 embert vesztettek.

Nagyjából naponta egy ukrán katona hal meg a tűzszünetnek nevezett helyzetben ezen a nyáron.

Megint tárgyalnak

Ebben a helyzetben jórészt nyugat-európai nyomásra az ukrán kormány felajánlotta, hogy erősítsék meg a tűzszüneti megállapodást. Az érvényben lévő megállapodás szerint a frontvonaltól 25 – 25 kilométerre visszavonták a nehézfegyvereket. Ezt most azzal egészítenék ki, hogy 15 – 15 kilométerre a könnyebb fegyverzeteket is visszavonnák, és lényegében létrejönne így egy 30 kilométer széles fegyvermentes zóna az ukrán hadsereg és a felkelők között.

Az erről szóló tárgyalások hétfőn kezdődtek Minszkben, a fehérorosz fővárosban. A megbeszéléseket közvetítőként az EBESZ felügyeli, és az asztalnál ott ülnek az ukrán kormány, az orosz kormány és a felkelők vezetőinek a képviselői. A megbeszélés azért fontos, mert ebben a körben már fél éve nem ültek le tárgyalni.

Az első nap elég rosszul sikerült. Hat óra megbeszélés után úgy álltak fel az asztaltól, hogy reménytelennek látszik a megegyezés a fegyverek visszavonásáról. Péntekig ezzel együtt még folytatják, és kedden biztosan lesz egy újabb forduló. A viták nem nyilvánosak, eddig csak a felkelők adtak ki a hétfői fordulóról közleményt, amiben az ukránokat hibáztatják a kudarcért, és jelzik, hogy nem bíznak abban, hogy van értelme a megbeszéléseknek.

Langyos életveszély

A háború nagyobb hadműveletek híján megrekedni látszik, de közben béke sincs, naponta lövik egymás állásait vagy településeit a felek. Minden esetben a másik oldalt vádolják azzal, hogy megsértették a tűzszünetet.

A februári tűzszüneti megállapodás utáni napokban a felkelők még elfoglalták a stratégiailag fontos Debalceve városát. Azóta kiderült, hogy az orosz hadsereg űzte ki az ukránokat a városból, majd két nappal a sikeres ostrom után átadták a szétlőtt települést a felkelőknek. A menekülő ukránokat addig folyamatosan tűz alatt tartották. Ez volt az utolsó nagy hadművelet a térségben.

Úgy tűnt nyár elejéig, hogy a felkelők az oroszokkal együtt indítanak még egy nagy támadást, hogy összekössék a Krím-félszigetet a kezükön lévő területekkel. Ehhez a mintegy négyszázezer lakosú Mariupolt kellene elfoglalniuk, amitől néhány kilométerre keletre van a frontvonal. Nem véletlen, hogy vasárnap éppen ebben a városban tüntettek az új tűzszüneti megállapodás ellen: sokan attól tartanak, ha az ukrán hadsereg visszavonul innen, akkor a felkelők azonnal megkezdik az ostromot. (A felkelők hírügynöksége szerint ettől nem félnek a mariupoliak, és az ukránok az ország nyugati részéről hozták a tüntetőket.)

Se kiköpni, se lenyelni nem akarják

Úgy tűnik, hogy Oroszország elégedett ezzel a félháborús helyzettel. Nem kezdődött meg a felkelők kezén lévő részek Oroszországhoz csatolása, úgy mint a Krímben. A felkelők ugyan erőltetnék a beépülést az orosz államba (például szeptembertől az orosz tanterv szerint kell tanítani a helyi iskolákban, már ha egyáltalán kinyitnak majd), de az orosz államigazgatás nem jelent még meg Donyeckben és Luhanszkban.

Az oroszok célja valószínűleg az, hogy kifárasszák az ukránokat. A folyamatos háborúság anyagilag is megterheli a Nyugat-barát ukrán kormányt, és a harc támogatottságát sem lehet sokáig fenntartani, ha nincsenek eredmények, viszont minden nap érkezik egy koporsó keletről.

A nyáron merényletek és fura támadások sorát követték el a hátországban is: a munkácsi lövöldözést vagy a hétvégi harkovi molotov-koktélos támadást a Jobb Szektor nevű radikális csoport követte el, míg Odesszában ismeretlenek robbantottak a védelmi minisztérium egyik épületénél. A folyamatos bizonytalanság szintén az oroszoknak jó: felőrölheti a nyugat-barát kormány támogatását, és nem kell drága és látványos offenzívát sem indítaniuk, ami újabb nyugati megtorlásokkal is fenyeget.

Drága ez mindenkinek

Az ukrán államot az IMF és az EU hitelei és támogatásai tartják egyelőre életben, de ez egyáltalán nem elég ahhoz, hogy az ország nyugodtan működjön.

De az oroszoknak is drága ez a konfliktus. Az IMF hétfőn közölt előrejelzése szerint idén 3,4 százalékot esik az orosz GDP, és ennek részben a nyugati szankciók az okai. Középtávon a háború előtti orosz GDP 9 százalékát is elvihetik a szankciók, írják az IMF elemzői. Az alacsony olajárral együtt ez erősen megviseli Moszkvát, még akkor is, ha közvetlen szétesés nem fenyegeti az országot.

Az oroszoknak jobb ez így

A konfliktus nyúlása azonban így is ukrán oldalt veszélyezteti jobban: ott ugyanis az államcsőd egy teljesen aktuális fenyegetés, az ukrán kormány folyamatosan hiteleik elengedéséről illetve új segélyek összeszedéséről tárgyal.

Akármi is lesz az eheti minszki tárgyalások eredménye, úgy tűnik, hogy a konfliktusban az oroszok vannak jobb helyzetben. A donyecki felkelők az általuk ellenőrzött területet stabilan tartják, a Krímet sikeresen magukhoz csatolták, és az ukrán belpolitikai helyzet egyre kiélezettebb.

Oroszországnak egy Moszkva-barát kijevi vezetés hatalomra kerülése lehet a fő célja ebben a háborúban. Éppen a múlt hét végén alapított Moszkvában ellenkormányt az elűzött Janukovics elnök egyik egykori miniszterelnöke. Talán már van forgatókönyve az orosz titkosszolátnak arra is, hogyan lehetne őket kormányra segíteni.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.