A szarvasmarhával két dolog van: egyrészt baromi jó a húsa (sajnos nem itthon Magyaországon, de ahol rendesen tenyésztik és fogyasztják, ott igen), másrészt viszont ezt a jó húst hihetetlen gazdaságtalanul állítja elő, rengeteg energiába kerül, ráadásul emésztés közben rengeteg metán kerül a levegőbe.

Az már talán közhely, hogy a szarvasmarhák metánkibocsátása valóban hozzájárul az üvegházhatáshoz, de tény: a rizstermelés után ez az ágazat a legkártékonyabba a globális klímára nézve. És úgy egyáltalána, a mezőgazadság alig marad el a nehézipari szektortól, már ami a légkörre veszélyes gázok kibocsátását jelenti.

A pennsylvaniai Penn State egyetem kutatói most új megoldásra találtak rá, és a tesztek egyelőre azt mutatják, jó irányba kapizsgálnak.

A metánhoz, amelyből egy darab szarvasmarha 200 litert ereszt a levegőbe naponta (fingással és böfögéssel) szemben a birka 30 literjével, egyébként a tehenek sem ragaszkodnak: sokkal inkább az emésztőrendszerükben élő mikrobák, amelyek az emésztés során melléktermékként adják ki magukból a CH4-et.

Az eddig kipróbált módszerek általában súlyosan, toxikusan érintették a bendőben található mikroorganizmusokat, és/vagy túl drágák voltak, ezért nem vezettek eredményre.

Kutatók most a metánfejlődést lelassító 3-nitrooxypropanollal (3NOP) kezdtek kísérletezni, amit a takarmányhoz kevertek, és úgy tűnik sikerrel jártak: a kezelt marhák metánkibocsátása 30%-kal csökkent, de ami igazán nagy eredmény, hogy súlyok sokkal, 80%-kal jobban gyarapodott a kontrollcsoporténál.

A metánt ugyanis kifingani könnyű, előállítani mégis energiaigényes a szervezetnek, így komoly terhelést is jelent az állatnak, illetve az állat bendőjében munkálkodó organizmusoknak.  (Modern Farmer/Penn State)

Címlapkép:  AFP PHOTO / PHILIPPE HUGUEN