A német kancellár szerint közös európai politikára van szükség a menekültválság kezeléséhez.

Angela Merkel a ZDF közszolgálati televízióban vasárnap este sugárzott interjúban elmondta: a menekültügy a közeli jövőben sokkal inkább lefoglalja majd az Európai Uniót, mint a görög adósságválság vagy az euró stabilitásának kérdései.

A közös politika „a következő nagy európai projekt, amiben megmutatjuk, hogy tudunk-e közösen cselekedni” – mondta a kancellár. Merkel szerint össze kell hangolni a menekültügyi ellátás normáit és színvonalát, és közösen kell megvizsgálni azt is, hogy melyik harmadik országokat szükséges besorolni az ún. biztonságos származási országok közé.

Az új közös politikáról már tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és konzultál majd Francois Hollande francia államfővel.

A németországi helyzetről azt mondta: a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok meg tudnak birkózni a feladatokkal, de csak akkor, ha nem „normál üzemmódban” dolgoznak. Minden személyi tartalékot mozgósítani kell, új központi befogadó állomásokat kell létesíteni, és fel kell számolni a sátortáborokat – mondta a kancellár.

Merkel elítélte a menedékkérőket befogadó állomások elleni támadásokat. Azt mondta, hogy az ilyen intézmények és a Németországban védelmet kérő emberek elleni erőszak „nem méltó az országunkhoz”, és „minden embernek joga van ahhoz, hogy emberként bánjanak vele”.

A nyugat-balkáni származású menedékkérők magas arányáról azt mondta: az EU-val csatlakozási tárgyalásokat folytató országokról van szó, ami azt jelenti, hogy a demokratikus viszonyok és a humanitárius körülmények jobbak, mint például a polgárháború sújtotta Szíriában. A gazdasági gondokra, a munkanélküliségre és a szegénységre hivatkozva pedig a menekültügyi rendszerben nem lehet jogot szerezni a németországi tartózkodásra.

„Nem adhatunk menedékjogot mindenkinek, aki azt gondolja, hogy nálunk van esélye munkát szerezni”, és el kell kerülni, hogy a menekült státus megszerzésének „hamis reménye” megerősödjön, mert akkor „nem tudunk megfelelően segíteni mindazoknak, akik a védelmünkre szorulnak” - mondta Merkel.

A menedékjogi kérelmek több mint 40 százalékát nyugat-balkáni országok állampolgárai adják be Németországban. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja, arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országában nincs háború és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült vagy más menedékjogi státus (befogadott, oltalmazott) megszerzésére. A kérelmezők ellátásáról viszont az eljárás végéig (átlagosan 5,3 hónapig) gondoskodni kell, ami egyre nehezebben kezelhető terhet ró a menekültügyi rendszerre.

Németországba az idén eddig 300 ezernél is több menedékkérő érkezett. Sajtóértesülések szerint a BAMF belső számításai alapján az év végére 600 ezren lehetnek. Legutóbb a délszláv háború elején ért el Németországhoz a mostanihoz hasonló erősségű menekülthullám: 1992-ben csaknem 440 ezer menedékkérőt regisztráltak a hatóságok.

Görögországnak van „valamennyi reménye”

Az athéni vezetés az utóbbi hetekben sokkal komolyabban vette a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat, mint a megelőző időszakban, és ha következetesen végrehajtja a harmadik mentőprogram előírásait, akkor Görögország kilábalhat a válságból – mondta a német kancellár.

Merkel szerint van „valamennyi remény” arra, hogy a görög gazdaságban megindul a növekedés.

A görög kormány hozzáállása július közepe óta „megváltozott”, de még nem tudni, hogy hosszabb távon „kitart-e ez az intenzitás”, az viszont biztos, hogy a „haircut” – azaz az adósság egy részének elengedése – nem lehetséges. De az adósságteher könnyítésének más eszközeit, a törlesztési futamidő és a kamatozás alakítását tekintve „van még mozgástér” – mondta Merkel. (MTI, FAZ)