A számítógépek miatt tanulhatnak rosszabbul a gyerekek

2015 szeptember 15., kedd 13:00
301
  • Tévúton jár a fejlett világ összes oktatási rendszere?
  • Az OECD adatai szerint a számítástechnika az oktatásban inkább árt, mint használ.
  • De az is lehet, hogy a kiindulási alap a rossz.

Az iskolai számítógépekbe és tantermi számítástechnikai rendszerekbe fektetett nagy összegek nem javítják a tanulók teljesítményét – erre jutott a párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átfogó kutatása. Sőt, eszerint azokban az iskolákban, amikben rendszeresen használnak számítógépeket, nagyobb valószínűséggel romlanak a diákok eredményei.

Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint az iskolai technológia „túl sok hamis reményt táplált”, és miközben az iskolák az oktatási technológia fejlesztésére világszerte évente összesen 7455 milliárd forintnyi pénzt költenek, addig ennek a hatása a tanulmányi eredményre „legjobb esetben is cska vegyes”. Tom Bennett, a brit kormány tanulóimagatartás-szakértője azt mondta, hogy a tanárokat túlságosan „elkápráztatták” az iskolai számítógépek.

A kutatók az iskolai technológia hatását olyan nemzetközi tesztek eredményei alapján vizsgálták, mint a több mint 70 országban elvégzett PISA-tesztek és digitális képességek mérésére szolgáló vizsgálatok. Arra jutottak, hogy azokban az oktatási rendszerekben, amik jelentős összegeket fektettek be az információs és kommunikációs technológiákba, a tanulók semmilyen javulást nem értek el a PISA-tesztekben, ami az olvasást, a matematikát és a többi reáltudományt illeti.

Figyelem: nem figyelnek a diákok

A legjobb eredményeket azok a keleti-ázsiai oktatási rendszerek érték el, amik nagyon óvatosan használják az iskolákban a számítástechnikát, Dél-Korea, Sanghaj, Hongkong és Japán végzett az élen. A legjobb digitális képességeik pedig a szingapúri diákoknak van, pedig ott alig használnak számítógépeket az oktatásban.

Ezzel szemben abban a hét országban, ahol az iskolában a legtöbbet használják az internetet, háromban (Ausztráliában, Új-Zélandon és Svédországban) is „jelentős csökkenést” találtak az olvasási teljesítményben, és három másikban (Spanyolország, Norvégia és Dánia) is csak stagnált ugyanez az érték.

Tehát a csúcstechnológia nemhogy nem segít, de még árthat is, ahogy Schleicher mondta:

„Azok a diákok, akik nagyon gyakran használnak az oktatáson tabletet vagy számítógépet, hajlamosak rosszabban teljesíteni, mint azok, akik csak mérsékelten élnek ezekkel.”

Egy budapesti szakközépiskola közgazdaságtan-tanára is hasonló következtetésre jutott, amikor megindokolta, hogy miért buknak meg sokan a magyar középiskolai oktatásban„Ezek a gyerekek más világban élnek. A szakközépiskolák nem tudják megválogatni a gyerekeket, akik nem tanultak meg tanulni, ráadásul ezerfelé oszlik a figyelmük. Ők már facebookozni is úgy facebookoznak, hogy 10 chatablak van nyitva. Ha az ember nem tudja elvarázsolni őket, nem állnak rá arra, amit a tanár szeretne, és akkor nem megy.”

iskola

Ezt a logikát követve vannak a kézírásos oktatásnak komoly támogatói, de ugyanígy fel lehet hozni érveket ellene is.

  • Az 5 hely, ahol a legtöbbet számítógépeznek a tanulók az iskolában: 1. Ausztrália, 2. Dánia, 3. Görögország, 4. Svédország, 5. Spanyolország.
  • Az 5 hely, ahol a legkevesebbet számítógépeznek a tanulók az iskolában: 1. Dél-Korea, 2. Sanghaj, 3. Hongkong, 4. Japán, 5. Lengyelország.

Schleicher szerint „a jelentés egyik legkiábrándítóbb tanulsága az volt, hogy a diákok közötti társadalmi-gazdasági szakadékot a technológia nemhogy csökkentette volna, hanem talán még fel is erősítette”. Szerinte a gyerekeket jól megtanítani olvasni és a matematikára többet tesz a szakadék eltüntetéséért, mint biztosítani a hozzáférést a hi-tech eszközökhöz.

A jelentés készítői arra hívják fel a figyelmet, hogy egy osztályban a fejlett technológia „elterelheti a tanulók figyelmet”, és odáig vezethet, hogy a házi feladatot az internetről ollózzák össze. Mint azt Schleicher mondta:

„Nincs egyetlen olyan ország, ahol az iskolában az internetet gyakran használja a diákok többsége, és a teljesítményük javult volna.”

Nem rossz, csak jól kell használni

Mindez persze nem azt jelenti, hogy ezt egy jó kifogásként kell felhasználniuk azoknak az iskoláknak, amik nem tartanak számítógépeket, hanem inkább arra kéne rájönni, hogyan lehet a fejlett technológiát a lehető leghatékonyabban felhasználni. Erre jó példák a digitális tankönyvek, amik egyszerűen frissíthetők online, és sokkal hatékonyabbak, mint az elavult hagyományos tankönyvek.

De elve nincs is arra lehetőség, hogy a technológiát kivonják az iskolákból, hiszen amúgy is mindenki folyamatosan online van, az iskoláknak arra kell rájönniük, hogyan tudnak ebben az élen járni. Azok a tanárok, akik képben vannak, amúgy is osztják azt a nézetet, hogy olyan munkákra kell felkészíteni a gyerekeket, amik még nem is léteznek, ehhez pedig elengedhetetlen a számítástechnika.

Fotó: Nigel Treblin / DDP / AFP

Lehet, hogy a mérés hibás

Tavaly a világ több tucat elismert akadémikusa nyílt levélben tiltakozott Schleichernél a 3 évente a 15 éves tanulókon elvégzett PISA-tesztek ellen, mert az szerintük többet árt, mint használ. Szerintük ugyanis az ilyen standardizált tesztek nem alkalmasak a mérésre, mert kizárólag a matematikai, tudományos és olvasási képességeket vizsgálják, és háttérbe szorulnak az oktatás olyan fontos feladatai, mint az öntudatos, a maguk sorsáról rendelkezni képes demokrata polgárok nevelése, vagy a fizikai, etikai és művészi fejlesztés.

De a legnagyobb gond, hogy az eredményeket rettegve váró kormányok igyekeznek úgy átalakítani az oktatási rendszert, hogy a diákok minél jobb eredményeket érjenek el, de nem tanulmányaikban, hanem a PISA-teszteken. Bár a tesztre való direkt felkészítéssel látványos eredményjavulás érhető el, de ez semmit sem mond egy ország oktatási rendszeréről: például a világszerte elismert finn oktatásban nem törődtek a PISA-tesztre való felkészítéssel, ezért Finnország – minden érdemi magyarázat nélkül – nagyon visszaesett az ország a PISA-rangsorban.

Mindez ahhoz vezet, hogy értelmes oktatás helyett a diákok egyre gyakrabban feleletválasztós teszteket kell, hogy kitöltsenek, amire az autonómiájuktól megfosztott tanárok útmutatók alapján készítik fel őket. Ez senkinek sem jó.

A számítástechnika egyre szélesebb körű bevezetésének ráadásul vannak pozitív mellékhatásai is, például volt olyan kutatás, ami arra jutott, hogy akik sokat írnak az interneten, azok magabiztosabbak lesznek a suliban is(BBC, BBC)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt