A 2011-ben kezdődött szír polgárháború eddig is a világ egyik legbonyolultabb konfliktusa volt. Legalább négy nagyobb, és rengeteg kisebb csoport harcol egymással az országban, és ehhez jönnek még a külföldi beavatkozások. Az orosz bombázásokkal a helyzet még összetettebb lett.

Mi történt szerdán?

Orosz gépek a szír kormány területéről felszállva többször is bombáztak szír településeket.

Ennyi az, ami egészen biztos.

Amit az oroszok mondanak

Az orosz hadügyminiszter azt állítja, hogy összesen nyolc célpontot bombáztak húsz repülőgéppel. Azt mondta, hogy mindegyik célpont az Iszlám Államhoz kötődik: fegyver- és üzemanyag-raktárakat illetve egy parancsnoki központot lőttek ki. Az orosz hadvezetés azt is mondja, hogy a célpontokat a szír kormány határozta meg, és nem voltak köztük polgári létesítmények vagy civil lakosok. Az alábbi videót az orosz kormány osztotta meg az egyik légicsapásról:

Az oroszok szerint minden más állítás hazugság, és csak egy Oroszország elleni nemzetközi médiakampány része.

Amit a nyugatiak mondanak

Az amerikaiak és a velük szövetséges szíriai milíciák szerint az oroszok nem az Iszlám Államot, hanem a szír kormány ellen harcoló más ellenzéki erőket bombázták, olyanokat is, amelyek az amerikaiak támogatását élvezik.

Az amerikai hadügyminiszter azt mondta, hogy „úgy tűnik, hogy a célpontokon valószínűleg az Iszlám Államnak nem voltak jelen a fegyveres erői”.

Az óvatos fogalmazásnál egyes név nélkül nyilatkozó amerikai hivatalnokok tovább mentek. A Wall Street Journalnak egyikük azt mondta, hogy az orosz támadások közül legalább az egyik olyan csoportot ért, amelyet a CIA és más nyugati titkosszolgálatok támogatnak. Erről a támogatás titkos jellegére hivatkozva többet az amerikaiak nem árulnak el.

Az amerikaiaknak vannak nyíltan támogatott szövetségeseik is a szír hadszíntéren, azokat a Pentagon, és nem a CIA látja el fegyverekkel és kiképzéssel. A Pentagon által támogatott csoportot közvetlenül nem érte orosz támadás az amerikai kormány első reakciója szerint.

A francia külügyminiszter szerint „az első jelzések alapján” az oroszok nem az Iszlám Állam által ellenőrzött területeket bombáztak. A brit külügyminiszter azt mondta, hogy nem világos, hogy kik voltak az oroszok célpontjai, de az jelzésértékű, hogy a célpontok mind távol esnek az Iszlám Állam hadműveleti területeitől.

Egy csapás az Iszlám Állam területét is érte

Szerdán Palmürát és egy közeli falut is ért bombatámadás. Ezek a települések az Iszlám Állam ellenőrzése alatt állnak, csakhogy a szír állami sajtó azt állítja, hogy ezeket a bombázásokat nem az oroszok, hanem a szír légierő hajtotta végre. Helyi, nem hivatalos beszámolók szerint azonban a szír légierő eddig nem volt képes az ott látott pusztításra, ezért feltételezhető, hogy ezt is az oroszok követték el. Erre utal, hogy bár a szír állami média szerint az oroszoknak hét bevetésük volt, az orosz kormány nyolc bevetésről beszélt.

Kinek a földjét bombázták?

Az oroszok bombázta területek vagy a nyugati kormányokkal szövetséges, úgynevezett mérsékelt lázadókhoz tartoznak, vagy pedig az al-Kaidához kötődő iszlamistákhoz. Ezek a csoportok egyszerre harcolnak az Iszlám Állam és az Aszad elnök vezette szír kormány ellen is. Az Aszad-rezsim elsősorban ellenük harcol, az Iszlám Állammal ritkábban keveredett közvetlen konfliktusba.

A szír hadszíntér elég bonyolult, és gyorsan is változhat, hogy éppen ki ellenőriz egy települést, ezért is nehéz biztosan megmondani, hogy kiket bombáztak az oroszok. De ahogy több nyugati diplomata is rámutatott, egyáltalán nem lett volna nehéz olyan célpontokat találni, amelyek teljesen egyértelműen az Iszlám Állam ellenőrzése alatt állnak. Az amerikai, a brit és a francia légierő például ilyeneket szokott bombázni.

Ez a videó Homszban készült, a készítők szerint az orosz bombázás után. Homsz nem az Iszlám Állam területén van:

Amit a Szabad Szír Hadsereg mond

Az Aszad-kormányon kívül csak egy szír harcoló fél adott hivatalos nyilatkozatot arról, hogy mit ért orosz támadás. A Szabad Szír Hadsereg (FSA, a nyugatiak által nyíltan támogatott mérsékeltnek számító erő, aminek a vezetésében sok, az Aszad-féle hadseregből dezertált egykori katona van) azt állítja, hogy az oroszok bombázták a szövetségeseik által ellenőrzött Talbiszeh nevű várost és a közeli falvakat. Errefele évek óta folyik a harc az Aszad-rezsim hadseregével.

Az FSA Talbiszehben lévő emberei azt mondják, hogy a támadásban legalább 27 ember halt meg, köztük hat gyerek és öt nő is.

Az FSA egyik parancsnoka pedig egy videóüzenetben azt állítja, hogy egy másik tartományban kifejezetten az ő harcosait bombázták az oroszok. Az FSA beszámolóit egyéb források nem erősítették meg, igaz a nyugatiak nem is cáfolták.

Leltár

Az amerikai hadsereg megfigyelése szerint az oroszok 32 repülőgéppel, 16 helikopterrel, 9 tankkal és legalább 2 légvédelmi rakétarendszerrel vannak jelen Szíriában. Oroszország eddig is adott el fegyvereket az Aszad-rezsimnek, de saját katonai erővel csak idén nyáron jelentek meg az országban. Ennek jelentőségéről és hátteréről itt írtunk.

Későn szóltak

Az Iszlám Állam állásait Szíria területén rendszeresen bombázzák a nyugatiak, elsősorban az amerikaiak is. Az orosz bombázók megjelenése a nyugatiak szerint katasztrófához vezethet, ha nem tudják időben, hogy mikor és hol támadnak.

A szerdai orosz bevetés előtt egy órával egy orosz tábornok jelentkezett az USA bagdadi (Irak) nagykövetségén, és közölte, hogy mindjárt felszállnak az orosz gépek, és ezért a nyugatiak hagyják szabadon az egész légteret Szíria felett. Ezt a gyors ultimátumot az amerikaiak szakmaiatlannak és károsnak nevezték. Szerintük ennél sokkal korábban és pontosabban kellene az oroszoknak előre belejenteniük a hadműveleteiket.

Mire jó ez?

Az oroszok azt mondják, hogy két céljuk van a beavatkozással:

• Harcolni az embertelen Iszlám Állam ellen. Külön veszélynek mondják, hogy sok ex-szovjet területről való harcos állt közéjük, és nem akarják, hogy ők (például csecsenek) egyszer visszatérjenek.
• Lezárni a szír polgárháborút. Ezt szerintük csak az Aszad-rezsim hatalmának visszaállításával lehet elérni. A beavatkozásuk jogi alapja az, hogy Aszad elnök kormánya hivatalosan orosz segítséget kért.

A nyugatiak azt mondják, hogy az oroszok fő célja, hogy megmentsék Aszadot. A szír diktátor a polgárháború első évének végén egyszer már bukásra állt, ám akkor Irán közvetlenül, illetve a libanoni Hezbollah katonáival közvetetten megmentette a bukástól. Most megint kezdett nagyon nehézzé válni Aszad helyzete, ám az orosz segítséggel jobbak az esélyei, hogy ki tudjon tartani. Aszad megdöntése viszont az amerikai rendezési terv egyik alapja volt eddig. Emellett még kitartanak, de európai szövetségeseik egyre kevésbé. A német és a brit kormány is elfogadhatónak tartja már, hogy Aszad is szerepelhessen egy rendezésről szóló forgatókönyvben.

Oroszország a beavatkozással mindenképpen erőt mutatott a világpolitikában. Az ukrajnai agresszorból a NATO szíriai riválisává pozicionálta át magát az orosz hadsereg a nyugati sajtóban. Az oroszok egyre élénkebben igyekeznek beleszólni a közel-keleti konfliktusokba. A múlt héten az orosz, az iraki és az iráni kormány titkosszolgálati együttműködésről szóló szerződést írtak alá, elvben az Iszlám Állam elleni küzdelem összehangolására.

Nem minden az, aminek mondják

A szerdai orosz bombázások hasonlítanak arra, amikor augusztusban Törökország avatkozott be a szír polgárháborúba. A török kormány közölte, hogy az Iszlám Állam ellen indítanak légicsapásokat, ám a valóságban elsősorban a kurdok iraki bázisait bombázták.

A ködösítés egyébként is jellemző az orosz katonai politikára. Az orosz hadsereget Ukrajnában is úgy vetették be, hogy az orosz kormány tagadta a hadműveleteket. A Krím-félszigetet 2013 tavaszán felségjelzés nélküli orosz katonák szállták meg, és a kelet-ukrajnai felkelést segítő orosz egységek létezését sem ismerték el hivatalosan. Ez is erősíti azt a gyanút, hogy az oroszok most sem komolyan mondják, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelem a beavatkozásuk fő céljuk.