Ez a cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Szurovecz Illés írása. 

A kormány 2012-ben az iskolai tananyag részévé tette a roma kultúrát, de arról csak most kezdett el gondolkodni, hogy ennek hogyan kellene megjelennie a tankönyvekben. Pedig több mint egy éve gőzerővel gyártják a kísérleti tankönyveket, amelyek több ezer gyerekhez jutottak el úgy, hogy sokan hiányosnak és elnagyoltnak tartják őket. Ráadásul egy elemzés szerint a régebbi, államosított kiadók könyvei sem segítik a roma kultúra megértését és az előítéletek csökkentését. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter külön bizottságot hozott létre a helyzet javítására, de ennek legkorábban egy-két év múlva lehet hatása, addig maradnak a hibás könyvek. 

A nemzeti alaptanterv 2012-es elfogadásával, a tankönyvpiac államosításával és a kísérleti tankönyvfejlesztéssel a kormány egy sor új feladatot adott magának az oktatás területén. Az egyik ilyen, hogy az új alaptanterv az iskolai tananyag részévé tette a roma kultúrát, amihez hozzá kell igazítani a régi és az új tankönyveket  is. A kísérleti tankönyvek közül ötvenet teszteltek az elmúlt tanévben 126 iskola, közel ezer tanár és még több diák bevonásával, arról viszont csak most kezdtek el gondolkodni, pontosan mit is kellene írni a romákról a tankönyvekben.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter áprilisban külön bizottságot hozott létre ennek a kidolgozására, a kísérleti tankönyveket készítő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) pedig júliusban konferenciát szervezett, ahol szakértők tehettek javaslatokat a témában. A rendezvényt Balog nyitotta meg, aki szerint nagy eredmény, hogy a roma kultúra bekerült az alaptantervbe, mert a történelem- az irodalom- és az etikaoktatás segítségével végre el lehet majd érni, hogy “a romák kilépjenek az áldozatszerepből, és megtanuljanak büszkének lenni a kettős identitásukra”. Kaposi József, az OFI főigazgatója szerint ennek érdekében

érdemes visszanyúlni a harmincas évek tankönyveihez, amelyek a hagyományos értékek, a haza, a család, a házasság és a Kárpát-medencei közös múlt tiszteletével képesek voltak valódi közösséget építeni.

Bár abban minden szakértő egyetért, hogy nagy lépés volt beírni a roma kultúrát az alaptantervbe, a kormányt és az OFI-t a konferencián élesen kritizáló kisebbségkutató, Daróczi Ágnes szerint nem igaz, hogy a tankönyvekben eddig semmilyen ismeret nem volt a romákról. A baj az, hogy ezek szerinte csak azt a képet erősítették a roma gyerekekben, hogy mások, mint a többiek, pedig ehelyett

a romák és a nem romák közös történelmét kellene megmutatni.

“Az iskolai kánonnak soha egy jó mondata nem volt a cigányokról, csak az előítéletes gondolkodást erősítette” – mondta Daróczi, aki szerint a romák nem találnak az oktatásban vállalható énképet, és teljesen hiányoznak a tananyagból a roma személyiségek, pedig például 1848-ban és 1956-ban is ott voltak a csatatéren. Daróczi ezt is beleírta abba a javaslatcsomagba, amelyet a konferencián mutatott be, és amelyben más, romákkal kapcsolatos, nem túlságosan ismert történelmi és irodalmi példákat sorolt fel.

Kaposi ugyan dicsérte az eddig kiadott kísérleti tankönyvek romákról szóló leírásait, a Monitor kritikai platform tavalyi kutatása alapján ez nem teljesen megalapozott. A Képzőművészeti Egyetem néhány korábbi diákjából létrejött műhely a 2013/14-es tanévben használt történelem, állampolgári ismeretek, ember- és társadalomismeret és etika könyveket elemezte aszerint, hogy hogyan jelenítik meg a cigányságot. A vizsgálatba bevonták az OFI által készített, akkor elérhető nyolc kísérleti tankönyvet is.

Tíz évvel ezelőtt már készült egy hasonló kutatás, és a Monitor szerint azóta valóban többet foglalkoznak a könyvek a romákkal, a legtöbbször viszont csak utalnak rájuk, vagy az “érdekesség” mezőben, esetleg választható tananyagként jelenítik meg őket. Ennél is nagyobb gondnak látják, hogy a legtöbbször csak a romák létszámáról van szó, a magyarországi történetükről, kultúrájukról, társadalmi viszonyaikról már kevesebbet írnak. Ráadásul a 19. századi és a két világháború közti történetükről szinte egyáltalán nincs szó, igaz, a roma holokauszt már minden tankönyvbe bekerült, ami nagy előrelépésnek számít, viszont azt írják, ezek a részek még mindig elég szűkszavúak.

A Monitor úgy látja, a tankönyvek főleg a romák iskolázatlanságát, munkanélküliségét és hátrányos helyzetét mutatják be, az ok-okozati összefüggéseket viszont már kevésbé. A romákkal kapcsolatban még mindig van tankönyv, amely kiemeli a bűnözést, mint az életmódjuk részét. Azt írják, van olyan könyv, amely tényszerűen beszél a cigányok állandó, renddel való szembenállásukról, példaként pedig ezt idézik egy 2010-es társadalomismeret és etika könyvből:

A magyar cigányság helyzetével kapcsolatos elemzések sürgős megoldásokat igénylő problémák sorát mutatják: rossz higiéniás körülmények, mélyszegénység, alacsony iskolai képzettség, munkanélküliség, magas bűnözés.

Közben úgy írnak a romák kívülállóságáról, mintha csak az ő sajátos vonásaik lennének a társadalmi konfliktusok forrásai. Egy 2001-es történelem tankönyvben például ez szerepel:

A magyar lakosságtól eltérő kultúrájuk, életmódjuk és alacsony iskolázottságuk a 80-as évek végétől súlyos társadalmi konfliktusok forrásává vált.

Miközben sok tankönyv ír a romák beilleszkedési gondjairól, a velük szembeni előítéletességről és a kisebbségi jogokról már jóval kevesebb szöveg szól. Vagyis úgy látják, a vizsgált könyvek továbbra sem járulnak hozzá a roma kultúra megismeréséhez és megértéséhez, pedig ez lehetne az első lépés az előítéletek lebontásáért. Balázs Anna, a Monitor munkatársa szerint a könyvek még mindig hiányosak, elnagyoltak, és inkább a többségi társadalom paternalista szempontjait közvetítik.

Balázs a konferencián azt mondta, a tavalyi kutatás eredményeit elküldték az OFI-nak, ahonnan ígéretet kaptak arra, hogy előadhatják javaslataikat az OFI belső fóruma előtt, de erre azóta sem volt módjuk. Ezután decemberben egyeztettek ismét az OFI-val, amely két hetet adott nekik arra, hogy átnézzék a készülő kísérleti tankönyveket.  Balázs szerint ezt megtették, de hiába, mert a mostani konferenciáig semmilyen választ nem kaptak rá. A konferencia után Kaposi József elismerte az Abcúgnak, hogy a tavalyi tárgyalások döcögősek voltak, de azt mondta, a valódi egyeztetések csak most jönnek.

A konferencián a legtöbb vita arról szólt, hogy pontosan milyen ismereteknek kellene bekerülniük a könyvekbe, de volt olyan felszólaló, aki szerint nem a tananyag bővítése a legfontosabb. Egy roma származású tanár szerint a nem roma gyerekeknek inkább tapasztalás útján kellene közelebb kerülniük a cigánysághoz, az ismeretanyagokat pedig “nem a cigányság sajátjaként kell bemutatni, hanem úgy, mint ami a cigányoké és a nem cigányoké is”. Szerinte, ha csak tételmondatokat írunk arról, hogy milyen ismeretekre van szükség, azzal nem jutunk közelebb a valódi megoldáshoz, viszont “azt az érzetet kelti, mintha a Szovjetunióban lennénk”.

A Balog által létrehozott bizottság áprilisban alakult meg Orsós Anna, a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia tanszékvezetőjének irányításával és négy másik taggal – köztük Daróczi Ágnessel is -, a valódi munkát viszont csak ezután fogja megkezdeni. A bizottság dolga az lesz, hogy kidolgozza, milyen módon kell megjelenniük a romáknak a tankönyvekben.

Csakhogy a bizottságnak egyelőre sem a már nyomdában levő kísérleti tankönyvekre, sem az államosított Apáczai és Nemzedékek Tudása kiadók könyveire nincs befolyása, vagyis azok a korábbi hibákkal együtt kerülnek idén ősszel a gyerekek elé. Kaposi szerint a kísérleti könyvek véglegesített változatai 2016 vagy 2017 őszén kerülhetnek először az iskolákba.

A konferencián további tagokat is javasoltak, köztük például Balázs Annát a Monitórtól, és L. Ritoók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét is. Az OFI azt ígérte, továbbítják a kéréseket a minisztériumnak, de a végső döntés Balog Zoltáné lesz.

A kísérleti tankönyveket egyébként is sok kritika érte az utóbbi időben. Az MTA idén márciusban nevezte dilettánsnak a történelem tankönyveket, de sokan már novemberben is óriási szakma hibákat találtak. Az Abcúgon tavaly szeptemberben kérdeztünk meg néhány tanárt a friss tapasztalatairól. Az erről szóló cikküket itt olvashatja.