Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete szerdán váratlanul szigorú beszédet tartott, amiben kritizálta a magyar állam és a magyar gazdaság működését. Szavainak hangulata szinte a kitiltási botrány idejének fagyosságát idézte, pedig az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy miután André Goodfriend ügyvivő távozott az amerikai nagykövetség éléről, újra felhőtlen az amerikai-magyar viszony.

Bell beszédében különösen nagy hangsúlyt fektetett a korrupcióra. Ezt mondta:

„A korrupció megakasztja a növekedést, megfojtja a befektetést, megtagadja az emberektől a méltóságot és aláássa a nemzetbiztonságot.

A magyarországi korrupció súlyos aggodalmakra ad okot,

és teljesen világos, hogy amint azt hallottam, és amint azt a közvéleménykutatások rendre kimutatják, a magyar átlagemberek szemében is ez az egyik legkomolyabb probléma.

Mindenütt, ahol a rendszerszintű korrupció hatékonyan aláássa a tisztességes kormányzást, termékeny talajt hoz létre a polgári nyugtalanság, a kormányzattal szembeni ellenállás, sőt még az erőszakos szélsőségesség számára is ”

A beszédre egyelőre érdemben egyáltalán nem reagált sem a magyar kormány, sem a kormány és a Fidesz körül gomolygó propagandagépezet.

A kormányzati púzókhoz nagyon közel fülelő Magyar Időktől (született: Napi Gazdaság) is csak egy kikacsintásra tellett. Csütörtöki számukban azzal büszkélkednek, hogy

tavaly a korábbi háromszorosára ugrott a feltárt korrupciós esetek száma, ss Budapest bűnügyi statisztikája is hasonlóan alakult.

Ezt Ibolya Tibor, fővárosi főügyész mondta el nekik, aki többek között a brókerbotrány bizonyos részeinek kíméletlenül pontos és igazságos feltárásával alkotott maradandót.

A fővárosi főügyész azt is mondta, hogy az országos bűnügyi adatok értékelése nem lehet a feladata, de Polt Péter legfőbb ügyész azt közölte vele, hogy míg 2013-ban 1105 korrupciós bűncselekményt regisztráltak, addig tavaly 3269 ilyen bűntettet. Budapest adatai hasonlóan alakultak, a fővárosban is több korrupciós ügyet jegyeztek fel 2014-ben, mint egy évvel korábban.

Ibolya Tibor szerint minél hatékonyabban lépnek fel a korrupcióval szemben, annál több ügyre derül fény, aminek következtében több ügy kerül be a bűnügyi statisztikába. A számszaki növekedés tehát elsősorban a hatékonyabb felderítés következménye.

Ibolya tehát nem állítja, hogy Magyarországon nincs, vagy csökkenne a korrupció, csak annyit mond, hogy mértéke nem ezekből a számokból derül ki.

Az ügyész megítélése szerint amúgy a korrupció mértéke valószínűleg nem tér el nagyságrendekkel a térség hasonló politikai és gazdasági berendezkedésű országainak mutatóitól.

A fővárosi főügyész lehetetlen állapotnak nevezete, hogy rendszeresen az ügyészségen és a legfőbb ügyészen kérik számon a korrupcióellenes harc hatékonyságát, ugyanis - szavai szerint - a hatékonyság legkevésbé az ügyészi szervezeten múlik.

Magyarázatként elmondta, hogy a korrupció bizonyításának gyakorlatilag egyetlen lehetséges módja a valós idejű felderítés, ás a bűnüldözési célú felderítés jelenleg nem a büntetőeljárási törvényben, hanem a rendőrségi és más jogszabályokban szerepel. Miközben a felderítés az ügyészség előtt nem mindig és nem teljes körűen ismert, addig az ügyész felelőssége, hogy megítélje, elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre egy ügy felderítéséhez.

Ebből csak az következhet, hogy a bűnüldözési célú felderítést a jövőben a büntetőeljárási törvényben kellene szabályozni, másképpen a korrupció felderítésének eredményéért vagy éppen eredménytelenségéért az ügyészség nem tud felelősséget vállalni - mondta Ibolya.

A jelenlegi feladatmegosztásban a korrupciós felderítés szétforgácsolódik több szervezet, például a Nemzeti Védelmi Szolgálat, rendőrség és a NAV között. Szerinte szerencsésebb és bizonyosan hatékonyabb lenne egységesen kezelni a kérdést, a lényeg azonban az, hogy az ügyész felügyeleti és rendelkezési jogot kapjon az eljárásnak már ebben a szakaszában is.