Sokan úgy gondolnak Finnországra, mint Németország mellett az eurozóna egyik legstabilabb, fiskálisan konzervatív országára, pedig a helyzet igazából tragikus: a finn gazdasági miniszter úgy fogalmazott, hogy:
„Gyakorlatilag mi vagyunk Európa beteg embere.”
Az új statisztikák szerint igaza is van, a finn gazdaság nagyon rossz irányba tart: 11 százalékkal kisebb, mint amekkora 2008-ban, a csúcson volt, ez pedig inkább Olaszországhoz és Görögországhoz teszi hasonlóvá, mint Németországhoz.
A legutóbbi havi becslések szerint Finnország gazdasági teljesítménye ijesztően, 2,6 százalékot zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest. A világválság kitörése óta utoljára 2 éve volt ilyen rossz a helyzet, ahogy az a Quartz grafikonján is látszik.
A finn GDP az elmúlt 14 negyedévből 12-ben csökkent, azaz
egy brutális, tartós recesszióban vannak.
A növekedési adataik tehát még annál is rosszabbak, mint amit Magyarország hozott össze az elmúlt években, de azt is meg kell jegyezni, hogy az egy főre eső finn GDP így is majdnem négyszerese a magyarnak. Egy magyarra évente 13 480 dollárnyi jövedelem jutott 2013-ban, egy finnre pedig 49 146 (ezzel egyébként a németeket is megelőzik).
Kiábrándítóak a finn digitális gazdaság eredményei, mivel az ország súlyosan függött a Nokiától. A cég a 2000-es évek eleji csúcsán a finn GDP 4 százalékát, és az ország exportjának meg a társaságiadó-bevételei 20 százalékát hozta össze egymaga, aztán az Iphone és az anroidos okostelefonok teljesen kiszorították a piacról, végül a Microsoft vette meg a céget bagóért. Hiába jöttek létre azóta olyan milliárd dolláros értékű szoftvercégek Finnországban, mint az Angry Birdst gyártó Rovio, vagy a Clash of Clans alkotója, a Supercell, azt az értéket, gazdasági súlyt, amelyet a Nokia tudott, nem képesek megközelíteni.
Finnország erdészeti ágazata a legnagyobb Európában, de a hatalmas finn papíripar nagyon nyög az egyre inkább digitális alapú világban.
Az orosz katonai agresszióra válaszul adott uniós szankciók is betettek (egy év alatt 35 százalékkal csökkent a finn export Oroszországba), minthogy Oroszország – ami egyébként Magyarországhoz hasonlóan itt is atomerőművet épít – Finnország egyik kulcsfontosságú kereskedelmi partnere.
Sokat mond, hogy 2014-ben 15 490 finn emigrált, közülük több mint 10 ezer más EU-országba. (A statisztika azokat számolja, akik legalább egy éve külföldön élnek.) Az összes emigráns harmada 25 és 34 közötti volt, és a nők kevésbé térnek vissza, mint a férfiak.
A kivándorlás itt 2007 óta egyre súlyosabb, pedig Európában sem jobb most a munkaügyi helyzet, ráadásul a bevándolók olcsóbban és rosszabb körülmények között is hajlandóak dolgozni, mint a finnek. Az egyik emigráns így indokolta a távozását:
„Az élet itt kezd túl nehéz lenni.”
Újabban a politikai stabilitás sincs meg. A hárompárti koalíciós kormány ebben a hónapban majdnem felbomlott a megszorítások miatt, az egészségügyet akarták átalakítani, hogy 3 milliárd eurót megtakarítsanak.
Szeptemberben az elmúlt évtizedek legnagyobb sztrájkját tartották, amikor a munkavállalók tüntettek a kormány erőfeszítéseinek, amivel az ország lanyhuló versenyképességét akarták növelni.
A jelenlegi adatok szerint a helyzet még rosszabb lesz, mielőtt javulhatna.
A finnek annyira elkeseredettek, hogy Finnország vezetheti be a világon elsőként a minden állampolgárnak járó alapjövedelmet. A társadalombiztosítási hivatal készítette elő, és havi átlag 800 euró (251 ezer forint) jövedelemre tesz majd javaslatot. Ez az adómentes összeg az összes összes szociális támogatást kiváltaná.
Persze fokozatosan állnának át, előbb csak 550 euró (173 ezer forint) járna mindenkinek, és néhány szociális juttatás maradna. A finn kormány nemsokára beterjeszti a parlament elé a törvényjavaslatot, de még egy év is eltelhet a vitatott juttatás bevezetéséig, ha megszavazzák.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.