Egy atombombához is elegendő dúsított urán lehet egy titokzatos csempészbanda kezében, ami 16 éve vevőt keres

  • Minden titkosszolgálat attól tart a legjobban, hogy egy terrorszervezet atombombát robbant valahol a nyugati világban.
  • Az atombomba gyártásához elsősorban dúsított urán kell, ezt pedig csak az atomhatalmak tudnak előállítani.
  • De a 90-es években Oroszországban rengeteg dúsított urán tűnt el, több forrás szerint annyi, amennyiből már bombát is lehet építeni.
  • Az utóbbi 16 évben háromszor jelentek meg Európában rejtélyes orosz uránminták.
  • A titkosszolgálatok szerint valaki vevőt keres a készletére.

2011 júniusában, egy esős nyári napon néhány gramm dúsított urán érkezett Moldova fővárosába egy kék szatyorban. A szatyrot egy exrendőr cipelte, de hamar átvette tőle Galina Agyinka, aki egy magas rangú, visszavonult orosz katonatiszt, Alekszandr Agyinko felesége. Galina Agyinka is továbbadta a táskát: Teodor Chetrus, egy 57-éves moldovai jogász vitte tovább.

Ő találkozott a vevővel, Ruszlan Andropovval, és együtt bementek egy bankba, ahol Chetrus ellenőrizte, ahogy Andropov befizet egy számlára 330 ezer dollárt. A moldovai rendőrség szerint az eladók ennyit kértek első részletként a dúsított uránért. A kék táskában lévő pár gramm csak minta volt.

Teodor Chetrus letartóztatása (Forrás: moldovai rendőrség, via: Center For Public Integrity)

De Ruszlan Andropov nem az volt, akinek mondta magét, hanem a moldovai rendőrség beépített embere. Teodor Chetrust még a kisinyovi bankfiók előtt elfogták a símaszkos moldovai kommandósok, és még aznap elkapták Galina Agyinkát is.

A moldovai hatóságok eleinte nem hitték, hogy valóban dúsított urán van a kék szatyorban, mikor a rendőrségi szakértők felbontották a sugárzástól védő fémhengert, meg is ijedtek. Ütött-kopott amerikai és szovjet kézikönyvek utasításai alapján megpróbálták biztonságba helyezni az anyagot, majd értesítették a külföldi partnerintézményeiket.

Pár nap múlva nagy titokban egy amerikai gép szállt le a kisinyovi reptéren, tele FBI-ügynökökkel, akik fogták az uránt, és elvitték Washingtonba.

Rusze, Párizs, Kisinyov

De nem ez az első eset, hogy rejtélyes uránminták bukkannak fel a moldovai fővárosban, Ráadásul 2011 óta több vizsgálat is arra jutott, hogy a Moldovában fogott minta ugyanabból a készletből származik, amiből két másik, Európában lefoglalt adag is. 1999-ben a bulgáriai Ruszéban, 2001-ben Párizsban találtak a rendőrök ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező dúsított uránt, ugyanilyen fémhengerben.

A vizsgálatok szerint valószínűleg mindhárom minta Oroszországból származik, és a 90-es évek elején készülhettek a Majak Termelési Egyesülésben, Oroszország egyik legnagyobb, nukleárisfűtőanyag-termelő és -feldolgozó, zárt ipartelepén.

Fentről lefelé: a moldovai, a párizsi és a bolgár minta, és a mintákat tartalmazó fémhenger (Forrás: az országok belügyminisztériumai és rendőrségei, via: Center for Public Integrity)

Az amerikai titkosszolgálatok ebből arra következtetnek, hogy a 90-es évek elején, a rendszerváltást követő zűrzavarban

valaki egy bomba készítéséhez is elegendő dúsított uránt lopott ki egy orosz nukleáris létesítményéből, és 16 éve vevőt keres.

A világ legtöbb titkosszolgálatának pont ezért az a legfőbb félelme, hogy egy terrorszervezet ráteszi a kezét valamilyen, Oroszországból lopott hasadóanyagra, és piszkosbombát épít.

A Center For Public Integrity a Vice-szal együttműködésben közölt egy remek cikket a moldovai, a bolgár és a párizsi esetről.

1,7 kiló fegyverminőségű urán egy zacskó alma között

1999-ben, a bulgáriai Rusze Duna-hídján haladt át egy autó, ami felkeltette egy bolgár határőr figyelmét. A jármű átkutatása közben gyanús dokumentumokat találtak, majd amikor az egész autót szétszedték, és a csomagtartóban, egy levegőkompresszor belsejében ott volt a dúsított uránt tartalmazó fémhenger. A sofőrt Urskan Hanifinek hívták, és egy amerikai kormányjelentés szerint bevallotta a bolgár hatóságoknak, hogy az uránt Moldovában vette, és Törökországban akart vevőt találni rá. De nem talált, ezért épp vissza akart menni Moldovába, amikor megállították a bolgár-román határon.

Két évvel később a francia rendőrség fülest kapott, hogy Serge Salfati, egy 36 éves, börtönviselt francia 30 kilónyi dúsított uránt árul, és 5 grammos mintákkal próbál vevőt találni. A francia rendőrség komolyan vette a tippet, hiszen 30 kiló dúsított urán már bőven elég egy képzett bombagyárosnak , hogy pusztító piszkosbombát építsen belőle.

Serge Salfati lakásában és garázsában nem találták radioaktív sugárzás nyomát, a furgonjában viszont jeleztek a számlálók. De itt is csak a mintákat tartalmazó fémhenger lett meg, a fülesben említett 30 kiló urán nem volt Salfatinál.

Az urán a Charles de Gaulle reptéren keresztül érkezett Párizsba, a moldáv rendőrség szerint egy Kisinyovból induló repülőn.

A francia, az amerikai és a bolgár vizsgálatok szerint a Párizsban és Ruszéban lefoglalt minták egy forrásból származnak, valószínűleg az Oroszország Cseljabinszki területén lévő Majak Termelési Egyesülésből, és a Center For Public Integrity újságíróinak névtelen nyugati titkosszolgálati források azt mondták, hogy ugyaninnen való a 2011-ben, Moldovában talált uránminta is.

A Majak Teremlési Egyesülés egyik épülő üzeme (Forrás: Wikipédia)

A 90-es évek elején, az orosz rendszerváltást követő zűrzavarban rengeteg dúsított uránt loptak ki orosz nukleáris kutatóközpontokból. Ekkoriban a szovjet állam megbénulása miatt a kutatóközpontok dolgozói hónapokig egyáltalán nem kaptak fizetést, így igyekeztek pénzt csinálni, amiből csak tudtak. Az egyáltalán nem betartott biztonsági intézkedések pedig nagyon könnyűvé tették a dolgozók számára, hogy bármit leemeljenek a polcról, majd kisétáljanak vele.

1994-ben egy Moszkvától nem messze lévő nukleáris központ, az Elektrosztáli Gépépítő Üzem egyik gépésze bevallotta az orosz rendőröknek, hogy 3 kiló, fegyverminőségű dúsított uránt hozott ki az üzem főkapuján egy pár védőkesztyűbe rejtve. Az uránt egy rokonának, azaz egy szentpétervári hentesnek adta, aki a hűtőjében tárolta amíg a gépész két ismerősével vevőkre vadászott.

Szintén 1994-ben, szintén az elektrosztáli üzemből csempészett ki egy Vlagyimir Luzsgacsev nevű munkás 1,7 kiló dúsított uránt egy zacskó alma közé rejtve.

Az FSzB csak 1995-ben tartóztatta le a munkást, mert csak ekkor tűnt fel a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, hogy Luzsgacsev is dúsított uránra keres vevőt.

Ez a két eset pár évvel azután történt, hogy az FSzB letartóztatott több nukleáris szakértőt, mert közük volt ahhoz a lopáshoz, amiben 18 kiló dúsított urán tűnt el egy meg nem nevezett, Cseljabinszk körzetben lévő nukleáris létesítményből. Cseljabinszk körzetben van a Majak Termelési Egyesülés is.

Viktor Jerasztov, az orosz Atomenergia-ügyi Minisztérium egyik magas rangú dolgozója 2000-ben azt mondta, hogy ha ez a lopás sikeres lett volna, komoly károkat okozhatott volna az államnak. Jerasztovot egy 2002-es CIA-jelentésben is idézik, az amerikaiak szerint arról is beszélt, hogy az orosz létesítményekből ellopott dúsított urán elegendő egy atombomba legyártásához.

Az oroszok nem beszélnek ilyesmiről

A nyugati titkosszolgálatokat a 90-es években zavarta is, hogy lényegében megszűnt az érdemi ellenőrzés a hatalmas szovjet nukleáris arzenál felett. Az amerikaiak indítottak is egy programot, amiben biztonsági technológiát osztottak meg az oroszokkal, és máshogy is segítettek visszanyerni az államnak a nukleáris fegyverek feletti ellenőrzést.

Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése után azonban a program fokozatosan elhalt. Mostanra alig van információáramlás az orosz és az amerikai hatóságok között ilyen ügyekben. Az oroszok semmilyen információt nem adtak a párizsi és a moldovai eset után sem arról, hogy valóban tűnt-e el az adataik szerint nagyobb mennyiségű dúsított urán a Majak Termelési Egyesülésből, és nem tudni azt sem, hogy az oroszok legalább maguk nyomoznak-e ilyen ügyben.

AFP / NATALIA KOLESNIKOVA

Putyin szerint Oroszország teljes mértékben visszanyerte az ellenőrzést fegyverei és urándúsítói felett, így nincs értelme az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködésnek, a 90-es években történt lopásokról pedig senki nem beszél nyilvánosan.

Az amerikaiak 2000-ben megpróbálták bevonni az oroszokat a Bulgáriában talált uránminta vizsgálatába. Az orosz tudósok jelentése szinte mindenben megegyezett az amerikaiakéval, azt leszámítva, hogy az oroszok szerint a minta nem a volt Szovjetunió területéről származik, hanem szinte bármelyik nukleáris energiát használó államból származhat, ahol van könnyűvizes reaktorral működő nuklárisüzemanyag-újrafeldolgozó telep.

Annyi biztos, hogy egy 2011-es jelentés szerint

a CIA sem hiszi, hogy Oroszországnak sikerült visszaszereznie az összes dúsított uránt, amit a 90-es években elloptak az üzemeiből.

Egy Csongrád megyényi állam, amihez senki nem mer nyúlni

A Center For Public Intergrity cikkében megszólalók többsége úgy gondolja, hogy ha tényleg van a piacon egy bombához elegendő dúsított urán, azt már bizonyára elvitték Oroszországból, ott ugyanis az ismét megerősödő FSzB könnyebben megtalálná.

Ezt a feltételezést erősíti, hogy a Moldovában 2011-ben talált uránminta forrása utáni nyomozás a Dnyeszter Menti Köztársaságba vezetnek. A Dnyszter Menti Köztársaság egy Csongrád megye méretű szakadár állam Moldovában, főleg moldovai oroszok és ukránok lakják. Függetlenségét egyetlen ENSZ-tagállam, még a velük általában szimpatizáló Oroszország sem ismerte el, de Moldova túl szegény és gyenge ahhoz, hogy visszaszerezze a területet. A Dnyeszter Menti Köztársaság ezért 1990-es kikiáltása óta egy gyengén ellenőrzött csempészparadicsommá vált. Cigit, drogot, fegyvereket, prostituáltakat, bármit megtalál itt az ember. És talán itt lehet néhány kiló fegyverminőségű urán is.

A Dnyeszter Menti Köztársaság kormányának és legfelsőbb tanácsának székhelye Tiraszpolban (Forrás: Wikipédia)

A moldovai rendőrség 2011-es nyomozása szerint az uráncsempész-szövetség vezetője az 58 éves orosz exkatona, Alekszander Agyinko ezredes. Az ő feleségét, Galinát börtönbe zárták Moldovában, a férjét azonban nem sikerült elkapni. Alekszander Agyinko a moldovai rendőrség szerint 2011-ben még Tiraszpolban, a Dnyszter Menti Köztársaság fővárosában lakott, de a nyomozás elől visszatért Oroszországba, de az oroszok semmilyen adatot nem adtak ki róla a moldovai hatóságoknak.

Alekszender Agyinko az ellene felhozott moldovai vádak szerint 36 millió dollárért akart eladni 1 kiló dúsított uránt, de nem biztos, hogy ez a teljes adag, és nem biztos az sem, hogy valóban az exkatona a forrás.

Agyinko (Forrás: moldovai rendőrség, via Center For Public Integrity)

Nem tudni semmit arról az exrendőrről sem, aki Kisinyovba vitte, majd átadta Galina Agyinkának a dúsított uránt tartalmazó kék szatyrot. A moldovai eljárásban őt is megvádolták, de mikor feltételesen szabadlábra helyezték, visszatért a Dnyeszter Menti Köztársaságba és nyoma veszett.

(Aki még többet szeretne megtudni a nyomozásról, olvassa el a Center For Public Integrity cikkét.)