Így éld túl 2016-ot, ha netán eljönne a régóta várt világvége!

Iránnak majdnem lett atombombája. Észak-Koreának van is. Aszadnak meg vegyi fegyverei, az ISIS pedig hozzáférhet ezekhez. Ebola. A világ

nagyon veszélyes hely!

Sokféleképpen elpusztulhatunk. Sokat tudnék erről beszélni, nem akarok.

Nem a pusztulás érdekel, hanem a túlélés. A magamé tán még kevésbé, mint a tied. Ha választhatok, akkor inkább más népesítse be újra a Földet. De hogy ne tűnjek önzőnek, utánajártam, hogy mégis mit kéne tenned, ha egy

Közelebbről Meg Nem Határozott Katasztrófa

elpusztítja az emberiség nagy részét, de pont te voltál az a szerencsés, aki túléli.

Először is nyomtasd ki ezt a cikket, kicsinyítsd le zsebben kényelmesen tárolható, A5 vagy még inkább A6-os méretre, lamináld, és

mindig, minden körülmények között hordd magadnál!

Másodszor: nukleáris világháborúról most nem fogunk beszélni. Nem volna értelme. Ha a világ atomhatalmai valamiért úgy döntenének, hogy kilövik egymásra a felhalmozott készleteiket, akkor, bár van némi remény egy maroknyi ember túlélésére, abban túl sok köszönet nem lesz.

Kezdjük azzal, hogy az atomcsapások célpontjai a nagy népsűrűségű területek. Azok, ahova az emberiség a legfőbb szolgáltatásait is telepíteni szereti, úgymint kórházak, energiaellátási központok, stb. Ha túl is éled, úgyis belehalsz a sérüléseidbe. Ha nem, akkor éhen halsz. Ha nem halsz éhen, megöl a sugárzás. Ha nem öl meg a sugárzás, halálra fagysz a hamarosan beköszöntő nukleáris télben. Akkor már jobban jársz, ha azonnal meghalsz, nem?

Vegyük úgy, hogy a Közelebbről Meg Nem Határozott Katasztrófa nem egy atomtámadás lesz, de még így is kipusztítja az emberiség 99 százalékát. Mit csinálj, ha te pont nem pusztulsz ki velük?

Először is, menj el otthonról

Bár logikusnak tűnik, hogy a megszokott, kényelmes körülmények között vészeld át az apokalipszist, átgondolatlan döntésed hátrányait viszonylag hamar megérezheted:

ha az emberiség java kipusztul, akkor hamarosan minden, városi körülmények között megszokott kényelmi szolgáltatás is meg fog szűnni.

Ahogy azt a témához nagyon is értő, de hírnevére tekintettel neve elhallgatását kérő szakértőm találóan megjegyezte, „az ipari létesítmények személyzet nélkül nem tudnak létezni”. Magyarán, nem lesz áram, mert összeomlik az elektromos hálózat. Nem lesz folyóvíz, mert nem lesz áram, ami működtetné a vízművet. Idővel a csatornarendszer is összeomlik, te meg ott fogsz ülni a sötét, hideg és büdös lakásában, szomjasan. Elindulhatsz portyázni a városban élelem után kutatva, de ennek is megvannak a maga veszélyei. Találkozhatsz más túlélőkkel, akik

  • a.) jó fejek, és össze lehet fogni velük a túlélésért;
  • b.) rossz fejek, akik inkább lemészárolnak, és kicsit fintorogva bár, de némi sütés után elfogyasztanak;
  • c.) te vagy a rossz fej.

Irány a természet!

A természet a fent már említett okokon túl azért is jobb választás a városoknál, mert bármilyen katasztrófa is pusztítsa el az emberiséget, viszonylag nagy mennyiségben hagy maga után oszladozó holttesteket, amik egyrészt nagyon hamar nagyon büdösek lesznek, másrészt rengeteg életveszélyes fertőzés forrásai.

Az emberiség egyenetlen eloszlása miatt a természetben nagyobb esély van rá, hogy ezeket a kellemetlenségeket elkerüld, ahogy arra is, hogy kevesebb más túlélővel kelljen osztozni az erőforrásokon. A természet ugyanis bővelkedik ezekben:

bármekkora és bármilyen is legyen az a kataklizma – és most megint tekintsünk el az atomholokauszttól vagy az ezzel egyenértékű katasztrófáktól, mint a szupervulkánok kitörése, vagy óriási meteorok becsapódása – a természet nagyobbik része valószínűleg túléli.

Lesznek állatok, amelyeket lemészárolhatsz és megehetsz, lesznek fák, amikből eszközöket gyárthatsz az állatok lemészárlásához, vagy amikből kunyhót építhetsz magának.

Mielőtt elindulsz, pár dolgot azért még érdemes gyorsan elintézned.

Ha nagyvárosban laksz, bizonyosan van múzeum a közelben, ahol értékes műtárgyakat tartanak. Vetkőzd le erkölcsi gátlásait, és vegyél magadhoz néhány könnyebben mozgatható darabot, mondjuk így, megőrzésre. 

Ki tudja, mikor jön jól egy-két értékesebb műtárgy.

Kézenfekvő választásnak tűnik, ha az ember a korona megőrzését vállalja magára, de azt elég áthatolhatatlannak tűnő passzív védelmi rendszer, ún. európai szintű vitrin védi, amit elég macerás lenne magaddal cipelni a természetbe. Második legjobb megoldás a Magyar Nemzeti Múzeum érmegyűjteménye lehet - az érmék aprók, értékük pedig csak nő.

Tehát, ha már gondoskodtál pár értékesebb műtárgy megőrzéséről, és már azt is tudod, hogy hol ne keress menedéket, elindulhatsz a természetbe. Pár apróság, amit még jó, ha a nagyvárosban magadhoz veszel:

  • Legalább egy éles kés, ún. utility tőr – vagyis nem feltétlenül egy hatalmas konyhakés, inkább egy bármire használható, jó penge.
  • Fejsze. Egy fejszének kalapácsként is nagy hasznát veheted.
  • Tűzszerszám. Praktikusan egy tűzcsiholó, praktikusan olyan, ami késsel működik. Mert minden más kifogy idővel.
  • Nejlonfólia. Ez vízhatlan, jól szigetel, és a természetben nehéz házilagosan előállítani. Ráadásul könnyű is, nem terheli le magát nagyon a cipelésével.
  • És a két legfontosabb: növény- és gyógynövényhatározó. Mert bár lesz szó állatok elejtéséről, gyűjtögetni sokkal egyszerűbb. A gyógynövények hasznáról nem is beszélve.

Gondolta volna például, hogy a fűzfakéregből remek fájdalomcsillapítót lehet főzni? A kéregben szalicin van, ami a májban szalicilsavvá, az aszpirin hatóanyagává alakul. Teaként fogyasztható, 1-2 teáskanálnyi aprított kérget kell öt percig forralni. 

Így tisztíts vizet:

Ha mázlid van, nem egy atomcsapás túlélője vagy, így van esélyed, hogy ihatóra tisztítsd a vizet. Ez elég fontos, víz nélkül pár napon belül

meghalsz.

A víz tisztításához szükséged lesz egy zoknira és némi, lehetőleg nem szennyezett homokra.

  1. A homokot töltsd a zokniba.
  2. A vizet szűrd át rajta. 
  3. Ha ezzel megvagy, biztos ami biztos még forrald is fel.

Így készíts kunyhót:

Ne képzelj túl sokat, túlélő kunyhódnál nem a kényelem az elsődleges szempont. Mivel valószínűleg változtatnod kell majd a tartózkodási helyed, túl sok energiát ne ölj bele a tervezésbe:

  1. áss egy emberméretű, nem túl mély gödröt;
  2. ha hoztál fóliát, takard le az alját. Hálás leszel majd, hogy nem vizes mocsárban kell feküdnöd;
  3. áss be a földbe egy vastagabb faágat, ez lesz majd a tetőszerkezet tartóoszlopa. Kötözz hozzá egy másik ágat gerenda gyanánt;
  4. Fedd le az egészet galyakkal, levelekkel, szénával, hogy szigeteljen és védjen az esőtől. A fóliának ebben is hasznát veheted.

Így készíts kenyeret:

  1. Tisztíts meg egy mezőt;
  2. szántsd fel a földet;
  3. gyűjts magvakat valami közelben, vadon termő gabonaféle kalászából;
  4. vesd el a magvakat egymástól kb. húsz centire;
  5. húzz rájuk földet;
  6. kergesd el a madarakat, amik fel akarják csipegetni a magvakat;
  7. kerítsd el a földed, hogy távoltartsd az állatokat, amik felzabálnák a sarjadó búzát;
  8. gyomlálj gyakran;
  9. arasd le a termést;
  10. egy doronggal csépeld ki a magvakat a kalászokból;
  11. két kő között őröld meg a magvakat;
  12. adj vizet az így kapott liszthez;
  13. süsd meg úgy, hogy a tűz ne érje közvetlenül.

Így törölj segget:

Bár leleményes elődeink képesek voltak kukoricacsutkával is segget törölni, te legyél kifinomultabb: gyűjts finom, puha mohát. Ezért a tanácsért már az első alkalom után nagyon hálás leszel!

Így süss halat:

Tegyük fel, hogy ugyanolyan megúszós vagy, mint én, ezért persze nem építettél magadnak kemencét. Ha mégis a szó hagyományos értelmében véve sütni szeretnéd a halad, van lusta megoldás:

  1. Gyűjtsél nagy leveleket. 
  2. Tekerd beléjük a halat. 
  3. Kösd gúzsba mondjuk fűszállakkal. Ássál ki agyagot.
  4. Nedvesítsd be.
  5. Vond be a masszával centi vastagon a bebugyolált halat. 
  6. Húzd szét a tüzet. 
  7. Tedd bele a halat a közepébe.
  8. Várj egy órát.
  9. Egyél.

Így egyél csigát:

Bár halat fogni nem annyira bonyolult, a hal még mindig gyorsabb, mint a csiga. Csigát fogni, ha tudod, hogy hol vannak a csigák, már viszonylag könnyű. Egy egészséges felnőtt ember még hason csúszva is képes utolérni még a legnagyobb tempóban menekülő csigát is. Ez pedig rögtön vonzó táplálékká tesz a csigát, aminél tényleg csak a növények képesek kevésbé védekezni egy kiéhezett emberrel szemben. DE!

Sose edd meg azonnal az elejtett csigát!

A csiga minden szart megeszik, ezért előbb tedd karanténba három napra, addigra már kitisztul a szervezete.

Így ölj nagytestű patásokat:

  1. Fogj egy legalább másfél méteres, erős, de rugalmas faágat - az akác tökéletes választás.
  2. Keríts valami indát, a fűzfa friss ágai tökéletesek.
  3. Készíts belőlük íjat.
  4. Faragj nyílvesszőket vékony, egyenes vesszőkből.
  5. Csendben, széliránnyal szemből közelítsd meg kb húsz méternyire a kiszemelt patást. A legtöbb patásnak jó a szaglása és a hallása.
  6. Célozz.
  7. Lőjj.
  8. Ha nem akarsz kilométereken át kergetni egy sérült patást, a tüdejére célozz.

Így hámozd meg a frissen meggyilkolt patásodat:

  1. Hasítsd ketté a has felöli oldalán hosszában, alulról felfelé.
  2. Egyelőre tedd félre a beleit, gyomrát, egyébb belsőségeit - ezek egy része ehető, más részébe ehető dolgokat tölthetsz, úgyhogy jegyezd meg, hova tetted félre ezeket.
  3. Lógasd fel az állatot a lábánál fogva.
  4. Éles késsel hámozd le róla a bőrét.
  5. A patások bőre tökéletes ruhalapanyag, de frissen összeeszkábált fűkunyhódat is feldobhatod, ha a döngölt padlójára teríted!

Így kerüld el, hogy ha már az apokalipszist túlélted, ne pusztulj el egy felügyelet hiányában meghibásodó atomerőmű robbanásában:

Találd ki, hogy merre indulsz. A magam részéről én kerülném az atomerőművek környékét, mert ahogy a már idézett, neve elhallgatását kérő szakértőm fogalmazott,

„ha az emberiség az egyik napról a másikra úgy dönt, hogy kipusztul, akkor előtte lesz szíves rendet rakni. Szépen lekapcsolni az erőművet, és gondosan eltemetni a fűtőanyagot”.

Nem arról van szó, hogy egy atomreaktor azonnal felrobban, ha magára marad. Áramkimaradás esetén tartalékgenerátorok sora kapcsolna be - ezeket akkora redundanciával tervezték, hogy még a tartalékgenerátornak is van tartalékgenerátora, és még annak is van tartalékgenerátora - de azért ez csak ideig-óráig megoldás. És bár a passzív védelmi rendszerek is működésbe lépnek, és leveszik az erőmű teljesítményét, idővel, ha elfogy az üzemanyag a generátorokból, elkerülhetetlenül összeomlik a reaktor hűtőrendszere, és akkor eljön a vég. Ahogy a szaki már mondta, az ipari létesítményeket nem arra tervezték, hogy az emberiség kipusztulása után is működjenek maguktól.

Két lehetőséged van. A könnyebbik, hogy viszonylag gyorsan menj el a személyzet nélkül maradt atomerőmű közeléből. Az európai atomerőműveknek jól kiépített passzív biztonsági rendszereik vannak, ha minden kötél szakad, akkor is van pár heted rá, hogy biztonságos távolságba juss.

Ha viszont van némi technikai affinitásod, lopakodj be az erőműbe. Menj be a vezérlőterembe, és nézz körül. Ha szerencséd van, valamelyik munkaállomás mellett lesz használati útmutató.

Ha nincs, akkor sincs minden veszve:

keresd meg a pirosan világító, hangosan csipogó bizbaszt, és nyomd meg.

Ezzel valószínűleg újraindítottad az önfenntartó rendszereket, és nyersz még pár hetet. Ha mégsem, ne parázz: ha te nem is éled túl, a világnak már nem okozol sokkal több gondot, ha véletlenül felrobbantasz egy atomerőművet.

Tehát az atomerőműveket rendszereit vészhelyzetben többnyire dízelgenerátorok látják el árammal. Ez hosszú távon nem jelent megoldást, a dízel elég gyorsan kifogy. De emiatt ne aggódj, végül is, mit termel egy atomerőmű? Úgy van, áramot. Ha erre rájöttél, akkor már tudod is a megoldást: csak rá kell kötni az atomerőművet a saját maga által megtermelt áramra. Ezt a szakmában szigetüzemnek nevezik, ami azért nem egy hosszútávon fenntartható műkődési modell, ezért ha ezzel megvagy

szedelőzködj össze, és a lehető leghamarabb indulj el távolibb, biztonságosabb vidékekre.

Címlapkép: Airman Magazine / Flickr / U.S. Air Force photo / Staff Sgt. Vernon Young Jr. CC BY-NC 2.0